Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban: mutatjuk, mennyiből élnek itt a magyar családok

Pénzcentrum   
  Megosztom
Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban: mutatjuk, mennyiből élnek itt a magyar családok

Súlyos a helyzet az ország legszegényebb régióiban. Hiába emelkedik ugyanis folyamatosan az átlagkereset, a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban. Mindezt csak tetézi, hogy a járvány miatt sokan veszítették el a munkájukat, és az élelmiszerárak drasztikus emelkedésének ezeken a településeken élők még inkább ki vannak szolgáltatva. A Pénzcentrum a rendelkezésre álló statisztikák alapján megnézte, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ezekben a járásokban a legszegényebb magyar családok.

440 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon. Egészen pontosan 2021. áprilisában, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint volt; de közfoglalkoztatottak nélkül számolva már eléri a 451 800 forintot. A nettó átlagkereset pedig, kedvezmények nélkül 293 000 forint, míg a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintra rúg..

Ez már kétség kívül szép summa, nem is nagyon érti az ember, hogyan fordulhat elő mégis az a helyzet, hogy akadnak az országban bőven olyanok, akik gyakorlatilag nyomorognak. Nos, a statisztika rögtön választ is ad a valóságra; kereseti tizedek szerinti megoszlás alapján vizsgálva a helyzetet ugyanis az rajzolódik ki, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel ezt az átlagot.

Hogy ez pontosan mit is jelent forintosítva, arra szolgál a medián kereset, vagyis az a fizetés, aminél a foglalkoztatottak fele keresett többet, fele pedig kevesebbet. Nos, a KSH által közölt friss adatok szerint idén áprilisban 332 ezer forint volt a bruttó medián bér, ez 9,3%-kal magasabb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ezeket az adatokat látva pedig jól látható, hogy hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon.

A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott. A legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 2-2,5-szer kisebb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a leggazdagabb járásokban.

Noha szegénység és nyomor között jókora a minőségbeli különbség, ugyanakkor ne legyenek kétségeink, ezekben a járásokban sokan igencsak nehéz életkörülmények közt élnek. A szegénység és/vagy társadalmi kirekesztődés szempontjából a gyermekek, a fiatalkorúak, az egyszülős családok, és a roma származásúak a legveszélyeztetettebbek. Illetve a statisztikákat látva az is egyértelmű, hogy egy régió életszínvonalát egyértelműen meghatározza az ott élők munkavállalási hajlandósága - már, ha akad egyáltalán munka a régióban, akármilyen.

Sőt, akad olyan járás is, ahol megközelíti a 15 százalékot ez a mutató (sőt, nemek szerint bontásban van, ahol a 17%-ot is átlépi). Összehasonlításként, a leggazdagabb államigazgatási járásokban bőven 3 százalék alatt mozog a munkanélküliségi ráta, de akad olyan járás (a Csornai), ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató (érdekesség, hogy a 2017-es adatsorban még 3 ilyen járás volt: a Csornai járás mellett a Téti és a Soproni járás). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.

Itt vannak a legszegényebb települések Magyarországon

10. Encsi járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 872 401 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 748 967 Ft/év/fő

9. Kisteleki járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 862 017 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 861 758 Ft/év/fő

8. Bácsalmási járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 855 965 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 876 376 Ft/év/fő

7. Ózdi járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 855 344 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 958 449 Ft/év/fő

6. Gönci járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 827 054 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 697 425 Ft/év/fő

5. Fehérgyarmati járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 782 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 690 054 Ft/év/fő

4. Vásárosnaményi járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 795 614 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 794 835 Ft/év/fő

3. Cigándi járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 794 160 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 662 032 Ft/év/fő

2. Kunhegyesi járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 791 553 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 692 811 Ft/év/fő

1. Csengeri járás

Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 783 631 Ft/év/fő

Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 728 791 Ft/év/fő

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

pénzcentrum

járás

szegénység

település

jövedelem

vidék