Nagyot kaszálhatsz ezzel a növénnyel: tonnánként több százezer forintot is lehet vele keresni

Magyarországon a feljegyzések szerint már az 1920-as években foglalkoztak a facéliával, azaz a mézontófűvel, de a hazai termesztés fellendülése az 1970-es években kezdődött, a vetőmag iránt megjelenő külföldi érdeklődésnek köszönhetően. A hazai termesztés Mosonmagyaróvár térségében kezdődött, és jelenleg is ez a legjelentősebb termesztési körzet. 2016-ban már a 6 ezer hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe Győr-Moson-Sopron megyében

– írta meg az ÖMKi a 2020-as év termesztéstechnológiai tapasztalatait összegző elemzésében.

A facélia szárazságtűrő növény, aminek nincs jelentős kártevője vagy kórokozója. Egyedül a gyomok jelenthetnek rá veszélyt, mivel folyamatosan kivonásra kerülnek az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicidek, amik megoldást jelentettek a vetőmagtisztítást is nehezítő apró magvú gyomnövények visszaszorítására. Az ÖMKi mégis úgy látja, hogy ha a gyomirtószer-használatot csökkenteni vagy mellőzni lehet, a mézontófű a fenntartható, a környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj lehet, és mind a magtermesztés, mind a zöldtrágyanövényként való alkalmazása a szántóföldi diverzifikációban is jelentős szerephez juthat. A méhek betelepítésével pedig nem csak a termésbiztonság növelhető, hanem a gazdaságosság is. A mag tonnánkénti ára 800-900 ezer forint is lehet. De vajon hogyan vélekednek erről a növénytermesztési ágazat szereplői? Megéri-e nekik belevágni a mézontófű termesztésébe? Az Agrárszektor erről kérdezte meg a magyar gazdákat és az ÖMKi szakértőit.

Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi munkatársa az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy Magyarországon régóta, legalább 20-25 éve foglalkoznak a gazdák facéliával, bár nagyon sokáig csak exportra termeltek. Ahogy a szakember rámutatott, az ilyen „nem ehető” és takarmányként sem hasznosított növényeknek akkor van piaca, ha megteremtik. A facélia termesztésére az alábbi indokok hozhatóak fel: gyorsan fejlődik, hosszan virágzik és mézel. Amióta a Közös Agrárpolitika (KAP) és az egyes tagállamok támogatási rendszere előírja a zöldítés keretében a zöldtrágya vagy a méhlegelő vetését, azóta termelnek Magyarországon facéliát. Nagyon sokáig csak kifejezetten vetőmag előállítási céllal termesztették, és főleg a Kisalföldön, a nyugatra szállító vetőmagos cégeknek. Allacherné Szépkuthy Katalin beszélt arról is, hogy a magyar gazdák 2019-ben tisztán 900 hektáron vetettek ökológiai termesztésben facéliát, de az a statisztikákból nem derül ki, hogy hány hektáron vetetettek olyan méhlegelő keveréket, amelyben mézontófű is volt. A szakember elmondta, hogy ezt a növényt itthon takarmányként nem hasznosítják, mivel eléggé jellegzetes aromája van. Allacherné Szépkuthy Katalin szerint a facéliát Magyarországon főleg méhlegelőként használják, vetőmagtermesztés esetén is. Emellett zöldtrágyaként is hasznosítják, különösen ott, ahol fonálféreg probléma van, és tudják, hogy a facéliá gyökérváladéka sok talajlakó kártevő, de leginkább a fonálférgek ellen mutat némi hatást. Az ÖMKi munkatársa elmondta, hogy a mézontófű hagyományos termesztésével 3-5 mázsányi vetőmag érhető el hektáronként, de ez nagyrészt attól függ, mennyire gyomosodik el a tábla.

A Győr-Moson-Sopron megyei termesztő, Schmatovich Mátyás körülbelül 10 éve foglalkozik facéliával. A bezenyei gazda az Agrárszektornak elmondta, hogy idén 17 hektáron vetett mézontófüvet. Az állomány Schmatovich Mátyás szerint biztató képet mutat, hétvégén rendre kell majd vágniuk. A szakember beszélt arról is, hogy a rendre vágás és a szárítás után kombájnnal fogják felszedni és kicsépelni a növényeket, amelyet vetőmagként fognak értékesíteni egy mosonmagyaróvári felvásárlónak. Schmatovich Mátyás úgy becsülte, hogy hektáronként 4-5 mázsa vetőmag lehet a hozam idén, ami jó hír, mivel nagyon jó az ára. A bezenyei szakember elmondta, hogy tavaly 90 ezer forintért tudta eladni a vetőmag mázsáját, idén olyan 85 ezer forint körüli árra számít. Ami a facélia „mézelő” tulajdonságát illeti, Schmatovich Mátyás úgy nyilatkozott, ők nem foglalkoznak méhészettel, de amikor a mézontófű virágzik, a környékbeli méhészek mindig kitelepülnek a mezőkre.

A mosonmagyaróvári Póhl György igazi veterán a facélia termesztésében, saját elmondása szerint legalább 20 éve foglalkozik ezzel a növénnyel. A szakember idén 35 hektáron vetett mézontófüvet, és most ott tartanak, hogy minden órában figyelik, mikor lehet már vágni. Póhl György elismerte, hogy az időjárás megviselte a facéliát is, de mostanra szépen megnőtt az állomány. A termesztő úgy becsülte, hogy 2-3 napon belül rendre tudják vágni, aztán száradás után már csépelhetik is kombájnnal. Póhl György is vetőmagként értékesíti a facéliát, két Győr-Moson-Sopron megyei vetőmag-előállító és -forgalmazó vállalkozással áll kapcsolatban. A növény méhészeti felhasználását illetően Póhl György is arról számolt be, hogy ő maga nem foglalkozik ezzel, de a környékbeli méhészek mindig figyelnek és érdeklődnek, hol vetettek facéliát a gazdák, és amikor virágzik, akkor odamennek a mezőkre.

Megyimóri Gábor, kimlei termesztő az Agrárszektor kérdésére elmondta, hogy idén 18 hektáron vetett facéliát. A szakember elismerte, hogy az állományok aktuális állapotáról még nincsenek információik, nem tudták még megnézni azokat. Megyimóri Gábor ismertette, hogy terveik szerint jövő héten fogják rendre vágni az állományt, és a szárítás után jöhet a begyűjtés is. A szakember beszélt arról is, hogy az időjárás, és különösen a meleg őket is akadályozta a munkában. Megyimóri Gábor a mézontófüvet vetőmagként értékesíti egy Győr-Moson-Sopron megyei vetőmag-előállító és -forgalmazó vállalkozásnak.

Összességében kijelenthető, hogy a magyar gazdák már jó ideje foglalkoznak a facélia termesztésével, de az utóbbi években megújult a növény iránti érdeklődés. Ennek oka az lehet, hogy Európai Unió az egyes támogatásokhoz előírja a zöldítés keretében a zöldtrágya vagy a méhlegelő vetését. Noha a mézontófű takarmányként is használható, a magyar gazdák inkább zöldtrágyaként hasznosítják, különösen a fonalférgek által megfertőzött területeken. A facélia termesztése emellett anyagilag is megéri a gazdáknak.

Címlapkép: Getty Images