Filléres termék, mégis keveset iszunk belőle: mi a baj a magyar tejjel?

Nem veszített népszerűségéből a tej. A Központi Statisztikai Hivatal 2021-es, a Tej világnapja alkalmából megosztott elemzésében térnek ki arra, hogy a magyar háztartásokban 2010-ben fejenként átlagosan 4,5, 2019-ben 4,7 liter tejet ittak havonta. Az idősebbek ennél is többet fogyasztottak. Táblázatukból az is kiderült, hogy a magasabban képzettek gyakrabban fogyasztottak tejet vagy tejterméket 2019-ben, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek.

Ahogy arról már korábban írtunk, a magyar lakosság tej- és tejtermék fogyasztása – tejegyenértékben mérve – az uniós átlag (250 kg) alatti, 165 kg körül mozog egy főre vetítve. Ezen belül fogyasztói folyadéktejből 54-55 litert fogyasztott el átlagosan egy fő 2018-ban, savanyított tejtermékből (joghurt, kefir, tejföl) pedig 13-14 litert. A sajt és túró fogyasztás együtt 7,9 kg volt fejenként, míg vajból és vajkrémből 1,2 kg fogyott.

A korábbi évekhez képest ezek a számok kismértékű emelkedést mutatnak, de még mindig elmaradnak az Európai Unió jelenlegi átlagfogyasztásától. A fogyasztói folyadéktej esetében a hazai fogyasztás elmaradás alapvetően nem is számottevő az uniós fogyasztáshoz képest, a feldolgozott, magas hozzáadott értékkel bíró tejtermékek fogyasztása ugyanakkor hazánkban jóval alacsonyabb.

A hivatalos ajánlások szerint naponta fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék (pl. 10 dkg sajt, 5 dl kefir vagy joghurt, egy-egy krémtúró vagy más túródesszert, két szelet vajaskenyér stb.) fogyasztása javasolt mind a gyermekek, mind a felnőttek esetében (a pontos mennyiség kis mértékben függhet az életkortól, a nemtől, illetve a fizikai aktivitástól is). Számos kutatás, tanulmány áll rendelkezésre, amely a tej és tejtermékek fogyasztásának egészségre gyakorolt pozitív hatásait mutatja ki. A tej és tejtermékek koncentráltan tartalmaznak az emberi szervezet számára fontos és nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat, ezért is tartjuk lényegesnek, hogy a tej pozitív élettani hatásaival már a fiatal generációt is megismertessük

- magyarázta el Harcz Zoltánt, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

Mi a helyzet az árakkal?

A NAIK AKI PÁIR adatai szerint 2020 decemberében az előző év azonos hónapjához képest a hazai előállítású tejtermékek közül emelkedett a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej (egyaránt +4 százalék), a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej (egyaránt +3 százalék), az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej (+2 százalék) értékesítési ára. A KSH adatai szerint a 2,8 százalék és az 1,5 százalék zsírtartalmú pasztőrözött ESL- (hosszan friss) tejé egyaránt 4 százalékkal emelkedett ugyanebben az összehasonlításban.

Hogy mennyiért vehetünk ennek mentén dobozos tejet a boltokban? Hogy pontosabb képet kapjunk, megnéztük a nagyobb üzletláncok online kínálatát. A Spar polcain a 2,8 %-os UHT tejek 209-299 forint között, a 2,8 %-os ESL tejek 209-309 Ft, a zsírszegény 1,5 %-os ESL tejek 195-299 között mozognak. A Tesco kínálatában a 2,8 %-os UHT tejet 285-319 forint között kínálnak, a 2,8 %-os ESL tejet 199-309 forint között mozog, a zsírszegény 1,5 %-os ESL tejek pedig 199-299 között kaphatók. Az Auchan áruházaiban 2,8 %-os UHT tejet 179-229 forint között vásárolhatunk, 2,8 %-os ESL tejet 199-309 forintért, a zsírszegény 1,5 %-os ESL tejeket pedig 179-199 között.

Cél az ágazat fejlesztése, a tejfeldolgozók segítése

A magyar agrárpolitika elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt, ehhez az idén minden eddiginél több forrást biztosít

– mondta az agrárminiszter.

Nagy István versenyképességi feltételnek nevezte az uniós előírásoknak megfelelő, magas technológiai színvonalú állattartó telepeket, és üdvözölte, hogy a fejlesztésükre meghirdetett keretösszeget a jelentős érdeklődés miatt 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra kellett emelni. A tejfeldolgozók két kiírásra is számíthatnak ebben a hónapban, a kisebb fejlesztéseikre egy 50 milliárd forintos, a nagyobb projektek megvalósítására pedig egy 200 milliárd forintos felhívás jelenik meg hamarosan.

Az agrárminiszter várakozása szerint a szarvasmarhatartásban csaknem 40 ezer férőhely létesülhet, korszerűsödhet, és összesen 400 ezer négyzetméter építmény jöhet létre, vagy újulhat meg a pályázatoknak köszönhetően.

A tárcavezető a rendkívüli mértékű támogatást azzal indokolta, hogy a tej rengeteg embernek jelent biztos megélhetést, és nélkülözhetetlen az egészséges táplálkozáshoz. A tejtermelés értéke tavaly 5 százalékos éves növekedéssel meghaladta a 207 milliárd forintot, míg a tejtermékgyártás csaknem 354 milliárdos termelési értéke az élelmiszeripari termelésnek majdnem a tizedét tette ki.

Magyarország tejből önellátó, a termelés mennyisége 2010 óta több mint 16 százalékkal bővülve elérte az évi 1,9 milliárd litert, miközben a fogyasztói tej behozatala a harmadára esett vissza

– sorolta a miniszter. Hozzátette, hogy a termeléstől eltérően a fogyasztás még nem érte el az európai élmezőnyt, de az elmúlt években mind a tej, mind a tejtermékek fogyasztása nőtt, tavaly például átlagosan 6 százalékkal fejenként.

Nagy István úgy véli, hogy a keresletet a fogyasztói szemlélet formálásával tovább lehetne emelni, és üdvözölte, hogy a boltok kínálatában nő a magyar tej aránya. A miniszter a kiskereskedelmi láncokat arra kérte, hogy minél több belföldi tejterméket kínáljanak, a magyar fogyasztókat pedig arra, hogy ezeket vásárolják. A tej semmivel nem pótolható, teljes értékű, egyedülálló, mindenki számára értékes táplálék – hangsúlyozta.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a beruházások jelentőségét emelte ki, megjegyezve, hogy az EU-tagállamok közül Magyarországon a legmagasabb a költségvetési társfinanszírozás aránya a következő vidékfejlesztési programban. Győrffy Balázs úgy véli, hogy a pályázatok óriási lehetőséget jelentenek a tejágazat számára, de az érdekérvényesítést még erősíteni kell. Véleménye szerint az üzletláncoknak figyelembe kell venniük a termelés drágulását, a termelők pedig szükség esetén egységes fellépéssel érvényesíthetik az érdekeiket.

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke elkerülhetetlennek látja, hogy a termelés növekvő költségei megjelenjenek a fogyasztói árakban. Istvánfalvi Miklós szerint ellenkező esetben az sem zárható ki, hogy csökken a belföldi előállítás mennyisége.

A tisztességes versenyhez – mint fogalmazott – hatékony piaci szabályozásra is szükség van, nem lehet például senkit piaci előnyhöz juttatni a fogyasztói árak jelentős mértékű eltérítésével, és nem szabad engedni az időhúzást az erőfölényben lévő kereskedő számára az ártárgyalások során. A terméktanács javaslatairól hamarosan az Agrárminisztérium fog dönteni

– tette hozzá.

A tej terméktanács társelnöke kifejtette, hogy a Magyarországon jelentősnek számító termékekből a termelés fedezi az igényeket, tehát a fogyasztói tej, a tejföl, a túró, a vajkrém jellemzően belföldön készül, de a fejlesztéseket úgy kell alakítani, hogy más árucikkek is készülhessenek itthon. Szautner Péter az ízesített joghurtokat, és a minőségi sajtokat emelte ki, hiszen ezek ma még többnyire külföldről származnak. Hosszabb távon a fogyasztást, és a termékek feldolgozottságának növelését nevezte a tejágazat céljának. A tejtermék – mint fogalmazott – világszerte az egyik leggyorsabban fejlődő piaci kategória, de a fogyasztói igények folyamatosan változnak, amit a magyar termelők sem hagyhatnak figyelmen kívül.

Címlapkép: Getty Images