Több sebből vérzik a halpiac: hiába van elég hazai, importot eszik a magyar

HelloVidék: Mekkora területen zajlik halgazdálkodás Magyarországon?

Sziráki Bence: A nyilvántartás szerint 30 639 hektár tóterület szerepelt, ebből 27 056 hektáron történt haltermelés, ami 2018-hoz képest 2,2 százalékos terület növekedést jelentett. A hazai akvakultúra haltermelés 2019-ben 25 359 tonna volt, ebből a tógazdaságokban 20 619 tonna, intenzív termeléssel 4740 tonna halat állítottak elő, az összes étkezési célú hal mennyiség 17 337 tonna volt.

HelloVidék: Megyei bontásban, hol találhatók a legnagyobb gazdaságok?

Sziráki Bence: Hosszú évek óta a tógazdasági haltermelés mérvadó részét adó régiók a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld. Megyei szinten a legtöbb halat Hajdú-Bihar megye tógazdái halászták le. Ezen kívül jelentős mennyiséget termeltek még Békés, Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Csongrád-Csanád és Baranya megyében is

HelloVidék: Milyen halfajokat telepítenek a gazdaságokba, illetve, hogy oszlik meg a telepített halfajok régiónkénti mennyisége?

Sziráki Bence: A hazai haltermelés meghatározó halfaja a ponty, amit az országosan üzemelt tóterület 92 százalékán termelnek. Az elmúlt évben 383 cég üzemelt, közülük 235 cég mintegy 283 telephelyen termelt pontyot más halfajok mellett (busa, amur, harcsa, süllő, csuka stb.)

HelloVidék: Mennyi halat termelnek meg egy évben a gazdaságok?

Sziráki Bence: Az összesített adatok átlagát tekintve a termelők hektáronként 300-360 kg körüli halmennyiséget telepítettek a tavakba, aminek eredményeképp 2019-ben az 1 hektárra jutó bruttó haltermelés 762 kg körül alakult, az átlag szaporulat pedig 522 kg körül mozgott termelőnként.

HelloVidék: Mennyi és milyen fajú halat halásztak le az intenzív üzemi haltermelés során az elmúlt évben?

Sziráki Bence: A precíziós rendszerekben termelt hal mennyisége 2019-ben 4740 tonna volt, amely az előző évhez mérten 12 százalékos bővülést jelentett. Ebből az étkezési méretű hal mennyisége az elmúlt néhány év során dinamikusan emelkedett, 2019-re meghaladta a 3801 tonnát, ami 9 százalékkal haladta meg a korábbi évet. Az intenzív rendszerekben termelt mennyiség növekedése az afrikai harcsa termelésbővülésének az eredménye. Az afrikai harcsa hazai piaci bevezetése és ezt követően a termelés felfutása az elmúlt két évtizedben a magyar halászati ágazat egyik sikertörténete, ezen túlmenően évek óta az EU-ban első helyen állunk a 3,6 ezer tonna étkezési célú mennyiséggel. Az afrikai harcsa termelése 94 százalékkal részesedett 2019-ben az intenzív termelésből. Ezen kívül még jóval kisebb arányban van jelen a pisztráng termelése, illetve a tokfélék medencés nevelése és egyéb halfajok termelése is a zárt rendszerekben

HelloVidék: Mennyi hal marad itthon, mennyi kerül exportra?

Sziráki Bence: A halak és halászati termékek külkereskedelmi forgalma 2019-ben 41 milliárd forint volt, ami 5 százalékkal maradt el a korábbi évtől, és a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi forgalom értékének 0,82 százalékát képviselte. Halászati termékekből mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve Magyarország nettó importőrnek számít. A külkereskedelmi egyenleg passzívumának nagyságát az import határozza meg, mivel az importérték többszöröse az exportnak. A halak és halászati termékek exportértéke 2019-ben 5,6 milliárd forintot, importértéke 36,1 milliárd forintot ért el. Magyarország halászati termékek exportjának meghatározó terméke az élő hal. Évről évre ezen termékkör exportértéke a legmagasabb és az egyetlen termékcsoport, amelyből nettó exportőrnek számít hazánk. Az élőhal-kivitel 4638 tonna volt 2019-ben. Legnépszerűbb halfajok: ponty, busa, kárász , illetve süllő. Főbb célországok: Románia, Lengyelország, Németország és Ausztria.

HelloVidék: Hogyan változott Magyarországon az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás mértéke?

Sziráki Bence: Az egy főre jutó hazai halfogyasztás 2019-ben 6,45 kg volt, ami 2018-hoz képest 2 százalékkal, mintegy 16 dekagrammal marad el, az EU-s átlagot (24 kg/fő EUMOFA 2020) pedig meg sem közelíti. Az importhal aránya a fogyasztáson belül megközelítőleg 78 százalék, ami nagyon meghatározó és felhívja a figyelmet arra, hogy fő célként arra kellene törekedni, hogy a hazai termelésű étkezési hal részaránya növekedjen nagyobb mértékben, szemben az importhal és haltermékek mennyiségével. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) céljai között szerepel a hazai haltermelés és értékesítés felerősítése. Ennek érdekében indítottuk el a rendszeres, legalább heti egy alkalommal történő halfogyasztásra ösztönző „HalPéntek” kampányunkat. Szeretnénk, ha a péntek újra a halfogyasztás napja legyen Magyarországon, mivel mindenki számára ismeretes, hogy a halhús fogyasztása pozitív élettani hatással bír.

A hal könnyen emészthető, magas fehérje tartalmú vitaminokban gazdag táplálék. A hal-hús tartalmaz foszfort, jódot, fluort, szelént, vasat, káliumot és kalciumot, A-, D-, B2-, B6-, és B12-vitamint, továbbá a hal jelentős forrása az omega-3 zsírsavaknak, amelyekről bebizonyosodott, hogy csökkentik a szívroham kockázatát. A nemzetközi statisztikák is alátámasztják, hogy a nagy halfogyasztó országok lakói között jóval kevesebb a szív- és érrendszeri beteg. Sokan nem tudják, de Magyarország Európán belül kiemelkedő édesvízi haltermelő ország, az itthon extenzív halastavakban termelt halaknak az állati fehérjeforrások közül a legkisebb a karbonlábnyoma, így ha hazai előállítású haltermékeket fogyaszt, akkor a földet is óvja!

Www.halpentek.hu honlapunkon térképek segítségével megtalálja a hazai halárusító helyeket és a halas ételeket kínáló éttermeket, valamint válogathat folyamatosan bővülő receptjeink között, amelyekkel szeretnénk bemutatni, hogy a hazai halfajok változatosan és könnyen elkészíthetőek.

HelloVidék: Hol zajlottak jelentős haltelepítések, milyen adatokat lehet tudni a vízterületenkénti haltelepítésekről az elmúlt időszakról? Mennyi halat telepítettek halfeldolgozás, illetve horgászati célokra?

Sziráki Bence: vízterületenkénti haltelepítésekről pontos nyilvántartást a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) vezet, viszont itt szeretném megemlíteni, hogy 2020-ban koronavírus járvány következtében a MOHOSZ által koordinált intervenciós haltelepítést, amely a magyar halgazdálkodás történetének eddigi legnagyobb logisztikai feladata volt, melynek eredményeként 18 szállítási napon, összesen 324 horgászvízbe 1177 tonna ponty került kihelyezésre, a felvásárlás támogatási keretösszege bruttó 800.000.000 Ft volt, amelyet az Agrártárca biztosított a MOHOSZ részére. Az éves horgásztelepítések mértéke 4.000 tonna körül mozog.

HelloVidék: Hogyan hatott az ágazatra a koronavírus-járvány? Hogy alakult a tógazdaságokban és az intenzív üzemekben a foglalkoztatás?

Sziráki Bence: 2020. március végén a koronavírus (COVID-19) járvány következtében kialakult gazdasági visszaesés az akvakultúra ágazatra is komoly hatással volt, általánosan elmondható, hogy a friss és fagyasztott halászati termékekből a megszokott árumennyiség csupán 15-20 százalékát rendelték meg.

A fő export piacunkon Romániában a kereslet visszaesés következtében a Magyar élőhal export jelentősen csökkent, néhány hétre le is állt. Itthon a közétkeztetés, valamint az éttermek és a szállodák bezárásával hazai az értékesítési csatornák megszűntek. A hazai kiskereskedelemben is visszaesésről számoltak be a haltermelők és feldolgozók, a haltermékek kimaradtak a koronavírus járvány elején tapasztalható pánikszerű lakossági élelmiszer felhalmozásból. Május végétől azonban fokozatos javulás volt tapasztalható a piacon. Folyamatosan kinyitottak az éttermek és a vízpart közeli büfék, ahol népszerű fogyasztási cikkek a haltermékek. Az őszi lezárások következtében ismét leállt a HORECA szektor, ami értékesítési nehézséget jelentett a haltermelőknek.

Szerencsére októbertől megindult az export piac, ami sok halat kiszippantott az országból. A Kormány, a Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként kidolgozott Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programból a halgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások részére átmeneti támogatást nyújtott 2020-ban, amelynek mértéke foglalkoztatottanként legfeljebb 500 000 forint volt, az átmeneti támogatás keretösszege pedig 544 millió forint volt, ennek köszönhetően nem történt létszámleépítés az ágazatban. Az akvakultúra ágazatban foglalkoztatottak létszáma az elmúlt néhány évben 1200-1400 fő körül alakult, amelyen belül az éves alapon foglalkoztatottak száma folyamatosan csökken, az alkalmi munkavállalók által ledolgozott munkanapok száma ellenben nagymértékben növekszik. A tógazdasági haltermelésre jellemző, hogy az elvégzendő munkák nagyrészt idényjellegűek, így tavaszi és őszi munkacsúcsokat okoznak.

HelloVidék: Milyen célokat tűzött ki maga elé az ágazat a következő hónapokra, évekre?

Sziráki Bence: Az ágazat egyik kitörési pontja a hazai termelésű hal feldolgozottsági szintjének növelése lehet, egyre csökken azon fogyasztók száma, aki otthon, maga tisztítja meg a halat. Csakis szeletben, filében, különböző késztermékekben lehet a megtermelt hal legnagyobb részét értékesíteni a hazai fogyasztók számára. Éppen ezért helyezünk nagy hangsúlyt a halfeldolgozók létesítéséhez kapcsolódó támogatások elérésére, és a felhívást a következő ciklusban is meghirdesse az Irányító Hatóság. A feldolgozó mellett a vágópont, és halbolt (akár mobil is) létesítését is szeretnénk ösztönözni a támogatáspolitikában. Ehhez kapcsolódóan szeretnénk folytatni a már korábban említett Halpéntek fogyasztásösztöntő marketing kampányunkat. Jól ismert, hogy a halászati ágazatban is nagy gondot okoz a kézi munkaerő hiánya. A halász szakmunkások képzése sajnos megszűnt idehaza, ezért a cégek maguk próbálják a szakmára meg-, és betanítani a gyorsan cserélődő munkaerőt, így nagyobb hangsúlyt szeretnénk fordítani az oktatásra és az ágazat gépesítésére.

Címlapkép: Getty Images