Ki érti ezt: miért nem kellenek a magyar munkaerőpiacon az 50-esek?

Pénzcentrum 2021. február 11. 08:35
2020. októberében majdnem 31 ezerrel több volt a munkanélküliek száma Magyarországon, mint egy évvel korábban. És habár láthatóan nincsenek túl nagy különbségek a korcsoportok között, az tudható, hogy nem egyforma eséllyel indulnak neki az álláskeresésnek a különböző generációk tagjai. Ha valaki elmúlt már 50 éves, annak nem csak munka- , de élettapasztalata is jelentős, arról nem is beszélve, hogy feltehetően jobban tűri a stresszt, és könnyebben megbirkózik bizonyos bonyolult helyzetekkel. Miért nem kellenek mégsem a cégeknek? Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus segít megérteni a folyamatokat.

A koronavírus-járvány nyomán bekövetkező lezárások és bizonytalanságok megingatták a gazdaságokat, és ezáltal munkaerőpiacokat is. Vannak azonban akik könnyebben veszik az akadályokat, mint mások, és nem a képességeik, csupán a koruk jelentette előnyök miatt- írja a Pénzcentrum.

A KSH szerint a munkanélküliek becsült száma 2020 októberében 199,2 ezer fő volt , ami 30,5 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ekkor 306,1 ezer fő volt regisztrált munkanélküli , ami 66 ezres bővülést jelentett egy év alatt. Ez a szám a valóságban még nagyobb lehetett, figyelembe véve, hogy nem minden állásvesztő regisztrál a szolgálatnál.

Azonban ezek a folyamatok nem egyformán sújtanak minden korosztály. Őrületes nagy különbségek nem mutatkoznak, ha korosztályonként vizsgáljuk a munkanélküliek számát,


És minél tovább állástalan valaki, annál kisebb az esélye, hogy visszataláljon a munka világába, nem csak külső tényezők, de belső motivációk hiánya miatt is. A kutatások eredményei alapján az idősebb álláskeresőknek átlagosan kétszer-háromszor annyi állásjelentkezést szükséges beadniuk ahhoz, hogy pozitív választ kapjanak, mint a fiatalabb jelentkezőknek. Az előítéletek mögött gyakran az áll, hogy a munkáltatók úgy gondolják: az idősebb munkavállalók kevésbé hatékonyan dolgoznak, mint a fiatalabbak, emiatt kevésbé éri meg őket foglalkoztatniuk. Ennek igazságtartalmát a kutatások többsége nem támasztja alá egyértelműen, bár az eredmények némileg ellentmondásosak.

A tartós munkanélküli helyzetben ragadás legfőbb jellemzői:

  • az alacsonyabb iskolai végzettség,
  • a korábbi hosszabb álláskeresési időszakok,
  • a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (FHT-ban) való részesülés;
  • az idősebb életkor (különösen: 55 év feletti);
  • megváltozott munkaképesség;
  • kevés munkatapasztalat.
  • A tartós munkanélküliséget nagymértékben befolyásolja az is hogy az álláskereső milyen járásban és településen él, az 1000 fő alatti településen és a fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő járásban élők számára jóval nagyobb a tartós munkanélkülivé válás esélye.

Szemben a KSH adataival a HÉTFA egy korábbi kutatása szerint az idősebbek körében magasabb az inaktivitás. Sokaknak elavult vagy alacsony szintű a képzettsége, állásvesztés esetén pedig nehezebben váltanak. Előfordul, hogy a tapasztalatuk miatt magasabbak az elvárásaik, amit a munkaerőpiac nem minden esetben értékel. Emellett komoly korlátozó tényezőt jelenthetnek a magasabb életkorral gyakran együtt járó egészségi problémák is: bizonyos statisztikai mutatók arra utalnak, hogy a hazai idősebb munkavállalók egészségi állapota más fejlett országokhoz képest is súlyosabban akadályozza az elhelyezkedést.

De mégis, miért nem kellenek a munkaerőpiacon az 50-esek? - A cikk folytatása a Pénzcentrumon olvasható.

Címlapkép: Getty Images