Katasztrófák sora várhat az emberiségre: saját bőrünkön tapasztaljuk a csapásokat

Mint ahogyan az Agrárszektor korábban is megírta, a hús megtermeléséhez igen sok energiát használunk fel, és ha megnézzük az állattenyésztés ökológiai lábnyomát, az is magas. Mivel a szarvasmarhák kérődző állatok, ezért más állatfajokkal összehasonlítva magasabb üvegházhatású gázkibocsátás kapcsolódik a marhahús előállításához. Azt ismételten fontos megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek le kell mondania a húsról. Ez természetesen elérhetetlen lenne, a hangsúly a mértéken és a minőségen van, hiszen nem mindegy, hogy mennyi húst eszünk meg, ahogyan az sem, hogy az honnan származik. Pont ezért érdemes lehetőleg minél közelebbi forrásból, ökológiai gazdálkodásból, extenzív tartásból származó élelmiszereket vásárolni, hiszen így a környezetvédelmi szempont mellett annak is jobban utánajárhatunk, hogy mit is eszünk meg valójában - írja az Agrárszektor.

A víz nagy úr

Az üvegházhatású gázok kibocsátása mellett a hústermelésnek jelentős szerepe van például globális szinten az esőerdők kiirtásához is, mert Dél-Amerikában a jelentős exportcikknek számító marhahús előállítása, a szarvasmarha-állomány növekedése az egyik hajóereje az erdőirtásoknak. Érdemes figyelembe venni a vízmennyiségeket is:

1 kg marhahús előállításához közel 16 ezer liter víz szükséges, míg például 1 kg sárgarépához 131 liter.

A FAO adataiból kiderül, hogy 1000 kalóriát tartalmazó gabonamennyiség előállításához 0,5 köbméter víz kell, míg ugyanennyi kalória húsban 4 köbméter vizet igényel.

Mi azt gondoljuk, hogy mindenképp érdemes lenne csökkenteni a húsfogyasztásunkat. Ez nemcsak környezetvédelmi szempontból lenne jó, egészségügyi szempontból is kívánatos

- jegyezte meg Kapitányné Sándor Szilvia, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

A saját bőrünkön is tapasztalhatjuk a csapásokat

Sajnos egyre jobban szembesülhetünk a világot érintő újabb és újabb problémákkal, egyelőre azonban érdemi változás még nem történt. Ez pedig értelemszerűen komoly gond, amit az általunk megkérdezett szakember is alátámasztott:

A világ jelenlegi működése a minél magasabb fogyasztásra van beállítva, ezt sugározzák szinte mindenhol, ezt mutatja be sok-sok ember a közösségi média felületein. Környezetvédőként évtizedek óta mondjuk, hogy ez nem jó irány, feléljük a természeti erőforrásainkat, a legutóbbi időkig sokan például az éghajlatváltozás létezésében sem hittek. Sajnos most már annyira rossz a helyzet, annyi jele van a problémáknak, amelyet mindenki a saját bőrén érez, hogy az nem kérdés többé, hogy baj van, viszont ahhoz, hogy ezeket a problémákat csökkentsük, változtatni kellene a saját életmódunkon, amely felnőttként már nem olyan egyszerű. Ennek nagyon sok aspektusa van - kevesebb hús, helyi termék, hulladékcsökkentés, közösségi közlekedés, energiafelhasználás-csökkentés stb. -, de ezek mind-mind erőfeszítést, a korábban megszokott életformánkhoz képest változtatást igényelnek, amelyet sokan nagyon nehezen lépnek meg. Azt kérdezik, hogy miért pont én változtassak? Itt nagyon fontos a fiatalok, gyerekek szemléletformálása, hiszen náluk még lehetséges egy olyan életforma kialakítása, amely figyel a környezetre, természeti erőforrásokra.

Mindezen kívül idén ismét július végére – 29-ére – esett a túlfogyasztás napja, tehát az a dátum, amelyre az emberiség elfogyasztotta azt az erőforrás mennyiséget, amely egy év alatt regenerálódik. Tavaly – a koronavírus-járvány okozta lezárások miatt – augusztus 22-e volt ez a nap, a legrosszabb év 2018 volt, akkor július 22-ére fogyasztottuk el az arra az évre jutó, regenerálódó erőforrást. Ebből is jól látszik, hogy valóban súlyos problémával állunk szembe.

Mit fogyasszunk?

Rengeteg minden függ a globalizálástól, hiszen csak akkor lehet eredményeket elérni, ha egységesen, egyre többen kezdenek el tudatosabban élni: ha helyben termelt, szezonális étrendet alakít ki az ember, és nem az adott éghajlati övben nem is termő, úgynevezett "superfood"-nak kikiáltott élelmiszerekkel – ilyen például az avokádó, a kesudió és a chiamag is - alakítja ki az étrendjét. A műhús is számtalan kérdést vethet fel, persze ebben az esetben sem mindegy, hogy miből és hogyan készül.

Nem támogatjuk a műhúsokat, amelyek előállításához rengeteg energiát emésztünk fel, sok esetben génmódosított összetevőt is tartalmaz egy ilyen élelmiszer, és legtöbbször egy adott cég hasznát gyarapítja

- árulta el Kapitányné Sándor Szilvia.

A fent említettek természetesen nem igazak az általunk elkészített húst helyettesítő élelmiszerekre. Ha például otthon lencsefasírttal vagy bármilyen más alternatívával próbálkozunk, azzal nincsen semmi gond.

Mi tehetünk a fenntarthatóságért?

A szakember is megerősítette, hogy lényegében az életünk minden területén csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat. Étkezés esetén fogyaszthatunk kevesebb húst, termeszthetünk magunknak zöldséget, gyümölcsöt – persze, ha van rá lehetőségünk. Mindezeken kívül fontos, hogy keressük a helyi, szezonális termékeket. Továbbá energiafelhasználás terén új berendezések, eszközök esetén próbáljunk az energiatakarékos megoldások mellett dönteni, javítsuk, javíttassuk a még működőképes berendezéseinket, ne pazaroljuk feleslegesen az energiát. A közlekedésen is sok múlik, ezért megint csak, ha tehetjük, akkor lehetőleg használjuk a közösségi közlekedést, kerékpárt az autózás helyett. Ma már több olyan termék is létezik, amelyet csomagolásmentesen is meg tudunk vásárolni, vagy amelyek minél kevesebb csomagolással, környezetbarát csomagolással bírnak - célszerű ezek mellett a termékek mellett letenni a voksunkat. A sor szinte végtelen, ebben az esetben is az a fontos, hogy ne mindent rögtön próbáljunk megváltoztatni! Az első lépés megtétele lehet, hogy nehéz, de lépésről lépésre lehetséges változtatni, ha komolyan elhatározzuk.

A cikk folytatása az Agrárszektoron olvsható.

Címlapkép: Getty Images