Katasztrófával fenyeget a húsfogyasztás: megtalálhatjuk a kiutat a bajból?

Kétségtelen, hogy napjaink egyik legsúlyosabb problémájával állunk szemben, azonban ebben az esetben sem szabad a szélsőségekig elmenni, de nagyon is komolyan kell venni. Lehet, hogy néha túlzónak tűnnek egyes megmozdulások vagy éppen hírek, de nem lehet elmenni amellett, hogy a valóságalapjuk megvan, a „tálalás” viszont nem mindig ideális. Ennek ellenére foglalkoznunk kell vele, és a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb módszert megtalálni ellene, írja az Agrárszektor.

Mi várhat az állattenyésztőkre?

A klímaváltozás miatt gyakoribb és erősebb időjárási szélsőségek - például gyakoribb aszályok és villámárvizek, egyenetlenebb csapadékeloszlás, több hőhullám, forróbb nyár és enyhébb tél, áttelelő és új megjelenő állati kártevők - várhatók, sőt, már most is tapasztalhatók. Állategészségügyileg pedig mindenképpen nehezebb lesz a helyzet. A mezőgazdasági termelés alapját a termőtalaj jelenti, a probléma pedig ott kezdődik, hogy a szervesanyag-tartalma, termőképessége folyamatos romlást mutat, amely maga után vonja a takarmánynövények termésátlagának csökkenését is. Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan is alkalmazkodhatnak a tenyésztők és az állatok az éghajlatváltozáshoz? Ehhez több dolog is szükséges lesz, például jobban alkalmazkodó, szívósabb állatfajokkal és fajtákkal lehet megküzdeni az említett akadályokkal. Ma már létezik olyan takarmány, amivel a marha kevesebb metángázt ereget, azaz kevésbé járul hozzá üvegházgáz-kibocsátással a klímaváltozáshoz, ezekben is nagy lehetőség lehet a jövőben - tudtuk meg a szakértőktől.

Jelentős a környezeti terhelés

Azt már sokfelől hallhattuk, hogy az állattenyésztésnek és húsfogyasztásnak igen komoly az ökológiai lábnyoma, azt azonban már kevesebben tudják, hogy mik is ezek a kártékony dolgok pontosan. Metán- és nitrogénkibocsátás: a műtrágyák nem hatékony használatában keresendő a probléma. A növénytermesztéshez használt műtrágyák nitrogéntartalmának mindössze 50%-a hasznosul, míg az állattenyésztésben ugyanez csak 10%. Mindez a világ élelmiszer előállításában csupán 15%-os hatékonyságot eredményez, tehát a maradék 85%-a a felhasznált nitrogénnek elveszik, és a környezet különböző szegmenseiben szennyezésként jelentkezik. Az ENSZ becslései sem túl derűsek, hiszen az adatok szerint, a világ népessége 2050-re, körülbelül 2,2 milliárddal növekszik, így pedig eléri a 10 milliárd főt. Ez egyben növekvő élelmiszerigényt is jelent, ami a jelen trendek szerint egyre súlyosbodó nitrogénszennyezést von maga után.

Erdőirtás, élőhelyromlás, a talajromlás, az ökoszisztéma-szolgáltatások romlása, élőhely szén-dioxid elnyelő képességének romlása, és a túllegeltetés - intenzív állattartás miatt – pedig szintén igen káros hatással van a környezetünkre, ami fokozódhat a jövőben, ha a fogyasztási szokások nem változnak meg.

Az élelmiszertermelés okozta üvegházhatású gázok 60 százalékáért felel

A túlzott húsfogyasztás, és az abból fakadó óriási mértékű haszonállattartás pedig jelentős hatással van az ökoszisztémákra és az éghajlatra a földhasználaton keresztül. Ezen kívül a nagyüzemi állattenyésztés is komolyan hozzájárul a biológiai sokszínűség csökkenéséhez és a klímaváltozáshoz.

Nem minden tényező negatív

A NAK szerint szükséges kihangsúlyozni azt, hogy az állattenyésztési ágazatok nemcsak hozzájárulnak kibocsátásukkal a klímaváltozáshoz, hanem elszenvedő is az azzal járó negatív hatásoknak és a túlzottan ambiciózus elvárásoknak, intézkedéseknek. Az állattenyésztési ágazatot – azon belül is kiemelten a kérődző ágazatot – sokszor tévesen hibáztatják az éghajlatváltozással összefüggésben és az ágazat pozitív környezeti szerepét sok esetben figyelmen kívül hagyják. Elmondható ugyanis, hogy a kérődző állatok emberi fogyasztásra nem alkalmas takarmányfajtákat hasznosítanak, illetve olyan területek biomasszáját hasznosítják, melyeken kellő hatékonysággal emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-alapanyagok nem termelhetők. A füves területek legeltetése, a szerves trágyázás egyúttal a biodiverzitás megőrzésének és a kedvező talaj tápanyagtartalom és szerkezet megőrzésének a záloga is.

Hogyan lehet ma fenntarthatóvá tenni az állattenyésztést?

Kapitányné Sándor Szilvia szerint érdemes lenne csökkenteni szükséges a húsfogyasztásunkat, amikor viszont húst veszünk vagy eszünk, akkor keressük a helyben tartott, minél inkább környezetkímélő módon tartott állatokat – például extenzíven, legelőn tartott állatok, ökológiai gazdálkodásból származó termékek. Mindannyian fogyasztók vagyunk, szinte nap mint nap vásárolunk, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Ha leveszünk a polcról egy terméket, csak ritkán vagy talán soha nem gondolunk bele abba, hogy azt hol, hogyan, milyen körülmények között állították elő, kinek a munkája van annak elkészítése, termesztése mögött, vagy előállítása milyen hatást gyakorolt környezetünkre, természeti kincseinkre. Azt pedig ebben az esetben is fontos kiemelni, hogy ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek vegetáriánus vagy vegán életmódot kellene folytatnia, hanem azt, hogy oda kell figyelnünk arra, hogy honnan és mit vásárolunk. Ezzel pedig nemcsak a környezetünknek tehetünk jót, hiszen így még a magyar termelőket is jobban tudjuk támogatni, ami szintén lényeges szempont az élelmiszerek tekintetében.

Tovább nőhetnek az élelmiszerárak is

Az élelmiszereket egyre nehezebben lehet megtermelni a klímaváltozás miatt, hiszen az időjárás nem kedvez a termelőknek a legtöbb esetben. Ezt mi magunk is tapasztalhatjuk, hiszen elég, ha csak az idei rendkívül száraz és forró nyárra gondolunk, melynek köszönhetően rengeteg termelő ütközött hatalmas akadályokba. Azok a gazdák, akik például a mesterséges öntözést nem tudták megoldani, akkor bizony a termés is odalett sok esetben vagy éppen nem lett jó minőségű. De persze nem ez az egyetlen probléma, amit az extrém időjárás okozott. Később komoly gond lehet az inputanyagok drágulása és a munkaerőhiány is, de tény, hogy talán a legnagyobb károkozó az időjárás, ami áremelkedést, hiányt és gyengébb minőséget eredményezhet a mezőgazdaságban.

Címlapkép: Getty Images