Vége a jó világnak ebben a megyében: tömegek veszítették el a munkájukat

Ez az a megye, ami mindig is Ausztriára fókuszált. Nem is csoda, hiszen 182 kilométeren, tíz határátkelővel határos vele. Ide jár a fél megye - ha nincs épp Covid-19 - bevásárolni, síelni, tanulni vagy tanítani – és persze nem kevesen dolgozni. Cserébe a határ innenső oldalán a magyar szolgáltatóipar széles arzenálja épült ki: ha tehetik az osztákok még mindig ide járnak át fodrászhoz, fogtechnikushoz és wellnessezni, de még hangversenyre is előszeretettel. A többszörös fizetésért pedig sokezer magyar ingázik át naponta, és ha nincs épp járványhelyzet, tömött buszokkal mennek odaátra a magyar diákok is tanulni.

Igen, Vas megye következik!

Nevét a vidéken bőven található gyepvasérc-lelőhelyekről kapta, amelyekre a római kortól kezdve helyi jelentőségű vasgyártás épült, ebből azonban ma semmi sem látszik. Hacsak annyi nem, hogy Szombathely és térsége ma is erősen kötődik a járműiparhoz. Vas megye ipari termelésének több mint a felét a jármű- és járműalkatrész gyártás teszi ki.

Vas megye amúgy ásványkincsekben szegény, természetföldrajzát tekintve azonban az ország egyik legváltozatosabb területe, felerészt síkság, nyugati része hegyes, délnyugati része dombos terület. A leghűvösebb tája a Kőszeghegyalja, a legmelegebb a Felső-Zala-völgy és a Vas-Soproni síkság.

Nagyokat túrázhatunk errefelé az Őrségben, kenuzhatunk a Rábán, vagy muflonok után kutathatunk a Kőszegi-hegységben. Termálvizekből sincs hiány: egészségturizmus, gyógy- és welnessturizmus kapcsán elég csak annyit mondani: Bük és Sárvár... A helyi turizmus itt is, akárcsak Zalában, a hévízre épül: 9 településen 18 kútból jön fel a gyógyvíz, de lefojtott állapotban lévők is vannak, amelyek kihasználásra várnak.

Jellemzően aprófalvas, települései 59%-ának 500-nál is kevesebb lakosa van

Vasban 257 ezren élnek, ezzel a harmadik legkisebb lélekszámú megye az országban, megyeszékhelye Szombathely, itt 78 ezren élnek.

A megye a 2019-es adatok szerint 3336 négyzetkilométeren terül el, összesen 216 települést foglal magába, lakónépessége pedig 254 ezer fő. Ennek 57%-a városokban él, a teljes népesség több mint egynegyede a megyeszékhelyen.

7 járása közt messze a szombathelyi a legnépesebb, bár területre a sárvári a legnagyobb (a 2013-as adatok szerint a megyeszékhely vonzáskörzetében közel háromszor annyian, 110 504 élnek).

A teljes termékenységi arányszáma (magyarul, a szülőképes korú női népességre jutó születések átlaga) tekintetében Vas elmarad az országos átlagtól: míg a megyében a mutató 1,36, addig az országos átlag 1,49. Erre talán az szolgálhat magyarázatul, hogy a szülőkorúak, azaz a 20–44 évesek aránya az országos átlagnál alacsonyabb itt. Ez az alábbi KSH ábrán is jól látszik:

Csökkenő lakosságszám mellett nagy az elvándorlási kedv

Vas megyében az ezer lakosra jutó természetes fogyás mértéke az országos mutatókhoz (-4,1) képest is rosszabb, ez a szám: –5,3.

Az alábbi grafikon szerint az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az országos átlaghoz (3,8) képest szintén nem fest túl jól, Vas megyében ez a szám:7,6.

2020 I–III. negyedévében azonban ez a tendencia némi javulást mutatott: a megyében többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás Vas népességét tavaly így is 829 fővel csökkentette.

Határ menti fekvése sokban hozzájárult gazdasága fejlődéséhez

Rengeteg külföldi cég telepedett meg itt, emiatt is van, hogy Vas az egy főre jutó GDP-ben a megyék között az élmezőnyben szerepel. A gazdasági húzóerő az ipar. Főbb ágazatok: gépipar, textilipar, bortermelés, élelmiszeripar, vegyipar és faipar. Ezek alapvetően mind exportgazdaságot folytatnak.

Négy ipari park is létesült a megyében: a szombathelyi Claudius, a répcelaki, a szentgotthárdi, és a sárvári ipari park.

A top 5 vasi vállalkozás a 2018-as árbevétel alapján

• Schaeffler Savaria Kft. (Szombathely)
• Aptiv Services Hungary Kft. (Szombathely)
• Delphi Hungary Kft. (Szombathely)
• BPW-Hungária Kft. (Szombathely)
• TDK Hungary Components Kft. (Szombathely)

A top 10 vasi vállalkozás a 2017-es létszám alapján

• ÉNYKK Északnyugat-Magyarországi Közlekedési Központ ZRT (4193 fő)
• Schaeffler Savaria Kft. (3279 fő)
• Aptiv Services Hungary Kft. (2156 fő)
• Epcos Elektronikai Alkatrész Kft. (2153 fő)
• BPW-Hungária Kft (1480 fő)
• Opel Szentgotthárd Autóipari Kft (1251 fő)
• iQor Global Services Hungary Kft. (1142 fő)
• Ada Hungária Bútorgyár Kft. (678 fő)
• Ada Nova Kft. (654 fő)

A következő ábra a bruttó hozzáadott érték megoszlását mutatja az egyes nemzetgazdasági ágcsoportokat, így a mezőgazdaságot, az ipart és a szolgáltatásokat tekintve, megyei és országos arányokkal. Ebből is látszik, hogy a mezőgazdaság nagyjából azonos százalékot tesz ki mindkét szinten (megyeiben 5%, míg országosban 4%). Ipar és építőipar tekintetében már nagyobb a különbség: a megyei mutató 36%, míg az országos 30%, ha viszont a szolgáltatásokat nézzük, az országos átlag (66%) a magasabb, szemben a megyei 59%-kal:

Összességében Vasban, - ez az alábbi grafikonon is jól látszik - a járműipar messze a legerősebb húzóágazat: 56 százalékkal. A gumi-, műanyag-és építőanyag-ipar 7 százalékot, a villamos berendezések gyártása 8 százalékot tesz ki. Az egyéb területek pedig 29 százalékot.

A Covid-19 is betett Vas megye gazdaságának

A járvány miatti tavaszi korlátozások és üzemleállások a megyében is nagymértékű visszaesést okoztak - derül ki a KSH elérhető mutatóiból.

Számokban ez:

• Vas megyében a 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein az I‒III. negyedéves kibocsátás volumene 2010 óta folyamatosan emelkedett, 2020 első kilenc hónapjában azonban a járvány hatására 12%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. (Országosan 9,0%-kal esett vissza a teljesítmény.) A termelési érték 1042 milliárd forintot tett ki.
• Az ipar kibocsátása a tavaszi korlátozások, üzemleállások hatására áprilisban és májusban zuhant a mélypontra, ezt követően mérséklődött a termeléskiesés, de az egy évvel korábbi szintet egyik hónapban sem sikerült elérni. Szeptemberben 3,6%-kal csökkent a termelés volumene.
• A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2020. I‒III. negyedévi termelési értéke (folyó áron 765 milliárd forint) összehasonlító áron 12%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezt elsősorban a kibocsátás több mint felét adó járműgyártás okozta, de a kisebb súlyú területek többsége szintén hozzájárult.

Sokezren dolgoznak kint Ausztriában

A 2018-as KSH adatok szerint Vas megyéből hivatalosan közel 5 ezren jártak át Ausztriába dolgozni. Az ingázók közel harmada akkor ipari, építőipari, több mint ötöde kereskedelmi, szolgáltató munkakörben helyezkedett el. (A külföldre eljárók az összes Magyarországon élő ingázó 2,0%-át képviselték. Hányaduk Győr-Moson-Sopron megyében 16, Vas megyében 10%-ot tett ki, ezenkívül a fővárosban és négy megyében múlta felül az 1%-ot.)

Tavaly volt olyan hónap, amikor 40%-kal emelkedett az álláskeresők száma

A koronavírus-járvány első hulláma Vas megyében kedvező munkaerőpiaci folyamatokat tört meg. A korábbi tendenciáktól eltérően már tavaly márciusban is emelkedett a regisztrált álláskeresők száma, a drasztikus növekedés áprilisban következett be, amikor egy hónap alatt 40%-kal emelkedett az álláskeresők száma. Májusban tovább folytatódott a növekedés, ütem azonban csökkent az előző hónaphoz képest. Júniusban 8286-an szerepeltek álláskeresőként a regisztrációs rendszerben, amely 1,5%-kal kevesebb az előző havinál, az egy évvel korábbinak viszont mintegy kétszerese.

Vas megyét - a romló folyamatok ellenére - így is az egyik legkedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű térségek között tartják nyilván.

Pár KSH adat még a 2020-as évről:

• A pályakezdő álláskeresők száma (542 fő) 55%-kal több lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 8,7% volt.
• Az álláskeresők 33%-a legfeljebb 3 hónapja, 23%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 23%-kal meghaladta a 2019. szeptemberit.
• Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (32%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 28%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 31%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 9,4%-uk pedig diplomás volt.
• A nyilvántartott álláskeresők körében az ellátottak aránya 7,1 százalékponttal csökkent az előző év azonos időpontjához képest: az álláskeresők 18%-a álláskeresési járadékban, 12%-a álláskeresési segélyben, 22%-a szociális ellátásban részesült.
• A nyilvántartott állás nélküliek 49%-a nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.
• Szeptember végén 1,1 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 11%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Tíz üres álláshelyre 56 álláskereső jutott, 23-mal több, mint 2019 szeptemberében.

A Covid-19 tavalyi tavaszi első hulláma órási kirúgási hullámmal járt Ausztriában

Hivatalos statisztikai adatokat nem találtunk, de a megemelkedett Vas megyei munkanélküliségi adatok mögött az is sejthető,

hogy több ezren nem a megyében, hanem Ausztriában vesztették el az állásukat.

Ausztriában a Covid-19 első hullámában egyetlen hónap alatt 170 ezren veszítették el a munkájukat. Az ottani adatok szerint a leépítés nem egyformán érintette a helyi és a külföldi munkavállalókat – utóbbiak az ausztriai munkavállalók közel negyedét adták. Egyes becslések szerint például tavaly tavasszal csak a vendéglátásban közel ötezer kint lakó magyar állása szűnhetett meg.
Munkanélküliként viszont csak az Ausztriában lakó munkavállalókat regisztrálták. A 100 ezernyi osztrák munkát vállaló magyar közül viszont 41 ezer ingázó volt, ők csak Magyarországon kaphattak munkanélküli ellátást, és nem is szerepelnek a kinti statisztikában munkanélküliként. Számuk a hazai staisztikai adatokban érhető tetten.

A bérek alakulása a Covid idején

• 2020 I–III. negyedévében Vas megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 355 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkeresete 236 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 360 ezer, a nettó átlagkereset 239 ezer forintra emelkedett.
• A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 8,5%-kal múlta felül a 2019. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme elmaradt az országostól. Az alkalmazottak 10,2%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
• A versenyszférában 7,8%-kal, 361 ezer forintra, a költségvetési szférában 11,2%-kal, 341 ezer forintra emelkedtek a bruttó keresetek.
• Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 6,7, a szellemieknél 8,2%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 301, az utóbbiak 435 ezer forintot kerestek.

Ehhez képest a kiskereskedelmi forgalom volumene hasonló volt az egy évvel korábbihoz, egy lakosra jutó összege 884 ezer forint volt, az országos átlagnál (860 ezer forint) több.

Országos viszonylatban mégis itt az egyik legnagyobb az lakásépítési kedv

A KSH adatai szerint 2019-ben a tízezer lakosra jutó lakásépítés Vasban (29,2) nagyobb, mint az országos átlag, ami 21,6.

2020 I–III. negyedévében Vas megyében 67%-kal (országosan 25%-kal) nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest. Összesen 539 lakást vettek használatba, melyek 70%-a a megyeszékhelyen épült. Minden településtípus esetében több lakás kapott használatbavételi engedélyt az egy évvel korábbinál, a megyei szintű növekedés hátterében azonban legnagyobbrészt a megyeszékhelyen kivitelezetteké áll. Tízezer lakosra 21 épített lakás jutott, az országos átlag 1,6-szerese.

Komoly bajban a turizmus és vendéglátás

Amíg nem volt Covid-helyzet, ahogy a következő ábrán is kitűnik, a szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákat 72%-ban a belföldi turisták tették ki, ami az országos átlaghoz (51%) viszonyítva elég jónak volt mondható:

Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt azonban a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Vas megyében drasztikus mértékben visszaesett. Számokban a lényeg:

• 2020 I–III. negyedévében Vas megyében a szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken a vendégek (246 ezer) és az általuk eltöltött vendégéjszakák (710 ezer) száma 41, illetve 45%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
• Nyáron fokozatosan visszatértek a vendégek, a szálláshelyeken a legforgalmasabb hónapnak számító augusztusban az eltöltött vendégéjszakák száma csak 15%-kal maradt el az előző évitől. Szeptemberben viszont ismét kedvezőtlen irányba fordiult a tendencia, 53%-kal csökkent az értéke az egy évvel korábbihoz képest.
• 2020 I–III. negyedévében a külföldi vendégek által a megyében eltöltött vendégéjszakák száma erőteljesebben csökkent, mint a belföldieké. Összességében 64%-kal kevesebb éjszakára (234 ezerre) maradtak a kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2019 azonos időszakában. A belföldi vendégek éjszakái (476 ezer) 25%-kal csökkentek.

A szálláshelyek első kilenc hónapban regisztrált összes bruttó árbevétele (13 milliárd forint) folyó áron 41%-kal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. Az árbevételen belül a szállásdíjak összege 39, a vendéglátásé 55, az egyéb szolgáltatásoké 26%-kal csökkent.

Címlapkép: Getty Images