Hivatalosan is itt az ősz: százezrekkel fizetünk rá, ha most derül ki, rossz a kazán

Ma az időjárás is az évszakhoz igazodott, szeles, felhős idővel köszönt ránk a csillagászati ősz, ma a csúcsértékek is csak 12 és 18 fok között alakultak. Érdekesség, hogy a csillagászati napéjegyenlőség kifejezés, definíció szerint, a Nap középpontjára vonatkozik, az égitest "széle" azonban reggel ennél hamarabb, este később hagyja el a horizontot. Fénye a légkörből való szóródásnak köszönhetően, a napkelte előtt és napnyugta után is bevilágítja az égboltot. Így lehetséges, hogy a nappal ilyenkor még 22 perccel hosszabb az éjszakánál, vagyis valóban egyforma hosszúak csak szeptember 25-én lesznek.

Az őszi napéjegyenlőség régen a világ több részén ünnepnap volt, többnyire egybeesett a szüret és a betakarítás idejével, az emberek e nap estéjén nagy mulatságokat, bőséges vacsorákat rendeztek, tüzet gyújtottak, énekeltek és táncoltak, szentmisét vagy rituálékat is tartottak.

Mindezeket azért tették, hogy hálát adjanak a termésért, a jószágok és saját maguk egészségéért, illetve a nyári munkák sikeres elvégzéséért. Sok helyütt úgy vélték, ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Az őszi napéjegyenlőség után kezdődtek az őszi pásztorünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok.

Az ősz hagyományokon alapuló ünnepei többnyire az elmúláshoz, halálhoz kapcsolódnak. Ilyen például az angolszász országokban nagy hagyományokkal rendelkező (de újabban más kultúrájú népekhez is átszivárgó) Halloween, melyet október 31-én este tartanak meg. Másnap, november 1-jén Mindenszentek, a következő napon, november 2-án Halottak napját tartanak több országban.

A népi eredetű ünnepek közül a termények betakarításához, a szürethez kapcsolódnak helyi ünnepek, szüreti felvonulások és népszokások. Számunkra szokatlan, de a déli féltekén pl. őszre esik a húsvét, a feltámadás ünnepe. Míg az északi féltekén őszi napéjegyenlőség, a déli féltekén ugyanekkor tavaszi napéjegyenlőség van, tehát ott a csillagászati tavasz kezdődik el.

Beizzíthatjuk a kályhákat

A szakemberek nem győzik elégszer hangsúlyozni, hogy a kazán-karbantartási műveleteket, javításokat, cseréket a tulajdonosok mindig a nyári hónapokban végeztessék el. Sok szakember ugyanis szeptembertől annyira leterheltté válik, hogy karbantartási munkálatokat már nem is vállalnak.

Versits Tamás szerint már most átlagosan 2-3 hetes várólisták vannak, ami a tél felé haladva csak egyre rosszabb lesz. A szakember szerint egyébként éppen most, kb. október közepéig van az utolsó utáni pillanat azok számára, akiknek még a fűtési szezon előtt érdemes lenne megnézetniük a készülékeiket.

A kazánjavítási költségek nagyságrendileg, akárcsak az elmúlt években, maradtak a 20-30 ezer forintos kategóriában (kiszállási díjtól függően). Maximum egy 5-8 százalékos drágulás érhető tetten ebben a szegmensben.

Magyarországon a kazánértékesítés gerincét 300-500 ezer forintos készülékek alkotják, ahogy arról korábban már írtunk is. Ám ez még csak a készülékek ára, ha hozzáveszünk például egy kb. 90 négyzetméteres lakóháznak mondjuk a 8-10 méteres kéményét, amit át kell alakítanunk az új kazánhoz, akkor anyagostul, munkadíjjal, esetleges kőművesmunkákkal még 200-250 ezer forintot rá kell számolni a vállalásra.

Mindezzel együtt már látható, hogy egy teljes cseremunkálat 850 ezer – 1 millió forint is lehet, és ezek még az olcsóbb kazáncserék közé tartoznak, számlával (!), munkadíjjal.

Versits Tamás szerint ökölszabály a szakmában az, hogy minél elhanyagoltabb egy készülék, annál magasabbra rúgnak majd a javítási, cserélési költségek. Arról nem is beszélve, hogy ha jó munkát akar az ember, akkor csak és kizárólag megfelelő minősítésű, szakképesített szerelővel tudja ezeket megcsináltatni. Másképp ugyanis nem él a garancia (szavatosság) a készülékre. Úgyhogy a szakértő egyértelműen figyelmezteti a lakosságot, hogy egy több százezer forintos gépet nem éri meg valamilyen buhera keretében szereltetni, mert akkor könnyen ugorhat a három éves jótállás.

Címlapkép: Getty Images