Ez lett az OKJ bedarálásából: 2021 februárjában indulnak a gyakorlati képzések

Új alapokra helyezték a szakképzést a most indult, őszi tanévben, ahol a szakmaszerzést tervező tanulókat szeptembertől egy teljesen új rendszer várta. Itt fontos hangsúlyt kap a munkaerő-piaci igényekre való rugalmas reagálás, illetve a naprakész tudás biztosítása. A korábban lefektetett alapokra építve a most kezdődött tanévben indultak az első osztályok a technikumokban és a szakképző iskolákban. A képzés kivétel nélkül, mindenütt az általános ágazati ismeretek megszerzésével indult, így megalapozottabbá teszi a tanulók későbbi szakmaválasztását.

A szakképzés átalakítása évek óta folyik, de az utóbbi három évben teljesen felgyorsult a folyamat. Egy új és minden igényt kielégítő szakképzési törvény született 2019-ben, amihez idén megjelent a végrehajtási rendelet is. Mindez több, komoly változást hozott a tanévkezdésben: egyrészt a szakképzésben dolgozók jogviszonya megváltozott, másrészt jelzésértékűnek érzem, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz kerültünk két évvel ezelőtt, ami alapvetően meghatározza a jövő irányát, ami az innováció és a technológia elegye, ahol a tanulók megismerik a modern eljárásokat és a tanultakat átültetik a gyakorlatba

– mondta a kezdetekről Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképző Centrum kancellárja a HelloVidék kérdésére.

A Balaton déli partján működő szakképzési centrumban már évek óta követik az országos irányt: fokozatosan épüljenek be a helyi, illetve a regionális gazdasági vérkeringésbe, aminek azóta a szerves részévé váltak. Ez egy olyan, komplex kapcsolatot feltételez, amelyben integrált intézményként tudnak válaszolni a gazdaság felmerülő igényeire, ezzel is erősítve a Balatoni régió pozícióit.

A folyamatot felgyorsította az Ipar 4.0, majd a tavaly elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia, amely idén a gyakorlati megvalósítás szakaszába érkezett. A fő irányvonalat a hatékony együttműködésen alapuló tanulás és munkavégzés jelenti, ahol az innováció előtérbe kerül és ahol szeptembertől a gondolkodó szakember eszményképe kiemelt szerephez jutott.

A szakképzés technikumi ágának a mérnöki képzés előszobájának kell lennie, míg a klasszikus mesterembereket a szakiskola képzi. Korábban hátrányként jelent meg, hogy a magyar iskolarendszer túl korán, 14 évesen kényszerítette a diákokat a szakmaválasztásra, pedig nem túl szerencsés helyzet, amikor a szülők vagy a barátok határozzák meg a bizonytalankodó diák jövőjét. Emiatt sokan veszítették el időközben a motivációjukat és a lelkesedésüket. A most életbelépő változások szerint úgymond kitolódott a jövőválasztás időpontja: az első két évben a tanulónak csak ágazatot kell választania, amivel csak ismerkedik, majd 16 évesen, már érettebben tud döntést hozni a jövőjéről. A klasszikus mesterképzőkben a diákok az első évben szintén csak ismerkednek a szakmával, a szakmatanulás a következő kettő évben kerül a fókuszba

– mutatott rá az új képzési rendszer előnyeire Szamosi Lóránt.

A megújuló rendszerben a szakképzésben tanuló diákok többletjuttatást kaphatnak az újonnan bevezetett szakképzési ösztöndíj formájában. Most nézzük meg, hogyan juthatnak hozzá:

• a nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával, duális képzésben munkabér válthat fel;
• technikumban, nappali rendszerű oktatásban az első időszakban általános, havi 8 ezer forint összegű ösztöndíjra lesz jogosult minden tanuló;
• a szakképző iskolákban a támogatás a technikumban kapott összeg kétszerese, tehát havi 16 ezer forint;
• a duális képzésben résztvevők kezdetben a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak;
• ez az összeg az utolsó évben akár száz százalékra is emelkedhet.

A tanulók a sikeres szakmai vizsgát követően ráadásul, annak eredményétől függően, 150-300 ezer forint közötti pályakezdő támogatásra is számíthatnak és már az iskolából kilépve versenyképes jövedelemhez juthat, miközben készségei várhatóan igazodnak a magyar vállalkozások igényeihez.

Ágazati képzőközpontok létrehozásában gondolkodunk, ahol nálunk például a Balaton parti turizmus- és vendéglátás kerül a középpontba, de gondolunk a déli parton sorakozó elektronikai vállalkozásokra és jövőbe mutató elképzelésként tervezzük például az elektromos autóbusz szerelő képzés indítását. Bőven van azonban még teendőnk, mert azt tapasztalom, hogy egyelőre valamiért nem tudunk regionális szemlélettel gondolkodni, amikor a közigazgatási határokkal szembesülünk. Pedig a Balaton nem elválaszt, hanem összeköt minket, ezért jó lenne a magyar tengert a teljes egészében kezelni. Szeretnénk olyan képzéseket indítani, ahol az ide érkező diákok plusz, speciális ismereteket kapnak az adott régió gazdasági elvárásainak megfelelően. Ennek több, pozitív hozadéka lesz: előnyt fog élvezni például a pályakezdő fiatal egy balatoni étteremben, ha itt kapott bizonyítványt és rendelkezik egy speciális képzettséggel, amit csak mi nyújtunk. A Balaton térsége ezzel egy teljesen új irányt és példát mutathat az egész országnak. Mert nem kell a megyehatárokat eltörölni, csak össze kell kapcsolni őket

– magyarázta a kancellár a jövőbeli tervekről.

Megemlítette a külföldről hazatérő, főként a vendéglátó- és a szállodaiparban dolgozó magyarokat is, akiket az új szakképzési rendszerben szeretnének itthon tartani a jövőben. A szakemberek abban hisznek, hogy ha a kint szerzett tudásukat itthon kamatoztatni tudják, akkor az egy óriási löketet adhat a magyar gazdaságnak.

Fontos feladat, hogy alkalmassá kell tenni a kis- és középvállalkozókat arra, hogy érdemben tudjanak foglalkozni a tanulókkal. Segítenünk kell őket, hogy alkalmasak legyenek fogadni a diákokat és részt tudjanak venni a duális képzésben. Ezt szolgálja majd például, hogy a szakképzési centrumok vizsgaközpontként is működnek szeptembertől, ami teljesen leveszi az adminisztratív terheket a kis- és középvállalkozók válláról

– hangsúlyozta Szamosi Lóránt.

Nagy kérdés azonban még, hogy a szakképzési centrumok és az ahhoz tartozó iskolák hogyan határozzák majd meg úgymond az identitásukat az adott gazdasági régióban.

Címlapkép: Getty Images