Íme a magyar megye, amit messzire elkerülnek a külföldi turisták: mégis, mi az oka?

Nógrád a megyék rangsorában folyamatosan az utolsók között szerepel, legyen szó bármilyen fontosabb gazdasági mutatóról. Pozíciója a munkanélküliséget tekintve sem sokat változott: a 2020. I-III negyedéves KSH adatok alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg mögött a második legrosszabb helyen áll. Hiába Pest megye és a főváros relatív közelsége, Nógrádban a világjárvány gazdasági nehézségei hatványozottan jelentkeznek, de erről majd később.

Területileg a második legkisebb megyénk

Nógrád 2544 km²-nyi területtel az ország összterületének mindössze 2,7%-át adja. 6 járása közül a salgótarjáni a legnépesebb, a megye 131 településéből 29 itt található, ebből 6 városi ranggal bír, de maga a megyeszékhely, Salgótarján népessége sem éri el a 35 ezret.

Jellemzően az aprófalvas megyék közé tartozik, miután 77 olyan települése van, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt. Ez a településállomány 59 %-át jelenti. Az aprófalvak elsősorban domborzati okoknál fogva Nógrád megye hegyvidéki területeire jellemzőek. Közöttük, a Cserhát völgyeiben, valamint a Karancs-Medves területén találhatók a kis területű, többnyire egyutcás apró- és törpefalvak.

Lakosságszáma folyamatosan csökken, míg 2019-ben 188 ezer fő volt, az elmúlt tíz évben több 20 ezerrel lett kevesebb, ez több, mint a második legnagyobb nógrádi város, Balassagyarmat lélekszáma (14,8 ezer körül van).

A teljes termékenységi arányszám (magyarul, a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga) tekintetében jó értékeket hoz: a mutató 1,64, az országos átlagnál még magasabb is (ami 1,49).

Nógrád megyében az élve születések száma évek óta csökken, a halálozások száma viszont emelkedik, a népesség természetes fogyása 2019-ben 7,3 ezer, majdnem az országos átlag kétszerese (4,1 ezer fő).

A népesség megoszlásban - nemek és életkor szerinti bontásban - ez a táblázatban is jól látszik, az országos átlaghoz képest számottevő különbség nincs. Szinte hajszálpontosan megegyezik azzal. Talán az 50 fölötti nők és férfiak számában van pár százalékponttal magasabb érték:

A bányász-múlt még mindig kísért

Nógrád még a múlt évezred utolsó éveiben vált gazdasági tekintetben a leggyengébb lábakon álló hazai térséggé, amit azóta csak apró lépésekben képes erősíteni. Az ok talán sokak számára ismert: egészen az 1990-es évekig meghatározó volt ugyanis a térségben a barnakőszén bányászat. Nógrádban anno számos bánya működött és biztosította családok, sőt generációk számára a megélhetés lehetőségét.

1994-ben csukták be az utolsó nógrádi bányát, bár tudni lehet, hogy a megyében még rengeteg szén maradt a föld alatt.

Nem véletlen hát az a mutató sem, miszerint az ipari termelés értéke az országban a legkevesebb 0,3 ezer milliárd forint (Szabolcs-Szatmárban is legalább háromszor ekkora).

További fontos mutatók:

• Az egy főre jutó GDP Nógrád megyében (2018-as adat): 1,9, millió forint, ez fele akkora, mint az országos átlag, ami 4,4 millió.
• Egyéni vállalkozási kedv az országos átlag (54) alatti - ezer lakosra jutó egyéni vállalkozási szám: 43 darab.

Még egy érdekes tény: Nógrádban a szántók százalékos aránya (23%), jóval kisebb az országos átlagán (46%). Ezért sem véletlen, hogy a mezőgazdaság kevésbé jelentős (annál inkább a szolgáltatóipar), legalábbis ebből a nemzetgazdasági ágcsoportok bruttó hozzáadott érték megoszlását mutató táblázatból ez derül ki:

Az elmúlt egy évben megugrott a munkanélküliek száma

2018-as adat, hogy Nógrádban az álláskeresők több mint fele legfeljebb az általános iskola 8 osztályával, mintegy negyede szakmunkás, szakiskolai bizonyítvánnyal, bő ötöde érettségivel, illetve technikusi végzettséggel; míg csekély részük diplomával rendelkezett. Az álláskeresők harmada akkor legfeljebb 3 hónapja, szintén harmaduk viszont egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni.

2019-ben ez a megye jóval rosszabb, több mint kétszeres munkanélküliségi rátával bírt, mint a haza átlag: a 3,4 %-os országos átlaghoz képest ez Nógrágban: 7,1% volt.

A világjárvány csak fokozta ezt a tendenciát: 2020 I-III negyedévében Nógrád 8,9%-os munkanélküliségi rátát produkált, összehasonlításként a szomszédos megyék messze jobb mutatókkal bírnak (Heves 3,7 vagy Borod 5,8).

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája (2019-ben) 65,7 % - az országos átlagnál (70,1%) szintén alacsonyabb.

Rosszabbul is keresnek

Nógrád megyében a bruttó átlagkereset 2019-ben még 274 913 forint volt (miközben az országos átlag 367 833 forint), ez idén, 2020-ban, az I-III negyedévben ez az összeg: 296 091 lett, tehát több mint 22 ezer forinttal nőtt.

Az országban a legkisebb az építkezési kedv

A KSH adatai szerint 2019-ben a tízezer lakosra jutó lakásépítés Nógrádban 3,9 volt, ami jóval alacsonyabb szám, mint az országos átlag (ami 21,6).

Természeti adottságokban páratlan, mégis itt a legkevesebb a külföldi turista

A megye természeti, tájképi értékei páratlanok: a Cserhát szelíd dombjaitól a Karancs–Medves vulkáni rögein át a Mátra hegység tölgyes-bükkös erdeig terjednek, az Ipoly menti Nógrádi-medencéről nem is beszélve. Itt található a nemzetközi viszonylatban is egyedülálló Hollókő ófaluja, amely UNESCO világörökségi terület is.

Ehhez képest, a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya Nógrádban a legalacsonyabb.Másrészt viszont a hazai turisták száma az országos átlaghoz képest már jóval kedvezőbb képet mutat.

Íme, mindez számokban:

Végezetül még egy érdekes mutató

Így alakult Nógrádban a működő aktív és krónikus rehabilitációs ápolási ellátás ágyainak megoszlása - ebben Nódrág hozza az országos trendeket:

Címlapkép: Getty Images