Nyakunkon az igazi lecsószezon: de lesz még olcsóbb a magyar paprika?

Magyarországon szabadföldi paprika az elmúlt öt év statisztikája szerint átlagosan 500 hektáron terem, 20-22 ezer tonna mennyiségben. Ez azonban sajnálatosan évről évre csökken. Ennek elsősorban az az oka, hogy a klimatikus körülmények idehaza is jelentős mértékben megváltoztak – közölte a HelloVidék megkeresésére a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

A szabadföldi paprikatermésből egyre kevesebb jut friss piaci értékesítésre, a megtermelt mennyiség többségét, 75-80%-át a feldolgozóipar veszi meg. Ahogy csökkent a szabadföldi paprika területe, úgy helyeződött át a hangsúly a fóliás termesztésre.

Az ipari feldolgozásra szánt szabadföldi paprika termesztése egyre nehezebb. A szélsőségesebb klimatikus viszonyok miatt egyre kevésbé gazdaságos. Másrészről a palántázás, a szedés folyamata is nagyon kézimunka-igényes. Lehetne persze jobban gépesíteni, de jelen pillanatban még nagy arányban emberi munkaerővel történik. A munkabérek viszont az elmúlt években is folyamatosan növekedtek

- tudtuk meg a FruitVeB-től. A szabadföldi termesztés másik nagy kockázata, hogy a klimatikus változások miatt egyre gyakoribb a szélsőségesebb időjárás okozta kár: a jégeső, a fagy, az extrém hőség tizedeli a termést, másrészről ez kedvez a különböző kórokozók elszaporodásának is.

Óriási problémát jelent, hogy a feldolgozói kapacitás sem mindig tud időben ráállni a szabadföldi paprika feldolgozására. Magyarországon jellemzően a meggy után következik az ipari paprika. Idén is az volt a problematikus, hogy a tavaszi extrém hideg miatt heteket csúsztak a meggy betakarításával, emiatt a paprika feldolgozása is hetekkel későbbre tolódott

– nyilatkozta a HelloVidéknek Nagypéter Sándor, a szentesi Délalföldi Kertészek Szövetkezet elnöke, aki szerint a helyzetet idén az is nehezítette, hogy a júniusi korai hőség miatt a hajtatott parikának egy része – amit piacra termeltek volna – ipari felhasználásra kellett, hogy kerüljön.

A hirtelen jött hőség miatt ugyanis sok lett a lecsó minőség: a görbe, horpadt, gyorsan leszínesedett, vagy kálciumhiányos, foltos paprikatermés.

Még az üvegházakban vagy a fóliákban sem tudtak úgy öntözni, hogy ellensúlyozzák az extrém forróságot. A termelők egyet tehettek, alacsonyabb áron értékesítették a feldolgozóipar felé a lecsó minőséget, de ez a termelői oldalon veszteséget jelentett.

Nagypéter Sándor szerint a feldolgozóipar részéről azonban továbbra is nagy igény van a szabadföldi paprikatermesztésre:

Ezért is lenne fontos annak a szabadföldi fajtának a megtalálása, amit korszerűbb technológiával, a megváltozott klimatikus viszonyok mellett, egymenetes betakarítással, kevesebb kézi munkával, jobb gépesítés mellett, hatékonyabban lehetne előállítani. Így olcsóbb és rentábilisabb lehetne ez a termelési mód is

– tette hozzá.

A FruitVeB véleménye szerint a mostani hazai klimatikus körülmények között és munkaerőpiaci helyzetben a szabadföldi termesztés egészen odáig fog elmenni, hogy a szabadföldi paprikatermelők egy idő után kizárólag a feldolgozói piacra szállítanak majd, és nem éri meg a friss piaci fogyasztásra termelés. Ez egy idő után már csak a friss hajtatott paprika esetében tud megvalósulni: zárt térben, üvegházban vagy fóliás termelésben.

Lassan arról kellene beszélni, hogy lehetne hűteni a fóliákat

Magyarországon 1400 hektáron nő hajtatott paprika, 158 ezer tonna az a mennyiség, ami fóliában vagy fűtött körülmények között terem – közölte a FruitVeB.

A leggyakoribb hazai fajták a fehér, klasszikus szentesi, a csípős hegyes, a kápia paprika, de egyre népszerűbbek a színesek is, közülük az úgynevezett kaliforniai és még az édes típusú paprikák közül a palermo típus.

A hajtatott paprikát zárt térben nevelik, így sokkal védettebb a külső hatásokkal szemben, viszont a környezeti hatásokat így sem lehet teljesen kivédeni:

Az idei rendkívüli hideg tavaszt megsínylette a hajtott parika is. Ha megnézzük az idei január és március közötti időszakot, 15 éve nem volt ilyen fényszegény. A kora tavaszi hideg miatt hiába voltak fűtöttek a sátrak, a fényszegénység miatt nem tudtak megkötni megfelelően a palánták, sok helyen el is mentek, nem tudtak egészségesen fejlődni

– magyarázta a HelloVidéknek a FruitVeB. Mint kiderült, a hidegfóliásoknál sem volt jobb a helyzet, március végén április elején, amikor elkezdték kiültetni a palántákat, olyan hideg idő volt, hogy az első kötéseket szinte mind elveszítették, nem fejlődtek úgy a paprikák, nem voltak alkalmasak értékesítésre.

A tavalyi év nagyon kedvezett a korai zöldséget termelőknek, a pandémia miatt ugyanis nem úgy érkezett be az országba az import, így a hazai termelők nagyobb teret kaptak, és ez felvitte a hazai termelői árakat. Idén ez már nem érződött, sőt:

Idén tavasszal a hazai piacon rendkívül sokáig jelen volt az import, ami miatt a hazai termelők végül exportra kényszerültek. Külföldre azonban csak nagyon nyomott áron lehet értékesíteni. Összehasonlításként, míg áprilisban itthon a paprika kilója 650 forint volt, exportban 1 euró összegben lehetett kivinni a paprikát. A kevert ár (az import és az export együtt) is sokkal alacsonyabb lett, mint a tavalyi időszakban volt

– nyilatkozta a szentesi Délalföldi Kertészek Szövetkezet elnöke, aki hozzátette, a nyári szezon sem alakul a legfényesebben, ugyanis az extrém forróság, a hőhullámok, az igen magas éjszakai hőmérsékletek is rendkívül megterhelték az állományokat. Lassan már nem arról kellene beszélni, hogy nem fűteni, hanem hűteni kell a fóliákat.

Ha az átlaghőmérséklet még az éjszakai órákban is 25 fok fölött van, ami rendkívül megterheli a növényeket. Nem tudnak lehűlni, így nem tudnak kellőképp fejlődni. A termőképességük sem úgy alakul, hiába is próbálják a termelők segíteni a növényeket plusz víz- és tápanyag-utánpótlással, a termés akkor sem lesz olyan minőségű. Még a hajtatott paprika is könnyebben lesz lecsó- minőségű, horpadt, puha és elszíneződött.

– magyarázta Nagypéter Sándor. Korábban azt szokták mondani, hogy a hajtatott paprika 85 -90%-a osztályos parika, ez viszont idén 60-65%-ra ment le.

Ami annyit jelent, hogy a szokásos 10-15% helyett idén eddig a hajtatott paprika 35-40 %-a szó szerint ment a lecsóba.

Viszont a lecsópaprikát friss piacon nagyon nehéz értékesíteni, jóval alacsonyabb a termelői ára, az áruházláncok beszállítói viszont (mivel egyre nagyobb a választék) egyre magasabb minőségi igényt támasztanak a lecsópaprikával szemben is.

A hajtatott paprika ára 5-10%-kal csökkent idén

Az is látszik, hogy ha nincs akció az áruházláncokban, akkor a vásárlók is kevésbé veszik a magyar paprikát:

Szinte folyamatos akciózásban kell lenni ahhoz, hogy érdemi fogyás legyen. Bár a fogyasztók felé érezhetően magasabb az ár, ugyanakkor az áruház beszerzők is folyamatosan nyomják le az árakat. Ennek is köszönhető, hogy idén a hajtatott paprika ára 5-10%-kal csökkent, ami nem jó, mert az ilyen megnövekedett munkabérek, áremelkedések közepette a termelők nem tudnak olyan tartalékokat képezni, amivel a jövedelmezőségüket és az újabb termelési szezonjukat fenn tudnák tartani. A termelők azon dolgoznak, hogy korszerűsítsenek, ezért is van az, hogy egyre többen állnak át a talaj nélküli termelésre

– magyarázta Nagypéter Sándor. Aki még hozzátette, náluk is, a szentesi szövetkezetnél, erre az évre 2-3 hektárral növekedett a hajtatott paprika területe, ami 6-7 százalék többletet hozott be, de nagyobb odafigyelést is igényel. Viszont idén azt is számításba kell venniük, hogy náluk is nagy a lecsó arány, amit jóval nehezebb értékesíteni, és csak nyomottabb áron kel el.

Van minőségi különbség a szabadföldi és a hajtatott parika között?

Nagypéter Sándor szerint nagy tévedés, hogy a talajos paprika jobb lenne, mint például a hidrokultúrás:

Amikor én 18 éve a szentesi Délalföldi Kertészek Szövetkezethez kerültem, én is azt hittem, hogy a talajos paprika a jobb, de azóta rá kellett jönnöm, hogy nem ez határozza meg a paprika minőségét. Szakmailag semmi sem támasztja alá, hogy a talajos annyival jobb lenne. A környezetvédelem szempontjából, aki talajba teszi a paprikát, ugyanúgy tápoldatozza, ugyanúgy használ műtrágyát, mint a hidrokultúrás

– közölte a szakember, aki állítja, hogy sem ízre, sem összetételben nincs különbség a talajban és a fóliában, hidrokultúrában nevelt paprika között. Ugyanis nem ez határozza meg, hogy milyen lesz a termés, hanem a fényviszonyok és klimatikus körülmények:

Magyarország ebből a szempontból rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Főként a Dél-alföldi régió. A paprika ugyanis a napfénnyel veszi fel a tápanyagot, így minél kedvezőbb a nap sugárzása, annál több tápanyagot vesz fel a növény. Tény az is, hogy izolált talaj nélkül a növény sokkal célzottabban és precízebben tudja felvenni a tápanyagot. Ennél a korszerű termesztési módnál csak annyi tápanyagot kell adni a növénynek, ami ott és akkor szükséges. Célzott víz és tápanyagfelhasználás van, ami gazdaságosabbá teszi a termelést

– nyilatkozta Nagypéter Sándor, aki még hozzátette, hogy a hajtatott paprika egy részét már Magyarországon is ilyen korszerű technológiával termesztik. Vannak időszakok, amikor forróság van, amikor több tápanyagot kíván a növény, de ilyen műtrágya árak mellett nem is lehet a termelő célja, hogy sokat használjon fel!

Mert – fogalmazott a szakember – ezek a költségek is jelentősen megnőttek az elmúlt években. A műtrágyák esetében is nagyon változó a helyzet, de tavalyhoz képest 7 - 40 %-kal nőttek az árak. Emellett a fóliák árai is 40%-kal emelkedtek (ezeket is időnként cserélni kell). A munkabér 10-25%-kal emelkedett, most egy napszámos 1200-1400 Ft/ óránál kevesebbért nem megy el dolgozni.

A termelői árak viszont nem tudtak olyan mértékben emelkedni, ahogy a költségek nőttek. Sőt, inkább csökkentek a tavalyi évhez képest: 5-10 %-kal

– tette hozzá Nagypéter Sándor.

Paprika tekintetében – tudtuk meg a FruitVeB-től – most vagyunk a termelői és fogyasztói árak mélypontján, szezonálisan ilyenkor van a legnagyobb mennyiség.

Az elkövetkezendő egy két hétben a termelők abban bíznak, hogy a termelői ár csökkenése megáll, és meg tud indulni felfelé.

Augusztus 20-a után egyébként is jellemzően növekednek a piaci árak. Hogy ez a fogyasztói árban hogyan csapódik le, még kiszámíthatatlan.

Ami biztos, szabadföldön, ilyen forróság mellett, a paprika jó része biztosan ipari feldolgozásra kerül.

Miért drágább a piros színű?

Rákérdeztünk arra is, miért drágább a piros színű paprika? Ennek oka – közölte Nagypéter Sándor – abban keresendő, hogy jellemzően a piros paprikát később szedik le, így tovább kell gondozni, biológiai érettségben előbbre tart, mint a sárga, így később kerül piaci értékesítésre.

A Délkertész is egyre többet értékesít ezekből a piros színű, alapvetően zamatosabb és különlegesebb, édesebb ízvilágú paprikákból. Kápia paprikából már évente 1000 tonnát termelünk, aminek nagy része belföldi piacra kerül. Egyre többen nem csak nyersen fogyasztják, hanem grillezéshez is ezt használják

– tette hozzá.

A magyar paprika tényleg jobb minőségű?

Nagypéter Sándor elmondása szerint a magyar paprika valóban jobb minőségű, mint általában a külföldről érkező, erről az agráregyetemmel együtt egy kutatást is végzett az Árpád-Agrár Zrt. termelői tagunk. Ahol egyértelműen kimutatták, hogy a szentesi tájkörzetben szedett fehér paprika C vitamin tartalma, az importtal szemben, lényegesen magasabb volt. Nemcsak a szezonban, május-július között, hanem már a korai (márciusi és áprilisi szezontól kezdve) időszakban termesztetteknél is.

Helyi kistermelőknél is érdemes a paprikát keresni

Kistermelővel is beszélgettünk, megkérdeztük, hol tart náluk a szabadföldi paprika szezonja, mennyiért kínálják most kilóját.

Ameddig jó idő van, addig hozza a vevőket Sárvár környékére, Rábapatyra is a paprika. Ahogy Bősze Vilmos mesélte a HelloVidéknek, náluk is javában tart már a szezon. Szigorúan vegyszermentes dolgoznak, csepegtető öntözést használnak, nem műtrágyáznak, tavasszal marhatrágya granulátummal trágyázzák a földet.

Az idei termés minősége, az íze és a nagysága is kiváló, az idei év - ahogy paradicsomban, úgy paprikában is sokkal szebb, mint a tavalyi!

– összegzett a vasi termelő.

Náluk a paprika ára szinte ugyanaz mint tavaly, nem változtattak rajta: 650 kilóért árulják a vegyszermenteset (fajtáját tekintve árulnak Kápiát és Tv-paprikát is). Az erőspaprika kicsivel drágábban: 1000 forint kilójáért lehet tőlük vásárolni.

A vasi gazda még elárulta, hogy tavasszal sokat szenvedtek a tetűkkel, de szódabikarbónás vízzel lepermetezték, aztán egy-két napon belül el is tűntek a kártevők.

Nézzük, mennyibe kerül a Nagybanin a hazai!

Rákerestünk, hogy a hazai paprika kilóját mennyiért kínálják most a Nagybani Piacon:

• TV paprika hazai I.oszt. kg 330 Ft 420 Ft
• TV paprika hazai II. oszt. kg 290 Ft 300 Ft
• Hegyes paprika hazai I. oszt. db 75 Ft 125 Ft
• Hegyes paprika hazai II. oszt. db 50 Ft 70 Ft
• Kaliforniai paprika hazai I. oszt. kg 900 Ft 1100 Ft
• Bogyiszlói paprika hazai I. oszt. kg 500 Ft 700 Ft

Címlapkép: Getty Images