Foghatják a fejüket a háziasszonyok: zsebbenyúlós lesz a befőzés ebből a gyümölcsből

Ahogy az Agrárszektor írja, az idei a második év egymás után, amikor az április keresztül húzta a számításokat, és a késő fagy tönkre tette a termést. Alig akadt olyan termelő, akinek sikerült megőriznie némi termést – ők is inkább a szerencsének köszönhetik a megmaradt gyümölcsöket. Így pedig az is kérdéses, hogy mi lesz a sorsa a kajszilekvárnak, hiszen előszeretettel főznek a magyarok otthon lekvárt, mivel a bolti igen drága és a legtöbb esetben nem is annyira finom, mint a házi.

Az európai és a hazai kajszitermés sem fest jól

Az EU-ban évente 700-800 ezer tonna körüli mennyiségben takarítanak be kajszit. Egy jelentés szerint az unió négy vezető kajszitermelő tagországában - Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Görögország - a 2020. évi eredménnyel összehasonlítva várhatóan 20 százalékkal kevesebb, 344 ezer tonna kajszi teremhet 2021-ben. Így a termés 40 százalékkal lenne kevesebb a 2015–2019. évek átlagánál (575 ezer tonna), ami egyben az elmúlt 30 év legrosszabb terméseredménye – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) jelentéséből.

A KSH adatai szerint Magyarországon a kajszi kivitele 80 százalékkal 575 tonnára esett 2020-ban. A legnagyobb célpiac Ausztria volt, ahova 215 tonna kajszit szállítottak. A friss kajszi importja (döntően Spanyolországból és Németországból) 11 százalékkal 1,3 ezer tonnára csökkent 2020-ban az előző évihez képest. Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piac kínálatában a belföldi szezont megelőző hetekben spanyolországi és olaszországi kajszi szerepelt. Az idei évben a belföldi kajszi a 24. héten lépett piacra 900 forint/kilogramm áron, a termelői ára 7 százalékkal 878 forint/kilogrammra csökkent 2021 24–28. hetében a rendkívül magas árral jellemezhető 2020 azonos időszakához képest. A bécsi nagybani piacon Magyarországról származó kajszit is kínáltak a 28. héten 2,9–3,0 euró/kilogramm áron az olaszországi termék (2,0–2,2 euró/kilogramm) mellett.

Lehet jó választ adni a klímaváltozásra

Elengedhetetlen lesz a jövőben az, hogy az éghajlatváltozás okozta időjárásváltozásra felkészüljön a mezőgazdaság minden területe. A kajszi esetében mindenképpen törekedni kell majd arra, hogy ellenállóbb ültetvényeket telepítsenek, korszerűsítsék a termesztést és nagy szerep hárulhat a nemesítésre is. A felsoroltak támogatása pedig már el is kezdődött, hiszen egy idén kiírt és nyitva álló nagyszabású, gyümölcstelepítést, felújítást, korszerűsítést támogató pályázat pedig lehetőséget nyújt a gyümölcstermesztés megújítására. Mint ahogyan azt korábban is megírtuk, az utóbbi években egyértelműen azt lehet tapasztalni hazánkban, hogy rendkívül enyhe teleink vannak, ami miatt a csonthéjas gyümölcsfajok nagyon korán megindulnak. Ám ez sajnos még nem minden, hiszen az eddigi betegségek mellé egy újabb veszélyforrás bukkant fel, méghozzá az idegenhonos kajszilevéltetű. Ezért a kertekben és a gazdaságokban is el kell kezdeni védekezni ellenük.

Szeretik a magyarok a kajszit

A kajszi a fogyasztók körében is népszerűségnek örvend, valamint a feldolgozóüzemekben is nagy igény mutatkozik rá. Persze nem véletlenül, hiszen pálinkaként és lekvárként is ínyencségnek számít, de önmagában is nagyszerű csemege. A kajszi egyébként a legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol közel 1400 hektár ültetvény található. Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. Általánosságban a hazai termés 70%-át az ipar használja fel, 30%-a kerül a frisspiacra. A magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékeinknek.

Címlapkép: Getty Images