Megszereztük a tervet: így alakítaná át a határmenti magyar településeket Brüsszel

A határokon átnyúló együttműködés jövőjéről tartottak konferenciát, amelyet a 2020-ban életre hívott Európai Határon Átnyúló Polgári Szövetség (European Cross-Border Citizens' Alliance) alapító partnerei szerveztek. A résztvevők többek között a COVID-19 válság hatásairól tárgyaltak, azonosították a határokon átnyúló régiókat érintő jelenlegi és jövőbeli kihívásokat, illetve vitát tartottak a határokon átnyúló együttműködések jövőképéről, ami a szakemberek szerint egyben Európa jövőjét is nagyban meghatározhatja. Az eseményt csak néhány nappal azután tartották, hogy a Régiók Európai Bizottsága plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el a határokon átnyúló együttműködéssekkel kapcsolatban.

Kiemelten fontosnak tartom, hogy az Régiók Európai Bizottsága feladatul tűzte ki a határmenti régiók és az ott élő állampolgárok képviseletét az Európa jövőjéről szóló konferencián. A határokon átnyúló együttműködést oda kell pozícionálnunk, ahová tartozik: az európai integrációs projekt abszolút középpontjába. Ez a fajta közös munka az Európai Unió egyik legnagyobb sikere, és a jövőben még nagyobb szerepet kell játszania az életünkben. A határoknál élők ugyanis közvetlen közelről tapasztalhatják meg az európai integráció valódi előnyeit

– jelentette ki Pavel Branda, a Régiók Európai Bizottságának határokon átnyúló együttműködéssel foglalkozó, interregionális csoportjának elnöke.

Ahogy arra a Régiók Európai Bizottságának hozzánk eljuttatott anyaga rámutatott, a COVID-19 világjárvány az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb kudarcát jelentette a határokon átnyúló együttműködések tekintetében. Kiemelték azonban azt is, hogy már a járvány kitörése előtt is számos határmenti régiónak kellett egyedi, regionális akadályokkal szembenéznie. A Régiók Európai Bizottságának ezzel kapcsolatos, legutóbbi konzultációján a határokon átnyúló szállítást és összeköttetést, valamint a polgárok és a vállalkozások bürokratikus akadályait említették a legnagyobb akadályokként, amelyekkel a határmenti területek szembesülnek.

Európának számos átmenetet kell végrehajtania, hogy szembe tudjon nézni az olyan kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás. A határmenti régiók kulcsfontosságú pozíciót foglalhatnak el ebben az elkövetkező években: olyan kötelezettségvállalásokat hajtanak végre határokon átnyúló szinten, mint például az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal), amely az Európai Unió fenntartható növekedési stratégiája és amelyek végső célkitűzése az éghajlat-semlegesség elérése a következő harminc évben, 2050-ig. A határmenti területeknek ismét „dinamikus laboratóriumként” kell működnie az európai integráció érdekében

– mutatott rá Peter van't Hoog, az Európai Határrégiók Szövetségének alelnöke.

Az Európai Határon Átnyúló Polgári Szövetséget tavaly hozták létre: egy olyan kezdeményezésről van szó, amelynek célja az Európai Unió határmenti régióiban élő európai polgárai életének javítása.

A belső határ menti régiók ugyanis az unió területének 40 százalékát fedik le, míg a lakosságának 30 százalékát teszik ki,

mintegy 50 millió embert felölelve, miközben több mint 2 millió határon átnyúló ingázót is fogadnak.

Amikor Európát az új koronavírus-járvány sújtotta, akkor az általában nyitott határok egyik napról a másikra történő lezárása súlyos következményekkel járt a határon átnyúló közösségekre nézve. A válság által feltárt kölcsönös függőségek új intézkedéseket igényelnek: funkcionális megközelítést, ami figyelembe veszi a határokon átnyúló lakóterületen tartózkodó személyeket, illetve többszintű kormányzást, amely magában foglalja a határokon átnyúló régiókat. Ezek a határokon átnyúló régiók lesznek a jövőben az európai integráció és szolidaritás próbatételei

– magyarázta Jean Peyrony, az 1997-ben létrejött Opérationelle Transfrontalière Mission igazgatója, ami szó szerinti fordításban határokon átnyúló operatív küldetést jelent, és amely a határokon átnyúló együttműködésről szóló eszmecsere és elmélkedés fő platformja.

A határmenti régiókban élők továbbra is nehézségekkel szembesülnek mindennapi életükben, legyen szó akár álláskeresésről, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről, a mindennapos ingázásról vagy épp az adminisztratív problémák leküzdéséről.

A vállalkozások hasonlóképp szembesülnek a növekedésüket gátló akadályokkal, miközben a helyi és regionális önkormányzatok továbbra is kihívásokkal néznek szembe.

Ezek a tényezők még nyilvánvalóbbá váltak a COVID-19 válság idején, amikor a szabad mozgás évtizedei után a határokat egyik napról a másikra lezárták, ami a határ menti régiók polgárait és vállalkozásait nagy nehézségekbe sodorta, miközben jelentős, negatív gazdasági és társadalmi hatásokat eredményezett. A szakemberek szerint ezért döntő fontosságú, hogy a határokat leküzdve mozgósítsák azokat a lehetőségeket, amelyeket a nyitott határok kínálnak az emberek és a vállalkozások számára.

A járvány példátlan kihívást jelentett a nyílt határok európai projektjében. Sőt, 2020-ban sokan először élték meg a zárt határok világát, míg mások felidézték a vasfüggöny és a berlini fal által meghatározott gyermekkorukat. Most össze kell fognunk az erőfeszítéseinket annak érdekében, hogy elkerüljük a megosztott Európa jelenségét

- hangsúlyozta Ocskay Gyula, a határokon átnyúló kezdeményezésekért felelős Közép-európai Szolgálat főtitkára.

A határokon átnyúló együttműködés célja a tagállamok által a határmenti régiókban közösen meghatározott közös kihívások kezelése és az eddig kiaknázatlan növekedési potenciál hasznosítása. Az Európai Számvevőszék a közelmúltban külön jelentést tett közzé a határokon átnyúló együttműködésekről, amelynek eredményei azt mutatják, hogy az ebben rejlő lehetőségek még nincsenek teljesen kiaknázva.

Címlapkép: Getty Images