Itt a lista, ezek a legjobb magyar borok: mutatjuk, mit kóstolj meg idén ősszel

A koronavírus okozta járvány és az azzal összefüggő korlátozó intézkedések 2020 jelentős részében markáns visszaesést okoztak a turizmus és vendéglátás szinte minden szegmensében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 57%-kal visszaesett 2019-hez képest. A vendégforgalom 72%-át a belföldivendég-éjszakák tették ki. A lakosság az előző évinél 37%-kal kevesebb belföldi utazást tett, melyek során az eltöltött idő 33%-kal csökkent. A vendéglátás forgalmának volumene 32%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kereskedelmi vendéglátás forgalma 32, a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátó egységeké 27%-kal esett vissza.

Nagy veszteségek érték az ágazatot

A KSH adatai szerint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ág volt az egyik legnagyobb vesztese a járványnak. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2020. december 31-én 73 ezer vállalkozást tartottak nyilván, ami 0,5%-kal maradt el az előző évitől. A vállalkozások közül mintegy 49 ezer önálló, és csaknem 24 ezer társas formában működött. Az önálló vállalkozók száma 0,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a társas vállalkozásoké 0,3%-kal emelkedett ugyanezen időszak alatt. A változások iránya ellentétes a nemzetgazdaságban megfigyelhető folyamatokkal, ahol az önálló vállalkozások száma 1,3%-kal bővült, míg a társas vállalkozásoké 0,2%-kal mérséklődött.

A 2019. évi növekedést követően 2020-ban jelentősen, a nemzetgazdasági átlagot többszörösen meghaladó mértékben, 8,5%-kal csökkent a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak száma (177 ezer fő) az előző évhez képest. A legnagyobb csökkenés a második negyedévben volt, akkor közel ötödével kevesebben dolgoztak ezen a területen.

A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a megelőző évekhez képest lassuló, 4,7%-os növekedés mellett az év végén 251 ezer forint volt. A dolgozók keresetének növekedési üteme 2020-ban 5,0 százalékponttal volt alacsonyabb a nemzetgazdaságéhoz viszonyítva, bruttó átlagkeresetük összege 153 ezer forinttal maradt el attól.

Megcsappant a vendéglátás árbevétele

Az előzetes adatok alapján 2020-ban a vendéglátásból folyó áron 1062 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 32%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 32, a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátó egységeké 27%-kal esett vissza. Az árbevétel 90%-a (957 milliárd forint) a kereskedelmi, 10%-a (105 milliárd forint) a munkahelyi vendéglátáshoz kapcsolódott. A 2020-as év jelentős részében érvényben lévő járványügyi korlátozások (helyben fogyasztás megtiltása stb.) elsősorban a nagyobb súlyú kereskedelmi vendéglátást érintették hátrányosan, így a munkahelyi vendéglátás részesedése némileg emelkedett a korábbi évekhez viszonyítva.

Ahogy azt tudni lehet, a kereskedelmi vendéglátás bevétele rendszerint nyárra koncentrálódik, ami 2020-ban részben a járványügyi korlátozások enyhítésével függött össze: az éves bevétel csaknem 36%-a június–augusztusban keletkezett, míg a munkahelyi vendéglátásban ez az egyik legkevésbé forgalmas időszak. Árucsoportos bontás szerint a vendéglátóhelyek teljes bevételének 80%-a étel, 8,8%-a alkoholmentes ital, 6,9%-a alkoholtartalmú ital, 3,8%-a kávé értékesítéséből származott. Az előző évekhez képest jelentősen visszaesett az italok (kiemelten az alkoholtartalmú italok) eladása, és számottevően emelkedett az ételforgalom részaránya.

Mit mutattak a területi statisztikák?

Magyarországon a turizmust jellemző fővárosi, illetve Balaton térségi koncentráció mind a szálláshelyi kínálatot, mind a turisztikai keresletet meghatározza. 2020-ban azonban a járvány hatására elmaradtak a külföldi turisták, ami Budapestet jelentősebben érintette. Viszont az összes turisztikai régióban is csökkent a vendégéjszakák száma 2019-hez képest. A kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma legkevésbé a Balatoni turisztikai régióban, legnagyobb mértékben Budapesten esett vissza. Az eltöltött éjszakák arányában mind a belföldivendég-, mind a külföldivendég-éjszakák esetében a balatoni térség szerepe erősödött.

A belföldi forgalom túlnyomó része vidéken jelentkezett, Budapesten csupán a vendégéjszakák 5,9%-a realizálódott. A legnépszerűbb turisztikai régió a magyarok körében a Balaton volt, ahol az éjszakák közel 30%-át töltötték a belföldi vendégek. A külföldi forgalom változatlanul Budapest-központú: a turisták tízből öt vendégéjszakát a fővárosban töltöttek el.

A belföldi vendégek az éjszakák több mint harmadát töltötték a Balatoni turisztikai régióban, a második legkedveltebb Észak-Magyarország volt. A vendégéjszakában mért forgalom a Tisza-tavi és a Közép-Dunántúli mellett a Balatoni régióban is nőtt 2019-hez képest. A nem üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek vendégforgalmában megtartotta kiemelkedő szerepét a Balaton, súlya tovább erősödött: az éjszakák 45%-át regisztrálták a régióban, az előző évi 39%-kal szemben. Az e tekintetben 15 legnépszerűbb település több mint fele a Balaton közelében található. A második legnépszerűbbek Észak-Magyarország szálláshelyei voltak, amelyek a vendégéjszakák 14%-át adták.

A Balatont sosem lehet megunni?

A magyarok a többnapos belföldi turisztikai célú utazásaik során sok esetben nem lépik át a lakóhely régiójának határát, viszont a Balaton térségébe az egész országból nagy arányban utaznak. 2020-ban a korábbinál ugyan kisebb számban, de a többi régióhoz képest nagyobb arányban keresték fel a hazai turisták a Balaton környéki szálláshelyeket, az összes utazásra fordított idő harmadát itt töltötték a magyarok. A járványhelyzet legnagyobb vesztese a Budapest–Közép-Duna-vidék régió volt, ahol a belföldiek által eltöltött idő csaknem a felére esett vissza.

A Balatonnál a Budapestről és Pest megyéből érkező látogatók a megelőző évhez hasonlóan 6,5 millió napot töltöttek el, ami a régió belföldi vendégekhez kötődő forgalmának a fele, a teljes többnapos belföldi turisztikai forgalom 16%-a volt. A turisztikai fogyasztás 37%-a a Balatonhoz, 18%-a az Észak-Magyarországra, 10%-a a Nyugat-Dunántúl régióba tett utazásokhoz köthető. A III. negyedévben országosan 15%-kal, a Balatonnál azonban csak feleekkora mértékben csökkent az eltöltött idő a megelőző évhez képest.

Meghozta a várt felívelést 2021

Sok vállalkozás, szálláshely fűzött reményeket az idei nyárhoz. Nem csoda, rengeteg üzletet tett tönkre a járványhelyzet, vagy épp küldött a csőd szélére. Mivel idén nyáron egy kicsit ismét kiszabadulhattunk, sokan indultak meg nyaralni, kirándulni, utazgatni az országban. Szerencsére a nyitás ellenére is sokan maradtak itthon és keresték fel a legszebb látnivalókat Magyarországon.

Rekordszezont zárt a belföldi forgalom, és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) továbbra is minden eszközével azon dolgozik, hogy a hazai szálláshelyek, vendéglátóhelyek és attrakciók minél több vendéget fogadhassanak, ezzel is támogatva a magyar gazdaság erősödését

- szögezte le a Turizmus világnapja alkalmából kiadott közleményében az ügynökség.

A célok elérését segíti országszerte az a több száz fejlesztés is, amelyek a válság ellenére is folytatódtak, hogy európai színvonalú, családbarát, minőségi, négyévszakos kínálat fogadja mind a belföldi, mind a külföldi vendégeket. A Kisfaludy program keretében 40 új szálloda épül, 14 ezer magánszálláshely, közel 600 panzió és 114 strand válik korszerűbbé. Tucatnyi attrakció, kastély, vár és gyógyhely újul meg, kiemelt figyelmet fordítva a fenntarthatóságra, amely kulcskérdés az ágazat fejlődési irányait figyelembe véve

- ismertették.

Összefogással és a közös stratégia mentén a belföldi turizmus idén nyáron újabb rekordokat döntött, soha ennyi magyar ember nem nyaralt még a három nyári hónapban a vidéki Magyarországon, és minden remény megvan arra, hogy már 2022-ben elérjük a 2019-es kiemelkedő év szintjét

- közölte az ügynökség, egyben hangsúlyozva, hogy aki mindkét oltást felvette bátran tervezhet utazást őszre és télre is.

Mit tartogat az ősz?

A Magyar Turisztikai Ügynökség őszi országos forgalomélénkítő kampányt indít, amelynek a fókuszában a hazai borrégiók állnak. A cél a turisztikai szezon meghosszabbítása és a borvidékek egyediségének, sokszínű kínálatának bemutatása.

Ahogy a szakemberek hangsúlyozták, idén ősszel érdemes új szemmel felfedezni Magyarországot, és még jobban megismerni, milyen élményeket kínálnak hazánk borvidékei. Ezt üzeni a most induló, 6 hetes őszi kampány, amelyben már markánsan megjelenik az egyes borrégiók saját arculata és márkája. A kampánytervezés során ismét az adatokat hívta segítségül a Magyar Turisztikai Ügynökség, így mindenkihez célzottan azon borrégiónak a hirdetései jutnak el, amelyek a legrelevánsabbak a számára. A kampányhoz 6 különböző, borrégiónként más és más hirdetés készült, ezek jelennek majd meg az óriásplakátokon, nyomtatott és online felületeken, illetve a közösségi médiában. Az imázsfilm a szüreti időszakban a boron, gasztronómián és borvidékeken keresztül inspirál új helyek felfedezésére, amely online és televíziós csatornákon is látható lesz.

Az MTÜ elkötelezett a borturizmus és annak széles körű népszerűsítése iránt. Fontos eleme a gasztronómiának, és kiemelkedő szerepe van az országimázs-formálásban is. Az idei kampány újdonsága, hogy a korábbi nyári kampányhoz hasonlóan, adatvezérelt eszközökkel szólítja meg a különböző célcsoportokat, így például az egyre markánsabb szegmenst képviselő fiatal korosztályt is

- emelte ki Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese.

Borrégiónként új arculat

A borrégiók most bemutatkozó saját arculata túlmutat a kampányidőszakon, hiszen a jövőben ennek az elemeit és üzeneteit használja majd az MTÜ a hazai borturizmus népszerűsítésére. Az arculat nem teljesen új keletű, hiszen a 2019-ben bemutatott közösségi magyar bormárkán – Magyar Bor, Személyesen – alapszik. Az új logókat, valamint a szlogeneket, üzeneteket minden magyar borászat szabadon használhatja, feltüntethetők a pincészetek helyszínén, nyomtatványaiban, online felületein és a rendezvényeken.

Fontos újítás, hogy mostantól a borvidékeket felölelő 6 borrégió szerepel a marketingben, amelyek egységes logika mentén kaptak itthon és a nemzetközi piacon is jól kommunikálható, az adott régió jellegzetességeit erősítő arculatot. A borturizmus egyre fontosabb részét képezi az országmárkának, a fókusz a teljes desztinációs élménycsomagon van. Ennek mentén újult a bor.hu is

- hangsúlyozta Gál Zsombor, az MTÜ borturisztikai szakértője.

A hat borrégió és a hozzájuk rendelt új szlogenek a Magyar bor – Személyesen márkakoncepció égisze alatt az alábbiak szerint alakultak:

• Balaton borrégió: Pezsgés, borok, vitorlák és Te személyesen
• Duna borrégió: Ízek, borok, pincefalvak és Te személyesen
• Felső-Magyarország borrégió: Hegyek, borok, történelem és Te személyesen
• Felső-Pannon borrégió: Hit, bor, kultúra és Te személyesen
• Pannon borrégió: Völgyek, borok, napfény és Te személyesen
• Tokaji borrégió: Dűlők, borok, örökség és Te személyesen

Címlapkép: Getty Images