10 káprázatosan szép hely, ami nyertese lehet a 2021-es hazai turisztikai szezonnak

A koronavírus világjárvány drámai hatást gyakorolt a turizmusra, alapjaiban rengette meg Magyarországon nemcsak a vendéglátást, hanem a kapcsolódó ágazatokat is: a közlekedést, szolgáltató ipart és mezőgazdaságot – írta a HelloVidék. Mindez komoly kihatással volt a teljes hazai gazdaság teljesítményére és a lakosság egy jelentős részének mindennapi megélhetésére is. A belföldön vakációzók többségénél ráadásul a nyár egyet jelent a Balatonnal, 2020 ezen időszakában az 5,4 millió vendégéjszakából csaknem 2 milliót itt töltöttek el. De mi a helyzet azokkal a természeti vagy építészeti csodákkal, amik nem, vagy alig kapnak nagy nyilvánosságot?

A járványhelyzet gyökeresen megvátoztatta a belföldi turizmust

A beutazási korlátozások, illetve a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó, a járvány megfékezését célzó védelmi intézkedések hatására a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 86 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Az ágazatot nagy nehézségek elé állította a vírushelyzet, a legfrissebb adatok szerint pedig a legnagyobb mértékű visszaesést, vidéki szempontból a Balatoni turisztikai régióban tapasztalták, ennek ellenére a Szallas.hu adatai szerint a legtöbb foglalás 2020-ban mégis ebben a térségében összpontosult.

Van remény talpra állni!

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint viszont a következő hónapokban már érdemben folytatódhat a vendéglátói szektor helyreállása. Kiemelte, hogy a KSH heti monitorja szerint már csak 2,8%-kal maradt el május 6. június 4. között a 2019-es szinthez képest, ami igen meredek felpattanást jelez (áprilisban még közel 42%-os visszaesés volt 2019-hez képest) és 100% feletti növekedést jelentene a tavalyihoz képest. Azonban a teljes helyreálláshoz a nemzetközi turizmus újraindulása is szükséges, ami csak fokozatos lehet.

Akár 250 millió forinthoz is hozzájuthat most kisvállalkozói szektor

Ahogy a Takarékbank vezető elemzője elmondta, a szektor számára legkedvezőbb finanszírozás folyószámlahitel formájában jelent meg a Széchenyi Programban, aminek a célja a likviditásmenedzsment elősegítése volt, a bérek kifizetésének biztosítása. A Széchenyi Turisztikai Kártya révén pedig idén júniusig akár 250 millió forinthoz is hozzájuthatnak a szektorban működő, az életben maradásért küzdő hazai kisvállalkozások. (A további állami támogatásokról és hitelekről itt olvashat).

Egyre népszerűbb a SZÉP-kártyás fizetés

A turisztikai ágazatot adómentesség is segíti. 2021. december 31-ig ugyanis nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni: a mentesség 15 ezer vállalkozást érint. A KSH adatai szerint a belföldi vendégek körében egyébként is tovább nőtt a SZÉP-kártyás fizetés. Szállás díjak tekintetében míg 2019. június és augusztus között a bevételek 27%-át (13,3 milliárd forintot) fizettek Szép-kártyával, addig a tavalyi évben, ugyanebben az időszakban már 38%-át (17,8 milliárd forintot) költöttük ebből a forrásból.

Van élet a balatoni régión túl is!

A belföldön vakációzók többségénél a nyár egyet jelent a Balatonnal, 2020 ezen időszakában, a KSH adatai szerint az 5,4 millió vendégéjszakából csaknem 2 milliót itt töltöttek el. Ugyan ki ne ismerné a Balaton-Felvidék csodás panorámával bíró Szigligeti várát vagy hazánk egyik legismertebb természeti képződményét, az Aggteleki-barlangot vagy épp az Esztergomi bazilika monumentális épületét? De mi a helyzet azokkal a természeti vagy építészeti csodákkal, amik nem, vagy alig kapnak nagy nyilvánosságot? Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány, számunkra kedvenc bakancslistás helyet, amiket nyári kánikulában is bátran ajánlhatunk. Van közöttük túraútvonal, különleges tavas látványosság és templom is:

1. Hazánk egyik legszebb fekvésű vára - Füzéri várhegy

Tudtátok, hogy Magyarországnak még ma is 103 vára van? Közülük nem egy magányos őrszemként magasodik a dombtetőkön, gyakran csak egy-egy romos fal emlékeztet a végvári időkre - de így is meseszépek. A füzéri Várhegy Magyarország 7 természeti csodájának egyike, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Zempléni-hegység legkeletibb részén található. A meredek oldalú vulkáni kúp, rajta a 13. században épült vár felejthetetlen élmény. Ha felkapaszkodsz rá, a sarokbástyáról gyönyörű kilátás tárul a Hegyköz medencéjére. Ma Magyarország egyik legrégebbi, ám az egyik legjobb állapotú középkori emlékhelye. Jelentős felújításon esett át 2014 és 2016 között, amikor is felépült az úgynevezett Alsó Vár, megújult a Felső Vár Várkápolnája, Palotaszárnya és Alsó bástyája. A várhegy és környéke természeti szépségekben páratlan, áthalad rajta az Országos Kéktúra útvonal is.

2. Nagy Kopasz hegy lábánál a nagy kékség: Tarcali bányató

A Vizes látnivalóknál maradva Tokajtól mindössze negyedórányira helyezkedik el Tarcal, a borvidék egyik gyöngyszeme. Akár egy hosszabb hétvégi pihenést is megér a környék, és ha már arra járunk, feltétlenül látogassunk a szemet kápráztató szépségű Tarcali tavat. A forrásvizek által feltöltött türkizkék színű vizével lenyűgöző látványt nyújt. Kirándulókat és fotósokat is egyaránt vonz a hely. A Nagy Kopasz hegy lábánál elterülő tavat körülvevő sziklafalon vulkanikus eredetű andezitét figyelhető meg, mely Magyarországon szintén egyedülálló.

Tokaj irányából haladva, mielőtt beérünk a településre jobbra kell lefordulni az útról, onnantól a táblák már segítenek nekünk. Érdemes ellátogatni még az Áldó Krisztus szoborhoz is, ahonnan gyönyörű a panoráma a bányatóra, és a környező vidékre.

3. Cölöpsétány a láp felett - Tatai tanösvény

Az ország észak-nyugati szélén, Tatán, a vizek városában sokan az Öreg-tó környékét veszik célba, pedig más „vizes” látnivaló is bőven akad. A Fényes tanösvény a Fényes fürdő 30 hektáros természetvédelmi területén fekszik, csodálatos természeti környezetben. Az 1350 méter hosszú tanösvény egy cölöpsétányon vezet végig és 18 állomáson ismerkedhetünk meg a karsztforrások világával. Interaktív módon mutatja be a fürdő területének természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, amely bővelkedik kalandokban: önállóan, kötélhídon és csónakkal kalandozhatunk, miközben megcsodálhatjuk a karsztforrások lenyűgöző élővilágát. De van itt kilátó és egy látogatóközpont is!

4. Kilenc csodaszép, zsúpfedeles kis csoda - Cáki pincesor

Ha a kánikula elől menekülni vágyunk, nincs is üdítőbb hely egy több száz éves boros pincénél! Kőszeg környékét nem csak a színpompás hegyi túrák és a Jurisics vár, a Szent Vid és ősszel a szelídgesztenyézés miatt érdemes felkeresni: van pár egyéb látnivaló is, amit bármelyik évszakban érdemes errefelé túrázni. A legnyugatibb határszélen, Kőszegtől alig 6 km-re, a hegység keleti lábánál, a Gesztenyés-patak mentén található Magyarország egyik féltve őrzött kincse, a Cáki pincesor. Az alpokaljai kis falu pincesoráról vált országszerte híressé. Kuriózuma, hogy a gesztenye- és tölgygerendából ácsolt, agyaggal döngölt falai között hajdanán főként nem is szőlőt, hanem gesztenyét, olykor gyümölcsöt tároltak. Földes padozattal, boronagerendázatos falakkal, ollóágazatos nádtetővel lenyűgözően szépek. A pincesor ma Szabadtéri Néprajzi Múzeum.

5. Csend, természet és misztika - Veleméri templom

Magyarország egyik legmisztikusabb temploma az Őrség eldugott falujában, Velemér határában, az erdő szélén egy dombon– ma Paprétnek nevezett területen – áll. A falucska az Árpád-kor kezdetén tíz falu központja volt, ezért nagy valószínűséggel még Szent István rendelte el templomának építését. Pontos ideje azonban nem ismert, de az biztos, hogy az 1300-as években festette ki Aquila János, aki önmagát is odapingálta a falra, ezzel megalkotta az egyik legelső önarcképet Magyarország területén. Aquila János festményei azért is különlegesek, mert sehol máshol nem maradt meg nálunk ilyen gazdag belső falfestés ebből a korból. Másik különlegessége, hogy a templombelsőbe beszűrődő fényt a korabeli építészek aszimmetrikus ablakokkal és rézsűkkel – speciálisan a falfestményekre terelik. Így érik el mind a mai napig, hogy a bejövő fénysugarak mindent pontosan akkor világítsanak meg, amikor kell: a nyári napforduló, a napéjegyenlőség és a téli napforduló idején. A csodaszép kis templom jellegzetes példája a román és gót stílus közötti átmenetnek.

6. Könnyező sziklafalak - Nagybakónaki szurdok

Ez a vadregényes létrás szurdok Zala megyében, a kedvelt fürdőhelytől, Zalakarostól mindössze 22 kilométerre, Nagybakónak és Újudvar települések között található. A Kőszikla-szurdok minden bizonnyal hazánk egyik legmeglepőbb túrahelyszíne, ugyanis a 300 méteres tengerszint feletti magasságot éppen csak elérő, szelíd dombok között egy rövid, de igazán vadregényes, vaslétrákkal biztosított szurdok található; olyan, amilyet amúgy csak középhegységeink némelyikében találunk. A 250 méter hosszú szurdokban patak, homokkő sziklák, kis vízesések, létrák és energiával teli erdőben sétálhatunk. A helyiek által csak „Kicikla” névvel illetett mélyedés Zala megye egyedülálló látványossága, amely nem mellesleg mikroklímájának köszönhetően egyedi és védett növényzetnek nyújt otthont (például májmoha, lónyelvű csodabogyó, madárfészek kosbor). A környező, sok esetben akácos erdők a szurdokban vadonná sűrűsödnek, ahol mindig sejtelmes félhomály fogadja a túrázót. A szurdok nevezetességének számítanak a „könnyező” sziklafalak is: a csapadékos időszakot követően megfigyelhető jelenség mögött az áll, hogy a szurdok meredek fala a mélybe szivárgó felszín alatti víz útját keresztezi. Jó tudni viszont, hogy a szurdokat esőzés után nem érdemes meglátogatni, mert a szurdok talaja csúszóssá és balesetveszélyessé válhat!

7. Ezért a látványért sem kell Hollandiáig utazni - Tési szélmalmok

A Dunántúl egyik legbájosabb látványosságai közé tartoznak a tési szélmalmok. A szeles Tési-fennsík rendkívül alkalmas volt szélmalmok működtetésére. Egykor négy szélmalom is dolgozott a széljárta vidéken, mára kettő maradt: az 1840-ben épült Helt-féle, és az 1924-ben épült Ozi-féle, amelyek közül a Helt-malom jelenleg is működőképes. A malmokban annak idején többféle gabonát is őröltek, kedvező szélviszonyok mellett akár napi 4 mázsát is. Mára már mindkét malom népi műemlék. A holland típusú szélmalmok jellegzetessége, hogy a tetőzetük forog, a malomtörzsük kőből készült, meghajtószerkezetük a hatvitorlás szárny. Az udvarban a kézi mezőgazdasági eszközök mellett megtekinthető Cseszneki Ferenc, uradalmi kovácsmester eredeti állapotában megőrzött kovácsműhelye, mely méltón őrzi a tési iparosok emlékét is.

8. Káprázatos vízesések és a betyár barlangja - Római fürdő

Bakonynána és Jásd között található a Római fürdő, ahova egy igazán vadregényes túraútvonal vezet. A Keleti-Bakony egyik legszebb helyének tartják a Bakonynána közelében található Római fürdő néven ismert vízesést. Elvarázsolt völgy, ami bár rövidke, azért lenyűgöző és egy jó fél napos kirándulást is ki lehet hozni belőle. A természet lágy ölén barangolva felfedezheted a sziklafalak által övezett Gaja patakot, mely csodálatos vízesésekkel rendelkezik. Az országos kéktúra nyomvonalán haladva lehet eljutni a patakhoz, a legnagyobb vízeséstől jobbra, a patak déli partján vezető meredek, csúszós ösvényen pedig a Savanyó Jóska-barlang bejáratát érhetjük el.

9. Magyarország legnagyobb gótikus fa harangtornya - Nyírbátor

Következő ajánlatunk egy történelmi hangulatú kisvárosba, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a sárkányok földjére vezet. A legenda szerint Nyírbátorban a Báthoryak Vid nevű őse maga győzte le az ecsedi sárkányt. A város történelmét az egymást váltó fejedelmek, főurak – Báthoriak, Bethlenek, Rákócziak és Károlyiak – határozták meg. Virágzása mégis a Báthori családhoz kötődik. Nyírbátorban található a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő, de telis-tele van történelmi emlékekkel is: Várostörténeti sétány, gótikus református templom, Bárthori István Múzeum vagy 1480-ban épült minorita templom. A kisváros egyik kuriózuma a református templom délnyugati tornyában álló hatalmas, 28 méter magas harangtorony, amely az írott források szerint 1640 környékén épült. A sűrű gerendázatott fazsindelyek borítják, felül oszlopos tornác fut körül körben, amelynek mellvéddeszkái és pikkelydíszes íve a legkorábbi fennmaradt magyar építészeti fafaragások. A torony harangja a leghíresebb magyar harangokhoz tartozik. A szélrózsa irányában a harangon egy-egy evangélista található. A felirat tanúsága szerint Bethlen István és Péter öntette az eperjesi Wierd Györggyel 1640-ben.

10. A „magyar Pompei” birodalma – Ipolytarnóc

Ha kíváncsi vagy, milyen lehetett Magyarország az őskori világban, valamint egy megkövült erdőt is szívesen megcsodálnál, Ipolytarnóc tökéletes úti cél lehet. A természetvédelmi területet, mely 20 millió év élővilágának emlékeit őrzi, szervezett túra keretén belül járható be. Az ipolytarnóci ősmaradványok a határokon átívelő Novohrad-Nógrád Geopark legnépszerűbb látványossága. Az őskörnyezetet elpusztító vulkáni katasztrófa temette maga alá az akkori trópusi esőerdőt és állatvilágát. A „magyar Pompeinek” is hívott terület 23-17 millió éves, változatos képződményei egyrészt az egykori földrajzi helyzetük miatt, másrészt a különleges konzerválódási körülményeik miatt váltak kincsé. Földtörténeti és élővilág történeti csodák mellett 11 állatfaj majd 3000, vulkáni hamu által konzervált lábnyomát csodálhatjuk meg. Ipolytarnóc a világ egyik leggazdagabb, komplex lábnyomos lelőhelye.

Címlapkép: Getty Images