Milliókat oszt szét az unió a vidéki Magyarországon: így lehet pályázni

A ProfitGo Partners Kft-nél, Markovics Márk úgy látja, hogy a pályázatra, köznapi értelemben, úgy gondolnak, mint „ingyen pénzre”, amit az államtól lehet kapni. Sajnos emiatt a prekoncepció miatt sokan el is bizonytalanodnak, amikor odajutnak, hogy valóban igénybe szeretnének venni egy-egy pályázati forrást. Összeszedték azokat a kérdéseket, amelyeket leggyakrabban kapnak a pályázni vágyó ügyfeleiktől, akikkel először kerülnek kapcsolatba:

1. MIRE LEHET PÁLYÁZNI?

Ezt a kérdést azonnal megfordítják, és megkérdezik a pályázót: Ön mire szeretne pályázni, milyen beruházási, milyen fejlesztési célokat szeretne megvalósítani? Fontos látni, hogy a pályázati források az addicionalitás elvét követik, azaz a pályázati hozzájárulás nem eredményezheti a saját forrás teljes hiányát, hanem a pályázati támogatásnak ki kell egészítenie a pályázó önerejét, abban a projektben, amit valóban meg is akar valósítani.

2. ÉN (vagy) A CÉG INDULHAT EZEN A PÁLYÁZATON?

Minden pályázati felhívás megtalálható a palyazat.gov.hu oldalon. Ezekben a felhívásokban nagyon részletesen taglalják, hogy kik lehetnek a támogatottak köre és milyen feltételeknek kell megfelelni. Sajnos ezek a szövegek sok esetben igen bonyolult nyelvezeten íródtak és nehéz eligazodni bennük. Emiatt fontos erről egyeztetni pályázati szakértőkkel.

3. AZ ELMÚLT ÉVBEN A VÁLLALKOZÁSOM NAGYON NYERESÉGES VOLT, ÍGY BIZTOS KAPOK TÁMOGATÁST, UGYE?

Ennél sokkal bonyolultabb a bírálati folyamat. Szintén a pályázat felhívásban, hosszan taglalják, hogy mik a pontos bírálati szempontok. Szerencsére sok esetben ezek objektív kritériumok: a vállalkozás különböző adatait nézik (átlagos statisztikai állomány, működés évei, tulajdonosi szerkezet, üzemi tevékenység eredménye, stb.), valamint az ebből számolandó különböző mutatókat (eszközarányos beruházás, személyi ráfordítás arányosság, stb.) vizsgálják.

4. MEKKORA TÁMOGATÁS KAPHATOK ÉS MIKOR?

rről szintén a pályázati felhívás rendelkezik. Az, hogy mekkora a támogatási összeg mértéke, azt mindig az intenzitás mutatja meg. Ha valami például 70%-os intenzitású, akkor az azt jelenti, hogy a megvalósítani kívánt fejlesztés/beruházás költségének 70%-ára támogatást kaphat, a maradék 30%-ot pedig saját erőből (önerőből) kell megfinanszírozni. A támogatási összeg folyósításának mikéntjéről (azaz, hogy mikor kap pénzt), szintén a felhívás rendelkezik.

Két konstrukció létezik: az előfinanszirozásos (támogatói összeget teljes egészében (100%) előleg formájában előre megkapja és utána számol el az elköltött összeggel) és az utófinanszirozásos (teljesen önerőből elkezdi a beruházást és a megvalósítás/elszámolást követően kapja meg a támogatói összeget).

5. HOGYAN KELL ELSZÁMOLNOM?

A legtöbb esetben egy pályázatban való részvétel rengeteg extra adminisztrációs terhet jelent a pályázónak. Első lépésként értelmezni kell a pályázati kiírást, majd a projektcélokat megfogalmazni. Ezt követően megírni a pályázatot, a támogatási kérelmet benyújtani. Pozitív támogatói döntés esetén kifizetési igényt benyújtani, időközi elszámolást készíteni. A projekt befejezésével kötelező szakmai beszámolót és záró elszámolást is benyújtani. Ezekre a folyamatokra specializálódtak a pályázati projektmenedzser cégek. Mindenképpen érdemes igénybe venni ezeket a szolgáltatókat, mivel ők elvégzik az összes adminisztrációs munkát, miközben a pályázó tud a saját értékteremtő folyamataival foglalkozni. Költségek tekintetében is jobban jár, hogyha külső szakértő cég szolgáltatását veszi igénybe, mintha saját maga vagy egy meglévő alkalmazottjára delegálná ezt az extra munkamennyiséget.

A Capitale Vagyonkezelő és Pénzügyi Szolgáltató Kft-nél Etédi Gábor szerint a vidéki vállalkozók is bátran igényelhetnek pályázati forrásokat fejlesztéseikhez. Minden adott ahhoz, ha valaki vidéken meglévő vállalkozását akarja fejleszteni pályázati forrásból.

Legelőször érdemes tisztázni, hogy milyen fejlesztési forrásokat lehet igényelni. Az előző év végéig döntő részében ún. vissza nem térítendő (VNT) forrásokat lehetett igényelni. Leegyszerűsítve, ha egy vállalkozás sikeresen pályázott és a projektet szabályosan megvalósította és még el is tudott számolni, akkor a kapott támogatást nem kellett visszafizetni. Tavaly már kísérleti jelleggel megjelentek a visszatérítendő támogatások, amelyek bizonyos feltételek teljesülése mellett részben vagy egészben vissza nem térítendővé válnak.

Az ilyen esetben a főszabály az, hogy sikeres pályázat és eredményes projekt megvalósítás ellenére vissza kell fizetni a kapott támogatást. Amennyiben viszont a projekt teljesít bizonyos feltételeket, akkor a visszatérítendő támogatás részben vagy egészben vissza nem térítendővé válhat. Ezeket a feltételek mindig az adott pályázati kiírás tartalmazza, amelyek jellemzően a vállalkozás növekedéséhez kötöttek.

A mezőgazdasági célú pályázatokon olyan vállalkozások indulhatnak, ahol az előző évi árbevétel legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott. A Magyar Kormány a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési programjának társfinanszírozását az eddigi 17,5 százalékról, 80 százalékra emelte, ezzel jelezve, hogy nagyon fontosnak tartja a vidékfejlesztést. A célok mögött rejlő források a 2014 és 2020 között rendelkezésre álló forrás háromszorosa. 2021-2022 között 1500 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre.

Idén már megnyitották az állattartó telepek fejlesztése és a kertészeti üzemek korszerűsítését célzó pályázatokat. Még tavasszal megnyitják a legtöbb jelentős mezőgazdasági fejlesztésre szolgáló pályázatot. Így lehetőség nyílik egyebek mellett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére, precíziós fejlesztésekre. Külön pályázatok érhetők el az élelmiszer feldolgozó vállalkozások számára. Érdemes arra készülni, hogy a következő 2-3 évben dömpingszerű támogatási lehetőségek várhatóak.

A nem mezőgazdasági pályázatoknál kifejezetten tiltják azon vállalkozások indulását, amelyeknél az utolsó lezárt üzleti évben az árbevétel legalább 50%-a mezőgazdasági tevékenységből származott.

A nem mezőgazdasági pályázatok esetében rendszerint az alábbi tevékenységre lehet forrást igényelni:

• Technológiafejlesztés (eszköz, infokommunikációs fejlesztés, üzleti felhőszolgáltatások igénybevétele stb.
• Infrastrukturális és ingatlan beruházás (felújítás, korszerűsítés, átalakítás, alkalomszerűen ingatlan vásárlás)
• Képzési szolgáltatások igénybevétele
• Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele (stratégiai és vállalati pénzügyi tanácsadás, márka- és arculatépítés, szervezet-, folyamat- és menedzsmentfejlesztés stb.
• Eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzése
• Megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása
• A munkahelyek megőrzése érdekében bértámogatás.

A pályázatokkal kapcsolatban érdemes a következő dolgokra odafigyelni:

1. Célszerű előre felkészülni, amely két lényeges lépesből áll. Egyrészről vizsgálják meg, vagy vizsgáltassák meg, hogy vállalkozásuk alkalmas-e pályázásra. Nem minden cég megfelelő pályázati források igénylésére, felesleges hiú ábrándokat kergetni. Másrészt át kell gondolni, hogy milyen fejlesztéseket terveznek.
2. Rendszerint az előző évi árbevétel összegéhez kötik az elérhető támogatási összeget. Ha emiatt nem érik el a minimális pályázati összeget, eleve kiesnek.
3. A mezőgazdasági pályázatoknál a statisztikai termelési érték (STÉ), más esetben az előző évi átlagos statisztikai állományi létszám az a mutató, amely alapján legtöbbször eldől, hogy egyáltalán indulhatnak-e az adott kiíráson.
4. Az elmúlt években felgyorsult a pályáztatás folyamata. Ma már ritka, hogy hosszabb ideig nyitva vannak a pályázati felhívások. Inkább többször, de rövidebb időre (akár néhány napra) nyitják meg a támogatás igénylési lehetőséget. Ha előzetesen nem tudják, hogy pályázóképes-e a cégük, vagy akkor kezdenek el gondolkozni, hogy mit is kellene beszerezni, akkor szinte biztos, hogy lemaradnak az adott pályázati forrásról.

Címlapkép: Getty Images