Idén többen kényszerülhetnek hitelfelvételre: mutatjuk, miért várható a nagy roham

Ahogy a portál írja, az idei év sok szempontból a rekordok és váratlan fordulatok éve volt, személyi kölcsönök felvétele terén a negatív rekordoké. A tavalyi év azonos időszakához képest 2020. január-szeptember időszakában 39 százalékos visszaesés történt az új személyi hitelek szerződéses összegeiben az MNB adatai szerint. A koronavírus-járvány begyűrűzése azonnali visszaesést hozott a lakossági hitelezésben, legfőképpen a személyi kölcsönök terén. Ennek egyik oka, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése - március 11-e - után bevezetett kijárási korlátozások, illetve a vírusfertőzéstől való félelem miatt a lakosság eleve elkerülte a bankfiókokat.

A kezdeti visszaesés másik oka, hogy a kormány 2020. március 19-től maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM-jét). A THM-palfont a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értékében határozták meg, amely akkor 5,9 százalék volt - ez a legtöbb bank (kivéve például a Takarékbank) számára a fogyasztási hitelek (személyi kölcsön, áruhitel, hitelkártya és folyószámlahitel) értékesítésének a felfüggesztését jelentette, hiszen új termékeket kellett kidolgozni a bevezetett szabályoknak megfelelően.

Április elejére jelent meg a legtöbb új hiteltermék, amelyek esetében a személyi kölcsön kamatok a THM-plafon hatására nagyjából a korábbi értékek felére este vissza. A THM-plafon, amely a júniusi alapkamat csökkentés hatására még 0,15 százalékponttal 5,75 százalékra csökkent, év végéig, 2020. december 31-ig alacsonyan tartja a hitelkamatokat.

A személyi kölcsön kamatokban a járvány nélkül is csökkenés volt várható, hiszen a 2019. júliusában bevezetett szabadfelhasználású babaváró hitel konkurenciát jelentett a piaci személyi kölcsönöknek. A járvány negatív hatása viszont még súlyosabb is volt a személyi hitelekre, mint a babaváró konstrukcióra. Mivel a babaváró hitelek - és a lakáskölcsönök - átfutási ideje hosszabb, mint a személyi hiteleké, így azokra a hiteltermékek esetén a statisztikákban nem látszott azonnali visszaesés. A személyi kölcsönök terén viszont határozottan:

Az ábrán látható, hogy az elmúlt években folyamatos növekedés mutatkozott a személyi hitelek felvételében. A januártól decemberig évről-évre magasabb ívet rajzolnak ki a havonta mért új szerződések összegei. Az emelkedés a január-februári értékek alapján idén is tovább folytatódott volna, ha nincs a koronavírus világjárvány. A pandémia viszont három évvel visszavetette a hitelezést: az első három negyedév a 2017-es év statisztikáit közelíti.

A lakáshitelekkel ellentétben a fogyasztási hitelek felvétele több évnyi visszaesést szenvedett el idén Magyarországon. Személyi kölcsönből az év első 9 hónapjában 39 százalékkal vettünk fel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Egyrészt a fogyasztás visszaesése, másrészt a THM-plafon idén márciusi bevezetése áll a háttérben

- mondta el a Pénzcentrumnak Palkó István, a Portfolio vezető elemzője, és hozzátette:

Mivel a szabályok szerint nem mehet 5,75% fölé idén a személyi kölcsönök THM-e, a bankok többsége óvatos lett az alacsonyabb jövedelmű, potenciálisan törlesztési nehézségekkel küzdő ügyfelekkel szemben, akiknek egy része más hitelek esetében a törlesztési moratóriumot is igénybe veszi.

A bankok szigorítottak a hitelfelvétel feltételein az új termékkör kidolgozásával egyidejűleg, ami szintén a személyi hitelezés visszaesését okozta. A hitelállomány viszont látszólag ugyanolyan ütemben nőtt tovább, ahogy a korábbi években - ez pedig a hitelmoratórium hatása:

Az MNB júniusi 5-én azt közölte: a lakossági ügyfelek 65,5 százaléka döntött a március 19-től bevezetett hiteltörlesztési moratórium igénybe vétele mellett, vagyis a mintegy 3,8 millió lakossági hitelszerződésből csaknem 2,5 millió ügyfél választotta a fizetés átmeneti felfüggesztését. Árulkodó, hogy a moratóriumra jogosult 6796 milliárd forintnyi háztartási hitelállományból 3855 milliárd forintnyit érintett a júniusi közlés szerint a moratórium, amely 56,7 százalékot tesz ki.

Az, hogy a moratóriumot választók szerződésszámához képest a hitelvolumenre vetítve kisebb arányt érint az igénybevétel, arra enged következtetni, hogy az ügyfelek inkább az átlaghoz képest alacsonyabb összegű hitelek esetében vették igénybe nagyobb arányban a törlesztési moratóriumot

- hívta fel a figyelmet az MNB. A lakosság esetében ez minden bizonnyal azokat is jelentheti, akiknek anyagi körülményei nem engedik, engedték meg nagyobb hitelek felvételét - következtetett a jegybank, tehát a sérülékenyebb, az állami beavatkozásra leginkább rászoruló társadalmi csoportokat segítette az intézkedés.

Így lehetséges, hogy annak ellenére, hogy az új személyi hitel szerződések összegeiben jelentős visszaesés történt, a hitelállomány emelkedésének ívében nem történt változás: a moratóriumot főként a kisebb összegű, személyi hiteles ügyfélkör vette igénybe, így az ő tőketartozásuk nem csökkent az adott időszakban, hiszen nem fizették tovább a törlesztőrészleteket.

Mit hozhat 2020 utolsó negyedéve?

Ahogy az első grafikonon látható, a személyi hitelek esetében a korábbi években is a december és a január hónapokban csökkenő tendenciát mutatnak az új személyi hitel szerződések összegei. Kérdés, hogy 2020 utolsó negyedévében is folytatódik ez a tendencia, vagy épp ellenkezőleg: az utolsó negyedévben megnő a kifolyósított hitelek száma.

A karácsony és az év vége valószínűleg a nagyobb keresleten keresztül pozitív hatással bírhat a személyi kölcsönök piacára is, a THM-plafon várható megszűnése és a járvány esetleges enyhülése miatt azonban inkább a jövő évben várunk határozottabb fellendülést

- mondta el Palkó István.

Az év végén tehát több okból is megnövekedhet a kereslet, de főként a lakosság járvány következtében megromlott anyagi helyzete miatt idén többen kényszerülhetnek arra, hogy az ünnepek közeledtével megnövekedett kiadásaikat hitelből finanszírozzák. Viszont számottevő fellendülés év végén sem várható.

Egyes hónapokban akár 70 százalékos visszaesés is volt, de a pandémiás szigorító intézkedések feloldását követően is csak a korábbi volumen 60-70 százaléka volt jellemző a piacra. Úgy gondoljuk, ez a tendencia fennmarad az utolsó negyedévben is, hiába az év végi felfutás, újból szigorítások vannak, nagy a bizonytalanság, ezért nem várunk növekedést

- árulta el várakozásait a Pénzcentrum kérdésére a Takarékbank.

Ez az év összességében tehát feltehetően jelentős visszaesést fog eredményezni a személyi hitelezésben. A következő év első felére várhatóan szintén rányomhatja a bélyegét a járvány, azonban azt nehéz lenne megjósolni, hogy a korlátozó intézkedések és a pandémiás válság hosszabb távon milyen hatással lesz a személyi kölcsönök felvételére.

Címlapkép: Getty Images