Hiába tarol Baranya megye ipara: így is rekordokat dönt a munkanélküliség

Baranya megye, Magyarország legdélebbi megyéje, amit északnyugatról Somogy megye, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről pedig a Dráva és Horvátország határolja. Székhelye Pécs, de számos más, történelmi és kulturális szempontból fontos város is található itt, mint például Mohács, Villány, Siklós és Szigetvár.

A megye a 2019-es adatok szerint 4430 négyzetkilométeren terül el, összesen 301 települést foglal magába, lakónépessége pedig 359 ezer fő. Nem meglepő, de a megye legnépesebb városa a megyeszékhely, vagyis Pécs.

A megyében 10 járás található, ezek közül a legnépesebb a pécsi járás, a népsűrűség itt 289 fő/km2. A járáshoz 40 település tartozik, ebből csupán kettő város. Ezt követi szintén magas számmal a komlói járás, 120 fő/km2-el. Ehhez a járáshoz 20 település tartozik, ezek között csupán csak egy város szerepel. Majd kicsit lemaradva a mohácsi járás jön, 58 fő/km2-el. Ide 26 település tartozik, amelyek között itt is csupán csak egy város szerepel.

Csökkenést mutat a megye népességének száma

Baranya megye lakónépessége csökkenést mutat: ugyan a házasságkötések száma emelkedett, 2019-ben 2400 házasságot anyakönyveztek, 22 százalékkal (439-cel) többet, mint egy évvel korábban, a népességet tekintve 2019. január 1-jén 361 ezer fő élt a megyében, ez 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A gyermekszületések száma sem emelkedett, viszont a halálozások száma nőtt. 2019-ben 2900 gyermek jött a világra, és 5050 fő hunyt el. Az élveszületések száma 2,2 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 0,2 százalékkal több volt, mint 2018-ban. A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 2150 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség – az országos 2,0 százalékos csökkenéssel szemben – 3,7 százalékkal meghaladta a 2018. évit.

Ahogy a következő diagram mutatuja, a teljes termékenységi arányszáma (magyarul, a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga) tekintetében Baranya megye elmarad az országos átlaghoz képest: míg a megyében a mutató 1,37, addig az országos átlag 1,49. Erre talán az szolgálhat magyarázatul, hogy a 30–44 évesek aránya Baranyában a legkisebb, az 55–69 éveseké pedig az egyik legnagyobb az országban.

Az ezer lakosra jutó természetes fogyás mértéke az országos mutatókhoz (-4,1) képest rosszabb, Baranyában ez a szám: –6,0. Az alábbi grafikon szerint viszont az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az országos átlaghoz (3,8) képest jobb arányt mutat, Baranya megyében ez a szám:1,6.

Összességében a mérleg a pozitív irányba mozdul, tehát arányait tekintve sokkal több az odavándorlás, mint az elvándorlás. (A vándorlási egyenleg egyébként az odavándorlási és elvándorlási arányszám különbsége.)

Egyre több a vállalkozás a megyében

Gazdasági szempontból nézve, Baranya megyei székhellyel 2019. december végén 67 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, 1,5 százalékkal (országosan 1,9 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban. A 61 ezer vállalkozás negyedét társas gazdálkodási formában, háromnegyedét önálló vállalkozóként regisztráltuk. Az előbbiek száma egy év alatt 1,6 százalékkal csökkent, az utóbbiaké 2,9 százalékkal nőtt.

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés):

1. E.On Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (96),
2. Hauni Hungária Kft (282),
3. Pannongreen Kft (294).

A megye iparát tekintve évtizedeken át jelentős uránérc- és feketekőszén-bányászat folyt a megye területein, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar vette át.

Jelentősebb ipari tevékenységek:

• bőrgyártás - (Pécsi Bőrgyár)
• dohányfeldolgozás - (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)
• porcelángyártás - (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.)
• sörgyártás - (Pécsi Sörfőzde Rt.)
• cipőgyártás - (Szigetvár)
• cementgyártás - (Beremendi Cementgyár, Királyegyházi Cementgyár)
• elektronikai termékek gyártása - (Elcoteq Magyarország Kft.)
• tejtermékek gyártása - (Új-MiZo Rt.)

Baranya megye mezőgazdaságát tekintve az ismert, hogy a sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. Ezeken a helyeken találhatóak a Mecsekaljai Borvidék és a Villányi borvidék legértékesebb termőterületei. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.

Összességében Baranyában, - ez az alábbi grafikonon is jól látszik - az élelmiszeripar 27 százalékot, Gumi-, műanyag-és építőanyag-ipar 19 százalékot, az energiaipar pedig 14 százalékot tesz ki. Az egyéb területek pedig 40 százalékot.

További fontos mutatók:

• Az egy főre jutó GDP Baranya megyében (2018-as adat): 2,9 millió forint, ez kevesebb, mint az országos átlag, ami 4,4 millió forint.
• Egyéni vállalkozási kedv az országos átlagnak (54) megfelelő - ezer lakosra jutó egyéni vállalkozási szám: 53 darab.

A munkanélküliségi mutatói elég magasak a megyében

• A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2019-ben (még a koronavírus előtti évben járunk), 66,3 százalék volt, amely csak kis mértékben mutat elmaradást az országos átlaggal, ami 2019-ben 70,1 volt.
• A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája 2019-ben 6,7 százalék volt a megyében, ami szinte a duplája az országos átlagnak, ami 3,4 százalék.

Baranya megyében 2019. december végén 14 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk 1,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg országosan 2,9 százalékkal csökkent. A pályakezdő álláskeresők száma (1141 fő) 12 százalékkal fogyott, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 8,4 százalékot tett ki.

Az álláskeresők 37 százaléka legfeljebb 3 hónapja, 30 százaléka tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 0,3 százalékkal több volt a 2018. decemberinél.
Az álláskeresők 44 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, 28 százaléka szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal, 23 százaléka érettségivel, illetve technikusi végzettséggel, 5,0 százaléka diplomával rendelkezett.

A keresetek nem sokkal maradnak el az országos átlagtól

Keresetek szempontjából azt láthatjuk, hogy 2019-ben Baranya megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 301 ezer, a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 200 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 320 ezer, a nettó átlagkereset 213 ezer forintra emelkedett. Az országos havi nettó átlagkereset 245 ezer forint volt 2019-ben, így a megyei keresetek csak kis mértékben maradnak el az országos átlagtól.

A megyeszékhelyen csökkentek a lakásberuházások

A KSH adatai szerint 2019-ben a tízezer lakosra jutó lakásépítés a megyében 15,9, ez kisebb, mint az országos átlag, ami 21,6.

2019-ben Baranya megyében 258 lakást vettek használatba, 16 százalékkal (országosan 20 százalékkal) többet, mint egy évvel korábban. A lakások közel fele a megyeszékhelyen, 32, illetve 19 százaléka a többi városban és a községekben épült. A megyeszékhelyen csökkentek, a többi városban és a községekben élénkültek a lakásberuházások.

Az új lakások 64 százalékának természetes személy, 34 százalékának vállalkozás volt az építtetője. A természetes személyek által épített lakások száma 22 százalékkal bővült, a vállalkozásoké nem változott. A lakások háromnegyedét családi házas formában, közel egynegyedét többszintes, többlakásos épületben adták át. Átlagos alapterületük az országosnál (97 m²) nagyobb, 126 m² volt, az új lakások közel héttizedét 4 vagy annál több szobával építették.

2019-ben 6 lakás szűnt meg a megyében az egy évvel korábbi 37-tel szemben. Az építések és megszűnések egyenlegeként a megyei lakásállomány az elmúlt év során 252 lakással bővült.
A 2019-ben kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma együttesen 522 volt, 5,4 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban.

Címlapkép: Getty Images