Ezekkel az ijesztő tényekkel nézhetnek szembe a nyugdíjasok: nem fognak örülni

Nem is beszélve olyan hosszabb távú célokról, mint pl. a nyugdíjasok életminőségének javítása. A Pénzcentrum utánajárt, hogy mi vár a következő évtizedekben azokra, akik hamarosan csatlakoznak a 65 év feletti korosztályhoz, vagy már most nyugdíjasok.

Eddig is jelen voltak a már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintő problémák Magyarországon, a helyzet több fronton lassan, de folyamatosan romlott az évek során. A pandémia most kíméletlenül rávilágított ezekre, pl. a szociális ellátási rendszer túlterheltségére, vagy pl. arra, hogy az élelmiszerárak drasztikus emelkedése, elszabaduló árak az időseknek mekkora terhet jelentenek. Arról ritkán esik szó, hogy ezek a folyamatok mind összeadódnak, és több fronton fogják megnehezíteni az idősek helyzetét az elkövetkező években - a részterületekre egyenként adott megoldások csak elodázzák a szociális összeomlást.

Pedig ezek mind összefüggő kérdések: minél inkább elszegényedik az idősebb korosztály, annál kevesebbet tud az egészségére költeni; minél jobban elszáll az infláció, a gyógyszerköltségek, annál kevesebbre elég a nyugdíj, amely nem rugalmasan reagál az áremelkedésre, és az átlagbér jóval nagyobb ütemben emelkedik, elszakad a nyugdíjaktól. Az idősek izoláltsága - amelyre a pandémia ugyancsak rásegített - többek között depresszióhoz vezethet, ez ugyancsak nagy terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre, szociális hálózatra. Ez csak néhány példa, hogyan függnek össze az időseket érintő problémák.

Az is általános jelenség, hogy az idősödéssel párhuzamosan a kapitalista társadalmakban a gondoskodási kapacitások fokozatosan kimerülnek. A pandémia pedig rámutatott arra is, mennyire sérülékeny a szociális ágazat, milyen rendszerszintű nehézségekkel küzdenek a dolgozók, fenntartók, ápoltak. Gyarmati Andrea szociológus tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbb tényezői. A felhasznált statisztikák alapján látszik, hogy jelenleg is jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, ezek pedig a jövőben csak egyre súlyosabbak lesznek.

Nő az idősek, csökken a fiatalok száma

Az elöregedő társadalmak problémáinak alapja, hogy egyre kevesebb aktív korú dolgozó "tart el" egyre több időst, nyugdíjast. A munkaerőhiány folyamatos, kevés gyermek születik, az átlagéletkor pedig egyre emelkedik. A demográfiai öregedés problémája Magyarországot is ugyanúgy sújtja, mint az EU legtöbb országát, ez pedig sok további megoldandó feladatot vet fel.

A Magyarországon élők - a KSH 2021. január 1-i adatai szerint 9 730 772 fő - közül minden ötödik ember 65 év feletti, arányuk az össztársadalomhoz képest évről évre nő. Míg 2001-ben még csak a lakosság 15,1 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, addig 2021-re ez az arány elérte a 20,3 százalékot. A 65 év alattiak száma egyre csökken, míg az időseké egyre nő, így az arányuk évről évre meredekebben emelkedik.

Amíg 2001-től 2012-ig 0,1 és 0,2 százalékpont között mozgott a növekedés éves szinten, addig 2013-tól elkezdett drasztikusabban emelkedni. 2019-ről 2020-ra 0,6 és 2020-ról 2021-re 0,4 százalékpontot emelkedett. Ez két év alatt egy egész százalékpontos növekedés.

Becslések szerint 2070-re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot Magyarországon.

Pozitívum, hogy egyre több idős éri meg a 80-90 éves kort. Ugyanakkor minél több a szépkorú, annál nagyobb bajban van a szociális ellátási és egészségügyi rendszer, és haladunk a nyugdíjkrízis felé. 1990-ben még 260 ezer, 2016-ban már 412 ezer fő tartozott ebbe a 80 év felettiek korosztályába a KSH adatai szerint, 2021 januárjában pedig már több mint 444 ezer szépkorú élt az országban. Ez persze nemcsak a nyugdíjrendszert terheli meg jelenlegi formájában - ti. egyre kevesebb aktív dolgozó termeli ki az idős nyugdíját -, hanem a szociális ellátási hálózatra, egészségügyre is. Most pedig még nem is érezzük a Ratko-korszak áldatlan hatását, viszont a következő évtizedben ezzel is szembe kell néznie a társadalomnak.

Közel a nyugdíjkatasztrófa?

A fentiekből következik, hogy mivel arányaiban egyre nagyobb részt tesz ki a 65 feletti korosztály a lakosságból, nő az időskori eltartottsági ráta, vagy más néven függőségi ráta. A KSH meghatározása szerint ez a mutató az aktív korú (15–64 évesek) népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja. Mivel ez a mutató a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi. Amíg ez az arányszám 2011-ben még 24,4 százalékot tett ki Magyarországon, addig 2021-re már 31,2 százalékra emelkedett - ez majdnem egy teljes százalékponttal magasabb arány, mint a 2020-as.

A növekedés üteme ez esetben is egyre gyorsul, ráadásul rohamosabban, mint pusztán a 65 év felettiek aránya a teljes lakossághoz képest. Előzetes számítások szerint 30 éven belül ez az arány már már 48,9 százalék is lehet, és az Eurostat előrejelzése szerint 2100-ra 100 munkaképes korú magyarra 55-60 időskorú jut majd.

Valószínűsíthetően a 2030-2060-as évek között lesz a legdrasztikusabb az emelkedés: ezalatt a 30 év alatt csaknem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta a becslések szerint. Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló 20-40 év rengeteg kihívást fog tartogatni nemcsak az idősek, hanem az aktív korúak számára is. 2030-ig már csak 10 évünk van arra, hogy felkészüljünk a társadalom drasztikus elöregedésére.

Jöhet a sírig tartó munka

Ma, a legfrissebb 2020-as adatok szerint egy 15 éves magyar fiatal 34,4 év munkával töltött évre készülhet. Az EU-s átlag ennél 1,3 évvel több - még úgy is, hogy a járvány következtében hosszú idő után csökkent a várhatóan munkával töltött évek száma. Az igaz, hogy csupán 0,1 százalékponttal, mégis visszaesés történt. A válság után azonban, ha a korábbi évek trendje folytatódhat, akkor jövőre fél évvel is nőhet a várhatóan munkában töltött évek száma.

Bár az uniós mutatók magasabbak, a különbségek egyre csökkentek az évek során. Ami pedig a nemeket illeti: egy magyar férfi 37,4, míg egy nő 31,2 év munkával töltött évre számíthat élete során. Ez az 5-6 éves különbség kis változásokkal folyamatosan fennáll a nemek között a 2000-es évek óta.

Várható élettartam és egészségben töltött évek

Magyarországon valamivel javulni kezdett a 65 éves korban várható élettartam 1990 és 2019 között: míg a férfiak átlaga 65,1-ről 72,9 évre nőtt, a nőké 73,7 évről 79,3 évre emelkedett. 2020, a járvány éve azonban ebben is változást hozott: csökkent a magyarok várható élettartama. A nőké átlagosan 78,7, a férfiaké 72,2 évre:

Ez a törés, amit a járvány okozott, nem fogja visszafordítani a folyamatot: az átlagéletkor is egyre emelkedni fog. Viszont a várható élettartam növekedése nem jelenti azt, hogy egészségben tölthetik el az idősek ezeket az éveket. Az Eurostat legfrissebb, 2019-es adatai szerint a magyarok várhatóan egészségben eltöltött éveinek száma 61,7 év. A férfiaké 60,7, míg a nőké átlagosan 62,8 év. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt már a magyarok jó részének leromlik az egészsége.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images