Bajban vannak a vidéki piacok: rengeteg bezárt, nagy részük többé ki sem nyit

Az Agrárkamara adatai alapján a 2020 tavaszán induló leálláskor 101 piac zárt be, és 77 piac esetében állt be valamilyen működési zavar. A nyári hónapoktól csak nagyon lassú ütemben nyitottak újra a termelői piacok a mindenkori járványvédelmi előírásoknak megfelelően. A vásárlási idősávok teljes eltörlésével, valamint az időkorlát megszűnésével a termelői piacok száma újra növekedésnek indult, és – mivel a nyitvatartási idejükben a korábban elrendelt változások is megszűntek – mostanra már a régi rendben működnek.

Jelenleg az Országos Kereskedelmi Nyilvántartás honlapján – amely egy közhiteles nyilvántartás – a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet alapján tartalmazza a bejelentést követően nyilvántartásba vett helyi termelői piacot. A Helyi termelői piacok nyilvántartásában szereplő nyilvános adatok szerint 173 üzemeltetési engedéllyel rendelkező helyi termelői piac van most Magyarországon. Azonban ténylegesen ennél több működik, mert a termelői piacok egy része helyi rendezvény formájában kerül megrendezésre.

A termelői piacok számának növekedésében szerepet játszik a pályázati lehetőség is. A Vidékfejlesztési Program – VP6-7.2.1.1-20 kódszámú – „Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális- és eszközfejlesztése” című felhívására támogatási kérelmet a vidéki térségekben működő települési önkormányzatok, települési nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthatnak be szakaszosan, de legkésőbb 2021. december 17-ig. A palyazat.gov.hu oldal Támogatott Projektkereső felülete lehetőséget nyújt arra, hogy régiókra, megyékre, fejlesztési programokra, forrástípusra, kedvezményezetti kategóriákra, támogatási formára, kitörési pontra, operatív programra szűrve kapjon az ember adatokat a támogatást elnyert projektekről. E pályázat esetében 91 nyertes pályázat van.

A termelői piacok először ott indultak el, ahol a turizmus vagy a nagyváros adta lehetőségek miatt volt helyben fizetőképes kereslet. A termelői piac csak az egyik formája a közvetlen értékesítésben rejlő lehetőségek kiaknázását célzó sokszínű rövid élelmiszerlánc célú együttműködéseknek. A helyi élelmiszerellátás alapja, melynek egyszerre van gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi és szociális hozadéka. A NAK szakértői szerint a termelői piacok népszerűsége nagyban függ az árukínálat színességétől és a kényelmet, élményt fokozó újdonságoktól.

Termelői piacok előnyei - ezért érdemes ott vásárolni:

• Nyitott térben, a szabályok betartásával sokkal biztonságosabb vásárolni, mint a zárt üzletekben;
• jobb hangulatú a vásárlás, kedvesebbek az árusok, a termékekről lehet kérdezni, nem robotszerű a vásárlás, nem olyan rideg;
• a helyi piacok megléte a helyi gazdaságok mozgatórugói is egyben, mert a fogyasztók itt magyar termelőktől vásárolnak, őket juttatják jövedelemhez a külföldiek helyett, mozgásban tartva ezzel a hazai gazdaságot;
• a kisebb településeken a helyi élelmiszerek itt találnak vevőre;
• a termelőnek és kézműves élelmiszert előállítónak nagyobb keresetet biztosít;
• nem előre csomagolt élelmiszert vásárolnak a fogyasztók;
• nagyobb bizalom: hiszen a fogyasztó döntheti el és választhatja ki, kitől vásárol, illetve maga válogathatja össze a termékeket (különösen a friss áru esetében);
• a helyettesítő termékek biztosítása: ha egy adott termék nem elérhető a piacon, a vásárló dönthet, hogy későbbre halasztja-e a vásárlását, vagy vesz valami hasonló terméket;
• kisebb a környezetszennyezés;
• nő a tudatos vásárlás.

A NAK szakemberei szerint a bizalomépítés azért is különösen fontos, mert az élelmiszer bizalmi termék. Kis mértékben spontán is tud működni, de professzionális marketingkommunikációval és brandépítéssel (igényes megjelenés, védjegy) lehet igazán kiaknázni az ebben rejlő lehetőségeket. A közvetlen értékesítésben rejlő PR lehetőségekhez kapcsolódva az Agrárkamara kiemelte, hogy egyre erősödő fogyasztói trend a tartózkodási hely közelében – helyi adottságokhoz alkalmazkodva, akár turisztikai élményekkel fűszerezve –, megfizethető áron beszerezhető, jó minőségű, biztonságos és egészséges termelői áru iránti igény. Erre az igényre a termelők úgy tudnak megfelelő módon reagálni, ha más termelőkkel és piacszervezőkkel együttműködnek annak érdekében, hogy összefogásban a lehető legszélesebb termékkínálattal tudják kiszolgálni a vásárlói igényeket és közösen megszervezve osztozzanak az egyénileg aránytalanul nagy terhet jelentő logisztikai és marketing feladatokon és költségeken. A közvetlen értékesítés megszervezése, mint jól megfogható rövid és közép távú cél erősíteni tudja a gazdálkodók és más vidéki szereplők együttműködési hajlandóságát, ami pedig nélkülözhetetlen a folyamatos fejlődéshez.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images