Jól teljesített a magyar agrárium 2020-ban: megugrották a gazdák a járvány okozta akadályokat

Feldman Zsolt, "A koronavírus-járvány hatása a magyar agráriumra – Válságenyhítő kormányzati intézkedések" címmel tartott előadásában emlékeztetett, hogy régen volt ennyire összetett kihívásrendszer a hazai agrárium szereplői előtt, mint az idei évben; nemcsak a koronavírus, hanem aszály, fagy, sertéspestis, illetve madárinfluenza is nehezítette a piaci szereplők életét. Az államtitkár meglátása szerint már önmagában a koronavírus-járvány gazdasági hatása, amely lecsapódik a háztartások fogyasztásában, illetve lecsapódik a termeléssel összefüggő biztonsági körülmények megteremtésében is, mind hozzájárult ahhoz, hogy 2020-ban az ágazat rég látott alkalmazkodására volt szükség.

Különösen azon vállalkozásaink számára jelentett extra erőfeszítéseket a jelenlegi veszélyhelyzet, amelyek beszállítóként a turizmus-vendéglátás ágazattal vannak állandó üzleti kapcsolatban. Ha csak a harmadik negyedéves GDP-adatokat nézzük, akkor ugyanis azt láthatjuk, hogy 20 százalékos volt a visszaesés ebben a szektorban, ami nagyon komoly beszállítói problémákat és a jövőre vonatkozó kérdéseket vet fel

- fogalmazott Feldman Zsolt. Az államtitkár hozzátette, legalább ilyen súlyos károkat élt át 2020-ban a víziszárnyasokkal foglalkozó részpiac is, ahol a vágások tekintetében 35-40 százalékos volt a visszaesés.

Sőt, az idei év természeti káresemények szempontjából sem volt egyszerű, hiszen közel 517 ezer hektárról jelentettek a magyar gazdák káreseményeket, ez Feldman tájékoztatása szerint több mint háromszorosa a megszokott éves átlagnak. Mint azt az államtitkár részletezte, akár a több mint 300 ezer hektárnyi aszálykár, illetve a több mint 80 ezer hektárnyi fagykár nagyon fájdalmas bevételkiesést jelentett az érintett gazdálkodók számára 2020-ban.

Mindezeket figyelembe véve ugyanakkor Feldman szerint egy nagyon fontos és alapvető szempontra is rávilágítottak az idei évben begyűrűző nehézségek:

Magyarország, szemben sok más uniós tagállammal, alapvető élelmiszerek tekintetében teljes mértékben önellátó. A mi szempontunkból tehát nem az volt a kérdés, hogy van-e elég élelmiszerünk, hanem hogy tudjuk-e a termékeinket exportálni a megszokott módon és formában. Ez azért különösen fontos, mivel teljes agrártermelésünk 45%-át valamilyen formában exportáljuk. Tehát senkinek nem lehet kérdéses, hogy az exportfeltételek megteremtése mennyire fontos.

- tette hozzá.

Noha az exportpotenciál megvan, ugyanakkor input oldalon vannak kitettségeink is nemzetközi viszonylatban; legyen szó gépről, műtrágyáról, vagy növényvédő-szerről, amelyek estében jóval alacsonyabb az önellátottsági szintünk, mint kívánatos lenne. Mindez komoly fejtörést okozott, és rendkívüli készletezésre késztette a gazdálkodóinkat

- magyarázta az államtitkár.

Mindezek ellenére a számok azt mutatják, hogy az agrárexportunk, az idén szeptemberig mért időszakban, még ebben a rendkívüli helyzetben is 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Mi sem mutatja jobban, hogy ez az eredmény mennyire fontos volt az ország számára, az az, hogy az év első kilenc hónapjában a magyar gazdaság külkereskedelmi többletének kétharmadát az agrárexport adta. De, hogy mennyire válságálló a magyar agrárium, az is jól mutatja, hogy a beruházások volumene az első félévben 13,7%-al magasabb volt, mint egy évvel korábban

– tette hozzá az államtitkár.

Merre, és hogyan tovább?

Feldman Zsolt, a Portfolio Agrárszektor 2020 online konferencián tartott előadásában kitért arra is, hogy milyen jövő vár a magyar agráriumra a koronavrus-járvány lecsengése után. Mint fogalmazott, a legfontosabb kérdés meglátása szerint a beruházások kérdésköre.

Nem véletlen, hogy ebben az évben számos új beruházási pályázatot hirdettünk meg. Azt gondoljuk, hogy ezek lévén tudunk versenyképes agráriumot építeni a következő időszakra. Soha nem látott mértékű, 416 milliárd forintnyi igény érkezett például idén ősszel az állattenyésztési és kertészeti kiírásainkra, illetve a kistermelők fejlesztéseit, értékesítési lehetőségeit bővítő beruházási támogatásokra is 17,5 milliárd forint értékben nyújtottak be az érintettek pályázatokat. Azt gondoljuk, hogy ezekkel a beruházásokkal növeljük Magyarország élelmiszer-ellátási biztonságát, versenyképes alapanyagot teremtünk a feldolgozás számára, és megnyújtjuk a hazai ellátási időszakot is

- szögezte le az államtitkár.

Feldman Zsolt hozzátette, úgy számolnak, hogy a különböző pályázati támogatásokról szóló döntéseiket 2021 áprilisában tudják majd meghozni.

Hogy mennyire fontosak számunkra az agrárberuházások, jól jelzi, hogy nagyon jól mennek a beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatások, és az MNB hitelprogramját, az NHP-t is magas arányban használják a termelőink és gazdálkodóink

– tette hozzá az államtitkár.

A feldolgozottsági szint növelése továbbra is kiemelt jelentőségű Feldman szerint. Mint mondta, a koronavírus-járvány utáni lehetőségeink egyik alapját ez jelenti.

De Feldman szerint a hazai agrárium szempontjából a másik alapvető jelentőségű kérdés ma az, hogy van-e stabilitás a finanszírozásban. Szerinte ennek jól látható jele, hogy 2020 őszén a Magyar Államkincstár 265 milliárd forint előleget utalt ki a gazdálkodóknak, amely a lehető legtöbb jogcímen megindításra került. Feldman szerint ezzel

Európában egyedülállóak vagyunk, hiszen a legtöbb tagállamban vagy nincs, vagy egy-két alapvető támogatási formában fizetnek előleget. Mi pedig a legtöbb termeléshez kötött támogatás esetében is megtesszük ezt, a SAPS és a zöldítési támogatást leszámítva.

Címlapkép: Getty Images