Ahogy a portál írja, nehéz idők jöhetnek a magyar sertéstartókra, miután a németországi vaddisznóállományban is megjelent nemrég az afrikai sertéspestis. Kína a világ legnagyobb importőre, azonnal meg is tiltotta a behozatalt Németországból. Ennek hatására a szakértők egy része úgy gondolja, hogy a németeknél feltorlódó felesleg az uniós piacot nyomja majd, egy része Magyarországon landolhat. Épp emiatt aztán a hazai árak is csökkenhetnek, ami a boltokban olcsóbbá teheti ugyan a sertéshúst, de hosszabb távon veszteségbe sodorja a magyar állattartókat, feldolgozókat, vágóhidakat, így még az eddiginél is jobban visszaeshet a termelési kedv.
E vészhelyzet amúgy is cudar állapotban találta a magyar sertéságazatot: a német sertéspestistől függetlenül is rekordszintre csökkent a sertésállomány, értesülésünk szerint az első félév végén már a 2,6 millió darabot sem érte el. Ez fényévekre van a 2012-ben meghirdetett nemzeti programtól, a célként megjelölt 6 milliós állománytól. Csak két évben, 2014–2015-ben futott 3 millió fölé a sertés létszám, azóta évről évre csökken
- írja a portál.
Mint írják, eközben visszaszorult a háztáji tartás is, ráadásul kisebbek lettek a disznók.
A KSH 2019-ről szóló jelentése szerint a sertések több mint 80 százalékát gazdasági szervezetek nevelték, náluk az egyedszám 6,5 százalékkal csökkent, míg az egyéni gazdálkodóknál 15 százalékos volt az állományfogyás. 2019-ben a korábbinál 5,3 százalékkal kevesebb, 3,7 millió darab vágósertést vásároltak fel, átlagos tömegük az előző évinél valamivel kisebb, 116 kilogramm volt. A statisztika alapján a kilátások sem fényesek:a rekord alacsony sertésállomány további csökkenését vetíti előre, hogy az anyakoca-állomány (155 ezer) egy év alatt 13 százalékkal esett vissza
- számolt be róla a 24.hu. Hozzázették, az ágazat felfuttatására közben ömlött a pénz.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) összesítése szerint, a nemzeti sertésstratégia meghirdetése, 2013 óta, 163–195 milliárd forintot költhettek különböző sertéstámogatásokra – ebből szűk 10 milliárd forint lehetett, amit kifejezetten sertésstratégia címén fizettek ki.
Voltak még ágazatspecifikus (sertés-, illetve tenyészkoca állatjóléti) támogatások és általánosak is (állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére, illetve állati hullák elszállítására és ártalmatlanítására), amelyeknek csak egy része kerülhetett a hizlaldákhoz. Az idén a koronavírus miatt 2,75 milliárd forint átmeneti támogatást is kaptak a sertéstartók.A támogatások sikeressége finoman szólva is megkérdőjelezhető: irreális volt a 6 milliós sertésállomány célkitűzése, amihez nem teremtették meg a szükséges feltételeket, nem alkalmazták a máshol bevált gyakorlatokat
- sorolta a MOSZ főtitkár-helyettese, Máhr András.
A cikket ide kattintva olvashatod tovább.
Címlapkép: Getty Images