Sorra nyílnak ilyen piacok a vidéki Magyarországon: egyre többen már csak itt vásárolnak

Nem túlzás azt mondani, hogy a termelői piacok reneszánszukat élik manapság. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara júniusban azt írta az általuk fejlesztett online piackereső felület adatai alapján, hogy 699 piac üzemel az országban, ezek közül 423 a hagyományos és 276 a termelői piac. Utóbbiak nem csupán az élelmiszer-ellátásban játszanak szerepet, de turisztikai látványosságként is funkcionálnak - ilyen például a káptalantóti Liliomkert piac, a Zamárdiban található Patkó Piac vagy a tihanyi Piac Placc.

A nyári főszezonban működtetett termelői piacokat a Balatonnál nem csak a környékből látogatják sokan, de keletről, nyugatról és a skandináv országokból is. Nagy előnyük, hogy itt biztosan hazai terméket vásárolhatunk, ráadásul frissen, megbízható forrásból. Mennyiségtől függően alkudhatunk vagy belefuthatunk kedvező akciókba is, ugyanakkor az is igaz, hogy sok esetben az itt kapható minőségnek bizony meg kell fizetni az árát.

A koronavírus-járvány miatt hozott szigorú korlátozások a kistermelői értékesítésre is hatással voltak, gondoljunk csak a piacok bezárására vagy a turizmus, vendéglátás megroppanására, azonban nem is olyan könnyű egyértelműen meghatározni ezt a hatást. Míg a kistermelők csaknem 60 százaléka szenvedett el különböző mértékű veszteségeket, sokuk sikeresen megbirkózott a kihívásokkal, áll a Statisztikai Szemle decemberi számában megjelent tanulmányban. Az alapját szolgáló felmérésben összesen 136 kistermelő vett részt, Magyarország 18 megyéje és Budapest is képviseltette magát.

Nem mindenki kezelte jól a hirtelen megugrott keresletet

Az elmúlt években világszerte folyamatosan nőtt a rövid ellátási láncokon keresztül beszerezhető élelmiszerek iránti igény. A koronavírus-járvány azonban e szektor működését alapjaiban rengette meg. Soha nem látott akadályok és kihívások merültek fel: a kijárási korlátozás, valamint a jól megszokott „találkozási pontok” bezárása miatt a fogyasztók és a kistermelők közötti közvetlen értékesítés ellehetetlenült, teljes fogyasztói szegmensek tűntek el, marketingcsatornák szűntek meg egyik napról a másikra. Ugyanakkor a rövid ellátási láncon keresztül forgalmazott helyi termékek hirtelen felértékelődése lehetőségeket is rejtett magában.

Az új típusú termelői piacok száma 2012 óta folyamatosan nő, ekkor lépett hatályba ugyanis a helyi termelői piacon történő értékesítést egyszerűsítő rendelet.

A fogyasztók érdeklődése a fővárosban és annak környékén, más nagyvárosokban, valamint a Balaton térségében a legnagyobb.

A járvány kitörésére a piacok sokféleképpen reagáltak. Voltak, amelyek szigorú intézkedésekkel (például a távolságtartás előírásával, a maszkviselés kötelezővé tételével) próbáltak megfelelni a szabályozásnak. Sok piac bezárt, majd többen újranyitottak az Agrárminisztérium helyi piacok fontosságát hangsúlyozó közleménye hatására (erről korábban itt írtunk). Más piacok online működésre váltottak, sőt, létrejöttek úgynevezett autós, drive-in piacok is, például Dunakeszin és az M3-as autópálya mellett, a bagi lehajtónál.

A tovább működő piacok esetében komoly nehézséget jelentett az idősek számára kijelölt 9 és 12 óra közötti idősáv bevezetése: ez az időszak ugyanis átfedésben volt a termelői piacok nyitvatartási idejével, amelyek így a forgalom jelentős csökkenését tapasztalták. A HoReCa-szektor ugyanakkor szinte teljesen megszűnt, csak azok a helyek folytathatták a működést, amelyek házhoz szállítást vállaltak, vagy lehetővé tették az elvitelre történő rendelést.

A társadalmi távolságtartás bevezetésével, illetve a fertőzéstől való félelem növekedésével nagyobb lett az igény az online élelmiszer-szállítási szolgáltatások iránt, a keresletet pedig tovább fokozta a közelgő húsvét.

A kiskereskedelmi láncok nem voltak felkészülve a hirtelen rohamra: többhetes szállítási határidőket ajánlottak, korlátozták a rendelhető mennyiségeket, illetve sok termék végül nem volt készleten a kiszállítás időpontjában.

A kistermelők egy része ugyanakkor rugalmasabban tudott reagálni a kihívásokra. Miután a kereskedelmi láncok a rendkívüli helyzetben nem voltak képesek megfelelő minőségben kiszolgálni a vásárlókat, példátlan kereslet merült fel a rövid ellátási láncok friss és helyi élelmiszerei iránt. A hirtelen keresletnövekedés különösen azon csatornák esetében volt látványos, amelyek lehetővé tették az ügyfeleik számára az online rendelést, és egy közeli átvételi pontra vagy a vásárlók otthonaiba vállaltak szállítást.

Így érintette a kistermelőket a járványhelyzet

A felmérésben részt vevő kistermelők 59 százalékára negatívan hatott a világjárvány. A korábbi értékesítési szintet fenntartani képes gazdák közül sokan (31%) kiemelték, hogy csak a marketingstratégiájuk jelentős megváltoztatásával sikerült elérni ezt a teljesítményt (a teljes minta 19 százaléka nyilatkozott így). További 10 százalék ugyanakkor képes volt növelni az eladásait.

A 3–5 millió Ft éves árbevételt elérő, vagyis a „közepesen nagy” kistermelők között fordult elő a legnagyobb arányban növekedés.

A tanulmányban feltételezik, hogy ők azok, akik már elég „nagyok” ahhoz, hogy több marketingcsatornát használjanak, de elég kicsik részben a gyors reakcióhoz, részben ahhoz, hogy egy fontos csatorna kiesése ne rázza meg alapjaiban az értékesítéseiket.

A legtöbb koronavírus-járvánnyal kapcsolatos probléma az értékesítéssel és a marketinggel összefüggésben merült fel, amiket az alapanyag-termeléssel, valamint a logisztikával, a tárolással és a szállítással kapcsolatos gondok követtek. Biztató, hogy a kistermelők 70-80 százalékának a járvány ellenére sem voltak komolyabb gondjai a gazdálkodás többi területén. A járványtól független problémák legnagyobb aránya az online értékesítés kapcsán merült fel.

A járvány kitörése előtt a piacok jelentették a legfontosabb marketingcsatornát, és a kistermelők átlagosan 4,5 különböző csatornát használtak. A pandémia hatására a legtöbb csatorna sokat veszített a jelentőségéből. A legnagyobb forgalomcsökkenés a fesztiválok, az éttermek és a piacok esetében következett be, míg a házhoz szállítás és az online értékesítések pozíciója kissé nőtt.

Kik a koronakrízis nyertesei?

Meglepőnek tűnhet, de a fentiek is azt mutatják, hogy vannak, akik profitáltak a vírushelyzetből: a gyümölcs és zöldség termesztése a siker jelentős meghatározójának tűnt, emellett úgy tűnik, hogy a személyesebb marketingcsatornák használata döntő szerepet játszott a kistermelők eredményességében. A háztól értékesítés kiemelkedően fontosnak bizonyult mind a járványt megelőzően, mind annak kitörését követően. A koronavírus hatására valamivel csökkent ugyan a jelentősége, de a házhoz szállítás gyors bővülése ellensúlyozta e veszteségek egy részét.

Arra is rámutattak, hogy sokkal könnyebb helyzetben voltak azok a kistermelők, akik már a járvány kitörése előtt bevezették az online kommunikációt. Ugyancsak sikeresek voltak azok, akik hamar találtak új vásárlókat, képesek voltak gyorsan alkalmazkodni a helyzethez, és növelni tudták online jelenlétüket amellett, hogy még a házhoz szállítás kellemetlenségeivel is meg kellett küzdeniük.

Összegzésként a sikeres kistermelők profilját így határozták meg:

• olyan ágazatokban tevékenykednek, amelyek a pandémia során kiemelkedő jelentőségűvé váltak (például gyümölcsöket és zöldségeket termeltek, amelyek kereslete nagymértékben nőtt)
• a járvány előtt már változatos értékesítési portfólióval rendelkeztek
• képesek voltak tartani a kapcsolatot a vásárlókkal akkor is, amikor a kevésbé személyes értékesítési csatornák leálltak vagy háttérbe szorultak
• nyitottak és elég rugalmasak voltak ahhoz, hogy időigényes tevékenységeket végezzenek, például felvállalják a házhoz szállítást

Címlapkép: Getty Images