Nehéz hónapok elé néznek a gazdák: hatalmas ütést mérhet rájuk a vetőmagdrágulás

Koronavírus, klímaválság, növekvő népesség, nemesítés, munkaerőhiány, generációváltási problémák – ezek mind-mind sújtják az ágazatot, ami azért is lehet gond, mert a vetőmagok lényegében az egyik alappillérje a mezőgazdaságnak. Ezért is lenne kiemelten fontos az, hogy a gazdák fel tudjanak készülni az extrém időjárási körülményekre és a generációváltásra, mivel így szilárdabb talajra lehetne állítani a szektort. Áremelkedésre ebben az esetben is lehet számítani, de nem annyira kiugróra, mint amekkora például az élelmiszereknél volt megfigyelhető.

Milyen árakra számíthatnak a gazdák?

Mint megtudtuk, a tavalyi évhez képest enyhe áremelkedés tapasztalható a vetőmagértékesítésben. A tavaszi vetésű növények áralakulását a tagok adatszolgáltatása alapján az év végén fogja a Vetőmag Szövetség összesíteni, de előzetes információk szerint minden növényfaj esetén emelkedés jellemzi az idei évet. Az őszi kalászosok esetében a vetőmag tájékoztató ára az előző évhez képest 15%-kal magasabb szinten alakult. Ez nem fix ár és nem kötött, illetve nem ajánlott ár. A konkrét szerződéses árat a felek maguk határozzák meg, a piaci szereplők ettől eltérhetnek. Az értékesítési árak viszonylag széles skálán mozognak, mivel nagy különbségek vannak a fajtatípusok, az éréscsoportok, a minőségi paraméterek és egyéb tulajdonságok miatt.

Mi áll az áremelkedés hátterében?

A kalászos vetőmag szezon még javában zajlik, és általánosságban elmondható, hogy az előző évhez képest az értékesítésben kis elmaradás van. Jelenleg a gazdálkodók még kivárnak a vásárlással, annak ellenére, hogy az őszi gabona terményárak – nagy árbevételt biztosítva - kiugróan magas szinteken mozognak. Az egyéb inputanyagokkal összevetésben a vetőmagárak emelkedése mérsékeltnek mondható. A kalászos gabona terményárak nagyobb mértékű, tartós emelkedése azt vonhatja maga után, hogy több vetőmagszaporítónál a megtermelt őszi búza vetőmag alapanyagok feldolgozás helyett a terménypiacon kerülnek értékesítésre. A vetőmagárakra erősen hat, hogy a vetőmagszaporítások termelési költségei jelentősen megemelkedtek, és nőttek a bérek a szántóföldi és feldolgozó üzemi munkákban is

- árulta el lapunknak Polgár Gábor.A nehézségek ellenére is stabil maradhat az ágazat

A piaci kereslet gátat szab az őszi kalászos vetőmagárak emelkedésének. A tavaszi vetésű hibridnövények termelésétől eltérően a kalászos fajtahasználat esetén a saját termésből visszafogott mag vetőmagkénti felhasználása nem ütközik akadályba. Az elmúlt években mintegy 40% körüli szintre emelkedett a fémzárolt minősített vetőmag használat országosan, és a túlzottan magasra pozícionált vetőmagár egyértelműen csökkenést idézne elő ezen a területen. A jelenlegi árváltozás valóban nem kicsi, de nem tekinthető rendkívülinek: 10 évvel ezelőtt például a kiugróan magas kereslet több mint 20%-os áremelkedést generált egyik évről a másikra.

Milyen kihívások várhatnak a gazdákra?

Az már talán nem újdonság, hogy évről évre nagyobb akadályokba ütköznek a termelők. Jelenleg a legnagyobb gátat a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás szabja, és ez nincsen másként ebben az esetben sem. Rendkívüli módon megnövelik ugyanis a termelés kockázatát: a kórokozók és kártevők elleni védekezés a csökkenő növényvédelmi beavatkozási lehetőségek miatt egyre nagyobb fejtörést fog okozni a gazdálkodóknak.

Sajnálatosan a gabonatermelés túlsúlya nem csökken, tovább szűkül a szántóföldi növénytermelésben a fajok száma, és visszaszorulóban van a szabadföldi zöldségtermelés. Az igazi kihívást az EU Zöld Megállapodásában rögzített "Szántóföldtől az asztalig" mezőgazdasági stratégia céljaiban foglaltak megvalósítása fogja jelenteni. Mindezek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia a folyamatos fejlesztéseknek, a digitalizációnak, az ökológiai termelési rendszerek fejlesztésének, a precíziós gazdálkodásnak, az automatizálásnak, és a precíziós nemesítési eredmények hasznosításának

- vélekedett Polgár Gábor.

A jelenlegi helyzetben pedig nemcsak a klímaválság az, ami fejtörést okozhat a gazdáknak, hiszen nem lehet elmenni a koronavírus-járvány mellett sem. Míg 2020-ban inkább logisztikai kihívásokkal kellett megküzdenie az ágazatnak, addig idén tavasszal különösen a kis- és középméretű vetőmagtermelő vállalkozások kerültek nehéz helyzetbe a járványügyi intézkedések ellenére kieső munkatársaik miatt. Az elkerülhetetlen generációváltás mellett pedig a mezőgazdaságban tapasztalt munkaerő-hiány a vetőmag szektorba is begyűrűzött az elmúlt években. A vetőmagtermelés sok olyan munkafázist igényel, amely kézi munkaerő nélkül nem, vagy csak részben oldható meg. Alacsony képzettségű, alulmotivált munkaerővel ez a cél nem teljesíthető. Ám még ez sem tudta meggátolni a szektor sikerességét, hiszen a vetőmag-előállítás a nehézségek ellenére teljesítette a stratégiai feladatát, és biztosította az élelmiszer-termeléséhez szükséges vetőmagokat a hazai és külföldi felhasználók számára.

Címlapkép: Getty Images