Fordulópont jöhet a magyar gazdaságban: ennek sok vállalkozó fog örülni
A magyar gazdaságban a mikro-, kis- és középvállalkozások (összefoglaló rövidítéssel: kkv-k) jelentős szerepet töltenek be: a munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják, és a hozzáadott érték több mint felét állítják elő. Az államnak ezért is érdeke a kkv-k erősítése, amit leginkább az üzleti és szabályozási környezet alakítása, a finanszírozási források szélesítése, a munkaerő képzése és az innováció támogatása révén tud elérni. Fordulópont jöhet a magyar gazdaságban, de lássuk csak, mire számíthatnak idén a vállalkozások? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a finanszírozásról (hitelekről és támogatásokról), valamint a számlavezetésről.
Több mint 600 ezer kis- és középvállalkozás van ma Magyarországon, amelyek közel kétmillió munkavállalót foglalkoztatnak. A magyar gazdaságban a mikro-, kis- és középvállalkozások (összefoglaló rövidítéssel: kkv-k) jelentős szerepet töltenek be: a munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják, és a hozzáadott érték több mint felét állítják elő.
A statisztikai adatoknál maradva - a HelloVidék korábban összegyűjtötte, hogy 2020 januárjában, nagyrégiók szerinti bontásban Közép-Magyarországon 634 496 vállalkozást regisztráltak, a Dunántúlon 491 226, az Alföldön és az Északi régiókban pedig összesen 667 003 új vállalkozást iktattak be. 2021 januárjában a számok tovább emelkedtek. Közép-Magyarországon a regisztrált vállalkozások száma 643 960 volt, a Dunántúlon 496 483, míg az Alföldön és az Északi régiókban összesen 669 695-re ugrott. Ha összesítve nézzük az idei adatokat is jól látszik növekedés: míg 2021 januárjában 1 815 013 volt a regisztrált vállalkozások száma, ez a szám júliusban már 1 842 746 volt.
De nem csak a vállalkozások száma növekedett, hanem a beruházások száma is emelkedésnek indult. A KSH adatai szerint 2021 II. negyedévében a fejlesztések volumene az egy évvel korábbi, a Covid19-járvány által leginkább érintett időszakhoz képest 10,8%-kal bővült. Elsősorban a feldolgozóiparban és a szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozások gépberuházásai növelték a teljesítményt. A beruházások szezonálisan kiigazított tárgyidőszaki volumene az előző negyedévhez viszonyítva 3,6%-kal emelkedett, kismértékben meghaladta a 2019. III. negyedévben mért eddigi legmagasabb szintjét.
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint is az elmúlt években jelentősen nőtt itthon a kkv szektor termelékenysége, azonban még mindig számottevő a különbség a nagyvállalatokhoz képest.
Magyarország 2013 és 2019 közötti gyors gazdasági növekedése kezdetben elsősorban a foglalkoztatás bővülésén alapult, majd 2017-től felgyorsult a munkatermelékenység növekedése, elsősorban a kis-és középvállalati szektorban. A hazai munkatermelékenység az EU átlagos szintjének 62 százalékán áll, míg a legjobb 5 EU tagország átlagának 42 százalékát éri el - írta elemzésében a Portfolio.
Egy átlagos kis- és közepes vállalkozás által előállított hozzáadott érték az elmúlt években közel harmadával, exportból származó árbevétele mintegy másfélszeresére nőtt.
Számos olyan tényező van azonban, amiben szükséges, sőt, gyakorlatilag elengedhetetlen a fejlődés a magyar vállalatoknál.
Az MNB tavaly novemberi termelékenységi jelentéséből is tudható, hogy a magyar innovációs teljesítmény folyamatosan növekvő ráfordítások mellett, alacsony megtérüléssel valósul meg. A hazai folyamatok nem egyediek, kis eltéréssel érvényesek a visegrádi régió többi országára is. A magyarázatok között a legfontosabb az innováció töredezettsége, amely folyamatot erősíti az állami támogatások természete is.
A Világgazdasági Fórum 141 országot vizsgáló jelentés szerint a magyarországi vállalkozásokra az extrém mértékű kockázatkerülés, a vállalaton belüli kooperáció hiánya és döntési kompetenciák erős koncentrációja jellemző. A munkaerő képzettsége nem teszi lehetővé a magas színvonalú technológiák tömeges meghonosítását, ennek eredménye pedig, hogy a tőkeszegény (főleg hazai tulajdonú) vállalkozások technológiai elmaradottsága tetemes.
Korábbi évek felméréseiből is az látszik, hogy a magyar gazdaság és a társadalom összevont digitalizációs fejlettsége az Európai Unióban az utolsók között van.
Ezen belül a magyar kkv-k elmaradása az üzleti digitalizáció és az e-kereskedelem használata terén a legnagyobb.
A jelen kihívásai
Gyakorlatilag nincs olyan vállalkozás, amit az elmúlt másfél év ne érintett volna valamilyen mértékben a koronavírus-járvány - erről részletesen itt írt a HelloVidék.
A Portfolio szakértői egy korábbi cikkben így foglalta össze a jelen kihívásait
- Az elmúlt hónapokban digitalizációs forradalom söpört végig a vállalatokon globálisan, néhány hónap alatt kellett több év fejlesztési elmaradásait pótolni.
- A vírushelyzetből fakadó piaci irányváltások mellett termelékenységjavítási kényszer jelentkezett és a generációváltás a hazai vállalkozásokat erőteljes változtatásokra kényszeríti.
- Az innovációs és digitalizációs kihívásokhoz való alkalmazkodás során fontos, hogy a technológiák alkalmazása mellett, a technológiai tudás fejlesztése is megtörténjen.
A lap elemzésében még megemlíteni azt is, hogy a hazai kkv-k az általuk előállított bruttó hozzáadott érték arányában magas exportteljesítményt nyújtanak, de ez kevés vállalkozás koncentrált aktivitásának köszönhető. Nem véletlenül cél évek óta a hazai tulajdonú vállalkozások exportképességének növelése.
Nagy kérdés: hogyan profitálhatnak a vállalkozások az új uniós ciklusból?
A 2021-2027-es időszakban a cégek számára szóló egyik legfontosabb program a Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program, amely a 2014–2020 között végrehajtott GINOP folytatásának tekinthető. A GINOP Plusz éves fejlesztési keretének (ÉFK) megállapításáról szóló 1300/2021. (V. 21.) Korm. határozata május 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben. 587 milliárd forint összegben jelennek meg támogatási lehetőségek: összesen 6 felhívás.
A projekt elsődleges célja a foglalkoztatottak termelékenységének növelése, és ezen keresztül a vállalati szektor hatékonyságának és hozzáadott érték-termelő képességének erősítése. A támogatás közvetett célja a felnőttképzésben résztvevők számának növelése a foglalkoztatottak körében. A támogatási kerete a kkv-k számára 3-50 millió forint között van, nagyvállalatok számára 10-100 millió között.
Lássuk, mire lehet a kkv-nak most pályázni!
GINOP Plusz-1.1.2-21 Magyar Multi Program
A program célja a kiemelkedő teljesítményű, valamint jelentős növekedési potenciállal rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása. Keretösszege 100 milliárd forint, budapesti fejlesztéseket is támogatnak ebből. Az átlagos támogatási összeg 350-500 millió forint között várható. A kiíró nagyságrendileg 250 kkv-val számol. Ez a pályázat kapcsolódik a GINOP-1.1.4-16 és a tervezés alatt álló GINOP Plusz-1.1.1-21 konstrukciókhoz a célcsoport előminősítéséből kifolyólag.
GINOP PLUSZ-2.1.1-21 (KKV-k Technológiai és telephely fejlesztése, FELFÜGGESZTVE)
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) 2021. július 23-ától tette lehetővé a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 - Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése - című felhívás kapcsán a szakmai előminősítési kérelmek benyújtását. A nagy érdeklődésre, valamint a pályázati felhívás módosítására tekintettel az NKFI Hivatal meghosszabbította a beadási határidőt, így a szakmai előminősítési kérelmek 2021. augusztus 30., 12:00 óráig volt benyújtható az NKFI Hivatal véleménykérő felületén.
A „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” című, GINOP PLUSZ-2.1.1-21 kódszámú pályázati felhívás vonatkozásában az NKFI Hivatalhoz 535 db szakmai előminősítési kérelem érkezett be 165,4 Mrd Ft-os támogatási igénnyel. Az NKFI Hivatal a KFI tartalomra vonatkozó szakmai véleményeket a benyújtási határidő végétől számítva két hónapon belül megküldi a kérelmezők számára.
Megjelent a GINOP PLUSZ 3.2.1-21!
Október 1-től nyújthatóak be a pályázatok tréningek, informatikai képzések, nyelvi tanfolyamok és szakmai képzések megvalósítására. Támogatáshoz juthatnak a mikro- kis és középvállalkozások, nagyvállalatok. Ráadásul a cégek a képzéseken résztvevő munkatársak bérére is finanszírozást nyerhetnek.
Ha hitelre van szükség
Az MFB Pontokon továbbra is elérhetőek olyan támogatott konstrukciók, amik a vállalkozások valamely forgóeszköz, vagy beruházási igényének finanszírozására, illetve likviditás biztosítására használhatók fel, mint a gazdaság sikeres újraindítását támogató Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön.
Idén tavasztól ugyanis a módosításoknak köszönhetően azok a vállalkozások, egyéni vállalkozók és egyesületek is igényelhetik a kamatmentes, 10 éves futamidejű, maximum 10 millió forintos hitelt - bizonyos feltételekkel -, melyek árbevételére jelentős hatással volt a koronavírus-járvány, de tevékenységüket nem fedik le a korábban megadott TEÁOR-kódok – írta a Portfolio.
Itt az új Széchenyi Kártya Konstrukció
A hazai kis- és középvállalkozások segítése érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatása mellett 2021. július 1-jétől igényelhető öt új, speciálisan a vállalkozások újraindítását segítő Széchenyi Kártya Konstrukció.
A Széchenyi Kártya GO! hitelei célzott módon biztosítják a vállalati működés fenntartásához, fejlődéséhez szükséges forrásokat, lehetővé teszik a vállalkozások beruházási elképzeléseinek megvalósítását, segítik a cégek likviditási helyzetének stabilizálását, továbbá segítenek a normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában, és a jövőbeli növekedés lehetőségeinek biztosításában. A Széchenyi Kártya GO! hitelkonstrukciói 2021. július 1-jétől elérhetők országszerte a Széchenyi Kártya Program eddigi hiteleihez hasonlóan a területi kereskedelmi és iparkamarák, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a KAVOSZ Zrt. regisztráló irodáiban. További információk és a részletes igénybevételi feltételek a www.kavosz.hu oldalon érhetők el.
A Széchenyi Kártya GO! 5 új hitelkonstrukciója:
Széchenyi Kártya Folyószámlahitel GO!
- Szabad felhasználású 2 éves futamidejű folyószámlahitel.
- 1 millió forinttól akár 100 millió forint összegben.
- Fix 0,1% kamat/év.
Széchenyi Likviditási Hitel GO!
Maximum 3 éves futamidejű, szabad felhasználású forgóeszközhitel (számla nélküli finanszírozással), a vállalkozások működéséhez kapcsolódó kiadások fedezésére (pl. mindennemű forgóeszköz beszerzésre, egyéb igénybe vett szolgáltatások finanszírozására, fennálló hiteltartozás kiváltására).
- 1 millió forinttól akár 250 millió forint összegben.
- Fix 0,2% kamat/év.
- A tőke törlesztését a vállalkozásoknak elegendő a türelmi időt követően megkezdeni (amely akár 9 hónap is lehet).
Széchenyi Beruházási Hitel GO!
Maximum 10 éves futamidejű beruházási hitel. Segít a normál üzletmenet visszaállításában, a működés újraindításában és a jövőbeli növekedés lehetőségeinek biztosításában.
- 1 milliótól akár 1 milliárd forint összegben.
- Fix 0,5% kamat/év.
- A tőke törlesztését elegendő a türelmi időt követően megkezdeni (amely akár 24 hónap is lehet).
Széchenyi Turisztika Kártya GO!
Szabad felhasználású, akár 3 éves futamidejű, kifejezetten a turisztikai szektorban működő vállalkozások részére kialakított folyószámlahitel.
- 1 millió forinttól akár 250 millió forint összegben.
- Fix 0% kamat/év.
- 0 forint bírálati díj és 0 forint kezelési költség megfizetése mellett.
Agrár Széchenyi Beruházási Hitel GO!
Maximum 10 éves futamidejű, meghatározott agrár hitelcélok finanszírozására számára felhasználható beruházási hitel. Segít az üzletmenet zökkenőmentes folytatásában, visszaállításában és a jövőbeli növekedés lehetőségeinek biztosításában.
- 1 milliótól 1 milliárd forint összegben.
- Fix 0,5% kamat/év.
- A tőke törlesztését elegendő a türelmi időt követően megkezdeni (amely akár 24 hónap is lehet).
Így is kaphatnának a hazai kkv-k új forrásokat
A kis- és középvállalkozások, illetve általában a növekedési fázisuk elején járó cégek gyakran szembesülnek projektjeik finanszírozása során forrásbevonási problémákkal. A kkv-k egy része például nehezen vagy egyáltalán nem tudja előteremteni a bankok által a hitelképesség igazolásához megkövetelt fedezetet vagy egyéb hitelbiztosítékokat. Sokszor az is nehézséget okozhat, hogy a bankok a hitelbírálati folyamat során - az általuk viselt kockázatok csökkentése érdekében - megkövetelik a legalább 2-3 lezárt üzleti évet, az igényelhető hitelösszeget pedig az előző évek árbevételének függvényében korlátozzák. A kkv-k egy része, illetve különösen a digitális iparban létrejövő start-up-ok ezeknek a feltételeknek nem feltétlenül képesek eleget tenni és emiatt, illetve egyéb, banki kockázatokat csökkentő lehetőségek hiányában csak magas költségek mellett juthatnak forrásokhoz vagy akár teljesen ki is szorulhatnak a vállalati hitelezésből. Ez negatívan hathat mind a rövid távú gazdasági növekedésre, mind a hazai gazdaság hosszabb távú versenyképességére.
A pénzügyi innovációk egyik legdinamikusabban fejlődő területét jelentő alternatív finanszírozási formáknak – kiemelten a közösségi finanszírozásnak – jelentős szerepük lehet a reálgazdaság finanszírozásában. Éppen a kkv-szektor forrásszerzési nehézségekkel küzdő szereplői számára kínálhatnak egyszerű, gyors és online elérhető forráshoz jutási lehetőségeket.
A közösségi finanszírozásnak négy, jól elkülöníthető formája terjedt el világszerte:
- az adomány alapú (donation-based),
- a jutalom alapú (reward-based),
- a hitelnyújtás alapú (lending-based) és
- a befektetés vagy tőke alapú (equity-based) közösségi finanszírozás.
Ezekről a lehetőségről itt tájékozódhat!
Így találd meg a legjobb céges bankszámlát!
Nem elhanyagolható kérdés, hogy milyen céges bankkártyát érdemes választani egy vállalkozásnak. Általánosságban elmondható – írta a Pénzcentrum - számlacsomag kiválasztásánál a legelső kérdés, hogy mivel foglalkozik a vállalkozás. A hagyományosnak mondható gyártás-kereskedelem-szolgáltatás háromszögön belül érdemes tisztázni, hogy az adott tevékenység (elsősorban szolgáltatásnál lehet ilyen) az adott banknál speciális kezelésű, saját termékkörrel rendelkező ügyfélcsoportba tartozik-e (pl.: orvos, patika, jogász, társasház stb.). Fontos továbbá, hogy milyen gyakran, hogyan és mekkora összegeket szokott a cég utalni: nagyszámú-e, és nagy összegű-e az elektronikus utalás vagy esetleg a készpénzforgalom a legjellemzőbb? Van-e szezonalitás a tevékenységben vagy egész évben kiegyensúlyozott a tevékenység és a kereslet is? Ezek mellett fontos lehet a devizaforgalom mérete és jellege. Vevő- és szállítói oldalon is jellemző a devizaforgalom vagy csak egy irányban? Csak alkalmanként vagy gyakran fordulhat elő?
Ha a fenti kérdéseket sikerült tisztázni, akkor már könnyen belátható, mire is van szükség. Általában elmondható, hogy az adott tevékenységhez jól illenek a külön dedikált számlavezetési ajánlatok, például a speciális tevékenységet végző (gyógyszerész, jogász stb.) vagy a kezdő vállalkozások számára szóló számlacsomagok, ráadásul a legtöbb esetben kedvezőbbek is a sztenderd ajánlatoknál. A döntésnél segíthet a Pénzcentrum Vállalkozói bankszámla keresője.
A váltásnak komoly díjcsökkentő hatása is lehet
Érdemes a legolcsóbb és az igényeknek leginkább megfelelő bankszámla-konstrukciót választani: a banki költségeken akár több tízezer forint is megspórolható, az ügyintézés pedig az egyablakos bankszámlaváltás révén rendkívül könnyű és egyszerű. Így nem csoda, hogy egyre népszerűbb a bankszámlaváltás, Magyarországon jelenleg két tucat lakossági bank nyújt számlavezetést, és évente átlagosan 420 ezer számlanyitás-zárás történik.
A váltásnak komoly díjcsökkentő hatása is lehet, hiszen az ügyfelek azt a bankot fogják választani, ahol a legolcsóbb a bankolás. A bankszámlaváltás nemcsak azért előnyös, mert minimális adminisztráció mellett a költségek csökkentése révén komolyabb pénzösszegeket hagy az ügyfeleknél, hanem azért is, mert erősíti a pénzintézetek közti versenyt – közölte a Porfolio cikkében Tállai András államtitkár.
A bankváltás gyors lebonyolítását jogszabály garantálja, mely minden hitelintézetre kötelező, ezért az átállás maximum tizenkét munkanapot vehet igénybe, az ügyfelét elvesztő bank pedig nem tagadhatja meg a távozást, és nem is nehezítheti meg. A bankszámlaváltáskor nemcsak azért érdemes ezt az egyablakos módszert választani, mert gyors és egyszerű, hanem mert költségtakarékos is. Az adatszolgáltatásért ugyanis a korábbi számlavezető bank nem számíthat fel díjat vagy költséget. Minden más esetben a korábbi és az új számlavezető pénzintézet kizárólag a tényleges ráfordításaival arányos, észszerű díjat állapíthat meg.
Címlapkép: Getty Images