A geszti csoda titka: olyan úton jár a határmenti falu, amire csak kevés példa van idehaza

Steiner Petra   
  Megosztom
A geszti csoda titka: olyan úton jár a határmenti falu, amire csak kevés példa van idehaza

A Békés megyei Geszten nagy sikert arat a közfoglalkoztatás, ami nem meglepő, lévén az önkormányzat az első számú foglalkoztató. A körülbelül 800 főt számláló településen közel 60 embernek biztosítják a mindennapos megélhetést a közmunka révén, mert alternatíva és kitörési lehetőség aligha mutatkozik a környéken. A keleti országrészben tapasztalt nehezítő körülményekről és a közfoglalkoztatás jelentőségéről a Geszt polgármestere, Brandt Krisztián mesélt a HelloVidéknek.

HelloVidék: Milyen a munkaerőpiaci helyzet Geszten és környékén?

Brandt Krisztián: A település Nagyszalontától történő trianoni elszakítását követően a gazdasági fejlődés is megszakadt és folyamatosan elsorvadt. A helyi mezőgazdasági termelő szövetkezet széthullása - amely közel 40 családnak biztosított megélhetést - csak tovább tetézte az amúgy is magas munkanélküliséget. Az ország egyik leghátrányosabb kistérségében helyezkedünk el, így nemhogy Geszten, de a környező településeken sem állnak rendelkezésre azok a piaci szereplők, akik javítani tudnának a térség munkaerő-piaci helyzetén. Így a legtöbbek számára az elvándorlás vagy a napi 100-150 km ingázás marad az egyetlen megoldás. Nagy reményeket fűzünk a településünkön végbemenő „Tisza-kastély rekonstrukciója” tárgyú nemzetgazdaságilag kiemelt beruházáshoz, amely egy-kettőre megoldhatja számos munkaerő-piaci problémáját a településnek.

Milyen Geszt lakosságának átlagéletkora?

A település az elmúlt száz évben elveszítette lakosságának kétharmad részét. A munkanélküliség és a lehetőségek hiánya miatt a fiatal korosztály elvándorlása állandó, így a helyben maradó lakosság elöregedése folyamatos. Az utóbbi évek kormányzati politikájának következtében ugyan nőtt a gyermekvállalási kedv, de ezt a tendenciát sajnos hosszabb távon nem változtatják meg ezen intézkedések.

Közfoglalkoztatással közel 60 embernek tudnak állást biztosítani. Jellemzően milyen korosztályról beszélünk? A nemek tekintetében van differencia, kiknek nehezebb munkához jutniuk?

Településünkön az Önkormányzati Hivatal számít a legnagyobb foglalkoztatónak. Az állandó munkahelyek hiánya minden személyt egyformán súlyt, így a jelentkezők összetétele is vegyes képet fest. A legnagyobb számban a középkorúak fordulnak meg a közfoglalkoztatottak között, de a 16-18 éves iskolaelhagyó és pályakezdő fiatalok ugyanúgy megtalálhatóak a jelentkezők névsorában, mint a 3-4 évvel a nyugdíjkorhatár előtt álló idősebbnek mondható korosztály. Közfoglalkoztatás esetén a nemek arányában az utóbbi években a nők felé billen a mérleg nyelve, amely köszönhető annak is, hogy a munkaképes férfi lakosság a mezőgazdasági idénymunkákat jobban ki tudja használni, illetve az építőipar is jelentős munkaerőt szívott fel az elmúlt időszakban.

Korábban annak adott hangot, hogy nagyon sikeresek a településen futó közfoglalkoztatási programok. Kérem, beszéljen ezekről bővebben!

2017-ben településünk közfoglalkoztatási programja sikere miatt országos elismerésben részesült a Belügyminisztérium jóvoltából. Ugyanakkor az állattartási programunk révén az elhibázott döntések és a megfelelő szakértelem hiánya miatt tetemes jelentőségű adósságállomány került felhalmozásra a 2019-es évben, mely nehéz anyagi helyzetbe hozta az önkormányzat működését. A 2020-as évben új célokat fogalmaztunk meg és új alapokra állítottuk közfoglalkoztatási programunkat.

Megtartottuk a sikeres tevékenységeinket, mint a varroda – amely egyértelműen sikertörténetünk -, a település közterületeinek és útjainak karbantartását, az illegálisan lerakott hulladék felszámolását, az ajándéktárgyak és a házi tészta készítését vagy a bio-tüzelőanyag előállítását. A juhtartás kivételével kivezettük az állattartást a programjaink közül, de nem vetettük el véglegesen ezt a lehetőséget sem. Mezőgazdasági tevékenységünk során gabonanövényeket termelünk, melyből – a saját felhasználáson túli értékesítéssel – jelentős bevételekre tettünk szert az ide évben.

Az önkormányzati tulajdonban lévő telkeken gyümölcsös kertek kerültek kialakításra, a fóliasátrak segítségével pedig konyhakerti növénytermesztést is végzünk, amely nagy népszerűségnek örvend a lakosság körében. A zöldségeket, gyümölcsöket a községi konyhánk által a közétkeztetésbe forgatjuk vissza, a „feleslegből” pedig aszalással, tartósítással és savanyítással kész termékek kerülnek előállításra és értékesítésre, illetve segélyként történő kiosztásra a rászoruló személyek között. További terveink között szerepel a lekvárfőzés, a gyógynövénytermesztés és egy tradicionális magyar jószágokból álló „jószágudvar” kialakítása is.

Ön szerint minek köszönhető, hogy mind Geszt, mind a környező települések lakói körében ekkora érdeklődésnek örvendenek az önök által készített termékek, az úgynevezett gesztikumok?

A gesztikumok előállításában csakis olyan geszti emberek vesznek részt, akik 10-20 év óta a jól bevált szokások szerint a saját háztartásukban is sikeresen alkalmazzák ezeket a módszereket, így mára már a „legfelső szinten művelik ezt a tevékenységet”.

Termékeink nagy része kézzel készül, jó minőségű alapanyagokból. Így például varrodánk termékei minőségben és ráfordított költségben is megelőzik az egyéb hasonló árukat. Élelmiszereink a vetőmagok elültetésétől egészen a tartósításig, savanyításig szintén kétkezi munka révén, környezet- és emberbarát módon kerülnek feldolgozásra. Ez a szemlélet ismételten kezd elterjedni a magyar emberek között, így nagy valószínűség szerint ez is szerepet játszik gesztikumaink népszerűségében.

Mely munkájukra a legbüszkébbek? Van olyan közülük, amitől azt várják, hogy segít akár turisztikai, akár gasztronómiai téren felemelni a települést?

Varrodánk lehetőségeit és kapacitását szinte meghazudtolva évről évre erején felül teljesít. Megrendelései Békés megye egész területéről érkeznek be, és munkatársaim a legnagyobb odafigyeléssel igyekeznek kielégíteni minden vevő igényét. Noha egy-két megrendelés már-már ipari mennyiséget tesz ki, tisztában vagyunk a korlátainkkal.

Tervezzük egy önkormányzati mintabolt kialakítását, ahol a közfoglalkoztatásban és a helyi termelők által megtermelt javak felhasználásával egy olyan „gasztronómiai minipontot” alakítunk ki, ahol a helyi alapanyagokon kívül megjelennek olyan termékek, mint a falusi birkapörkölt, a töltött káposzta, a házikolbász, a disznótoros ételek, a pirospaprika, a szilvapálinka vagy a szilvalekvár és a gyümölcsszörpök.

A közfoglalkoztatást mennyire tudják biztosítani most, a járványhelyzet idején?

A közfoglalkoztatás jelenleg is „zavartalanul” működik, mivel a résztvevők nagy része szabad levegőn végzi munkáját, a melegedő-pihenőben történt időtöltés biztosítására időbeosztást készítettünk számukra. A „brigádvezetők” révén kommunikálunk egymással, így is csökkentve a megbetegedés veszélyét. Eddigiekben a betegség nagyrészt elkerülte a település lakosait, így nem volt szükség radikális intézkedések meghozatalára. Bízunk benne, hogy az alapvető higiénia feltételek biztosításával és az alapvető szabályok betartásával nem kerül sor a program korlátozására, esetlegesen felfüggesztésére.

Nyithat-e új távlatokat a település életében a közfoglalkoztatás? Lehet-e rá jövőt építeni akár helyi vállalkozások révén?

A településfejlesztési koncepciónk tervezésekor és összeállításakor nagy szerepet kapott a közfoglalkoztatás léte és a rendelkezésre álló munkaerő ténye. Akár a mai világban hiánynak számító szakképzett munkaerő „kinevelése”, akár a gasztroturizmus lehetőségének kihasználása kitörési pontot jelenthet a település életében. Mivel a közfoglalkoztatás csak ideiglenes foglalkoztatási forma, így előfordul, hogyha valaki „kiesik belőle”, azt a személyt megkeresi egy települési vagy környékbeli vállalkozás és a tapasztalataira való tekintettel alkalmazza őt.

Mik a jövőbeli céljaik, amiket belátható időn belül meg tudnak majd valósítani?

Sajnos a szakképzett munkaerő hiánya és az alacsony közfoglalkoztatási bérek miatt csak alapvető, de a település és a közösség számára kisebb programokat tervezünk. Vidéki emberek révén az állattenyésztésben és a növénytermesztésben sokan jártasak, így a fő csapásirányunkat ezek a tevékenységek teszik ki. A településen számos gazdátlan és elhanyagolt ingatlak található, ezek állapotát is rendezni kívánjuk.

Szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben megoldani a közétkeztetés helyi termékekkel történő ellátását, amely nagyon jó úton halad. Továbbá, ha lehetőség nyílik rá, minél több alkalommal fogjuk természetbeni juttatásokkal támogatni a település lakosságát.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

közfoglalkoztatott

közfoglalkoztatás

geszt