Újabb régió került fel a lakáspiaci térképre: őrült sokan költöznek ezekbe a városokba

Lakásvásárlási támogatások

A babaváró hitelt 68 százalékban ingatlanvásárlásra használják fel az ügyfelek egy friss kutatás szerint. A gyermekvállalást ösztönző kölcsön két éve jelent meg a hitelpiacon, és népszerűsége azóta is töretlen.

A felmérés szerint

• a legnépszerűbb (68 százalék) felhasználási mód a lakásvásárlás, amelynek aránya 13,9 százalékponttal nőtt egy év alatt.
• Ingatlan felújítására, korszerűsítésére, bővítésére az igénylők 14 százaléka fordította az elnyert támogatást,
• 5 százalékuk banki hitelét váltotta ki,
• 3 százalékuk pedig megtakarítást hozott létre gyermeke számára a kölcsönösszegből.
• Alig 1-1 százalékban állampapírt vettek a pénzből vagy a meglévő hitelt törlesztették előzetesen,
• illetve autót vásároltak,
• esetleg a vállalkozást fejlesztették a kölcsönből.

Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője szerint, a legfrissebb elemzésük szerint a maximális, 10 millió forintos támogatásból Budapesten az ingatlanok vételárának átlagosan a negyedét, vidéken pedig a felét tudják fedezni a vásárlók. Hozzátette, az ügyfeleknek így még további támogatásra is szükségük lehet lakáscéljaik eléréséhez és ehhez államilag támogatott hiteleket (csok, falusi csok) is felvesznek. Mint említette,egyértelműen látszik az is, hogy a babaváró felhasználásban az elmúlt két évben rendre csökkent a felújításra, korszerűsítésre, bővítésre felhasznált összeg, ami a kifejezetten ilyen fejlesztésekre bevezetett kormányzati támogatásoknak is köszönhető.

A lakásfelújítási program is rendesen felpörgette a piacot, egyre nagyobb az érdeklődés a korszerűsítésre váró lakások iránt. Az ingatlan.com legfrissebb, több mint 104 ezer hirdetés alapján készített elemzéséből számos friss információ derült ki, többek közt az, hogy

• A lakásfelújítási programnak máris érződik a hatása a használt lakások piacán. Főként a Budapesten és Pest megyén kívüli lakáspiacon lettek népszerűbbek a korszerűsítendő lakások, az idei első negyedévben az érdeklődések 30 százaléka érkezett ilyen ingatlanra, míg tavaly 28 százalékos volt az arányuk.
• Budapesten és a fővárosi agglomerációban stagnált a felújítandók iránti kereslet, az idei és a tavalyi első negyedévben az érdeklődők negyede keresett ilyen ingatlant.
• A felújítandó és közepes állapotú lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a fővárosi kínálati piacon 637 ezer forint volt április legelején, míg a felújított, újszerű és jó állapotú társaikért 20 százalékkal többet kellett fizetni.
• A megyeszékhelyeken a felújítandó lakóingatlanoknál 320 ezer forintot tett ki az átlagos négyzetméterár, a felújítottakra viszont 417 ezer forint volt a jellemző, ami 30 százalékos különbséget jelent.

Ahogy arra számítani lehetett, a januártól elindult államilag támogatott lakásfelújítási program lendületet adott a korszerűsítésre váró lakások iránti keresletnek is. Az idei első negyedévben a használt lakóingatlanokra érkező érdeklődések 30 százaléka nézett felújítandó lakást vagy házat, tavaly viszont csak a 28 százalékuk, tehát felerősödött a kereslet

- mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, a felfutás érthető, hiszen a felújítandó lakóingatlanok olcsóbbak, gyermekes háztartások által igénybe vehető maximum 3 millió forintos állami támogatás miatt pedig a lakásvásárláshoz és a felújításhoz köthető összes költség alacsonyabb lehet, mint egy felújított lakás megvétele esetén. A felújított ingaltanok ára ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt 5-6 évben.

Ráadásul egy költözés után sok esetben amúgy is kisebb-nagyobb korszerűsítéssel, sokszor minimum egy festéssel kezdenek az új lakók. Ezekre a munkálatokra viszont most állami támogatást is igényelhetnek

- fogalmazott a szakember.

Élénkülőben van a használt lakások piaca

Legalábbis erre utalnak a májusi adatok. Az ingatlan.com becslése szerint összesen 11 800 használt lakás és ház adásvételére került sor a hónapban. Ez 32 százalékos növekedést jelent tavaly májushoz képest.

A jelentős, 32 százalékos növekedés jelentős részben a tavaly májusi alacsonyabb értékeknek köszönhető. A koronavírus-járvány tavaly márciusi magyarországi megjelenése utáni korlátozások eredményeként ugyanis még 2020 májusában is a szokásosnál kevesebb adásvétel történt. A friss adatok szerint viszont a járvány tavaly tavaszi mélypontjához képest már élénkebb a lakáspiac

- mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője.

A 11 800 tranzakció már megközelíti a koronavírus-járvány előtti 2019-es év átlagát. Akkor ugyanis a magánszemélyek között összesen közel 146 ezer használt lakás cserélt gazdát, vagyis havi átlagban alig több mint 12 ezer tranzakció volt a piacon

- tette hozzá.

Mint mondta, az élénkülésre utal továbbá a kereslet és a kínálat növekedése éves összevetésben. A portál adatai szerint májusban több mint 37 ezer eladó használt lakóingatlan-hirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, ami 10,3 százalékos emelkedést jelent. A kínálatbővülés mellett a kereslet is fokozódott az ingatlanhirdetési portálon: tavaly májushoz képest 6,8 százalékkal több érdeklődés érkezett az eladó használt lakások és házak hirdetéseire.

A szakember elmondta, hogy a járványhatás kezd lecsengeni a lakáspiacon, másik oldalról pedig az állami lakásprogram új elemei - például a lakásfelújítási program és a csok-os vásárlók illetékmentessége - támaszt ad a keresletnek. Emellett pedig a pandémia alatt elhalasztott lakásvásárlások pótlása is hozzájárulhat a forgalomnövekedéshez.

Mi történt az Észak-Alföldön?

A HelloVidék ingatlanpiaci körkép sorozatát az észak-alföldi régióval indítjuk. Cikkünkben most annak jártunk utána, milyen változások történtek itt: milyen képet fest a lakásépítési kedv, mennyire kelendőek itt a használt lakások, milyen árakon vásárolhatunk itt ingatlant. Lássuk a részleteket!

A Központi Statisztika Hivatal adatai szerint 2016 óta évről évre emelkedik a lakásépítések száma Magyarországon. 2021 I. negyedévében is folytatódott a tendencia: az egy évvel korábbinál 29%-kal több, 6,2 ezer új lakás épült az országban, az év ezen szakában utoljára 2009 I. negyedévében regisztráltunk ennél magasabb értéket. A településtípusok közül csak a nagyvárosokban volt növekedés:

a fővárosban az előző év azonos időszaki 2,3-szeresére, a megyei jogú városokban 12%-kal emelkedett a használatba vett lakások száma. Ugyanakkor a vidéki, kisebb lélekszámú városokban és a községekben 9,0, illetve 11%-kal kevesebb lakás épült.

A növekedés Budapestre és az ország 7 megyéjére koncentrálódott, a megyék többségében ezzel szemben csökkent a lakásépítések száma. Legnagyobbrészt a főváros járult hozzá az ország lakásépítési piacának I. negyedévi élénküléséhez. Országosan tízezer lakosra 6,3 új építésű lakás jutott. A mutató értéke Budapesten volt a legmagasabb (15,7), az országos átlag csaknem két és félszerese. A lakásépítések intenzitása a fővároson kívül mindössze Pest, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében haladta meg az átlagost, ugyanakkor Nógrád, Tolna és Heves megyében annak csak a töredékét tette ki.

A 2021 I. negyedévének lakásépítéseiben a többlakásos épületek domináltak, aminek hátterében az áll, hogy a családiház-építők a várható szabályozás-szigorítás miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Emiatt a lakásépítési piac felfutásához az I. negyedévben alapvetően a többlakásos épületben átadott lakások járultak hozzá, számuk (4,1 ezer) 83%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, többségük Budapesten (2,6 ezer) épült.

A 2021 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján 6,9 ezer új lakás építését tervezték, számuk 1,2%-kal kevesebb a 2020 azonos időszakinál. A jövőre vonatkozó építési kedv a fővárosban és vidéken ellentétes irányban változott: Budapesten erőteljesen (csaknem 80%-kal) visszaesett, ugyanakkor vidéken – az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest – hasonló mértékben élénkült. A legtöbb megyében növekedést regisztráltunk, de a kedvező vidéki folyamatok sem tudták a fővárosi visszaesést teljes egészében kompenzálni.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Nem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta tartó emelkedő tendencia Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Összesen 82 lakást vettek használatba, 72-t a megyeszékhelyen, Nyíregyházán. Érdemi változás a városokban történt, a kisebb városokban regisztrált visszaesést a megyeszékhelyi élénkülés azonban csak részben kompenzálta. Az új lakások kétharmadának vállalkozások, egyharmadának természetes személyek voltak az építtetői. Az előbbiek lakásberuházásai stagnáltak, az utóbbiakéi csökkentek az egy évvel korábbihoz mérten.

Építési forma szerint az új lakások több mint felét családi házas formában, 40%-át többszintes, többlakásos épületben adták át. Mindkét építési formánál csökkenést regisztráltunk. Az új lakások átlagos alapterülete (105 m²) meghaladta az országos átlagot (80 m²), a lakások közel fele épült 4 vagy annál több szobával.

Az országos tendenciával ellentétben a megyében emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (218) az előző év azonos időszaki alacsony bázis 2,4-szeresére nőtt, a két évvel korábbi magas bázisnak ugyanakkor a 84%-át érte el.

Hajdú-Bihar megye

Nem érvényesült a lakásépítésekben országosan emelkedő tendencia Hajdú-Bihar megyében sem. Összesen 203 lakást vettek használatba, melyek több mint fele a megyeszékhelyen, Debrecenben, bő egyharmada kisebb városokban épült. A megyei szintű csökkenés hátterében alapvetően a megyeszékhely lakásépítéseinek mintegy felére történt visszaesése áll. Ennek következtében az épített lakások tízezer lakosra jutó száma (3,9) az országos átlag (6,3) hattizedére esett vissza. Az új lakások 69%-ának természetes személyek, 31%-ának vállalkozások voltak az építtetői. Mindkét építtetői kör lakásépítési aktivitása elmaradt a 2020. I. negyedévitől, azonban az építési kedv csökkenése elsősorban vállalkozói oldalon mutatkozott meg.

Építési forma szerint a lakások mintegy háromnegyedét családi házas formában, közel egynegyedét többszintes, többlakásos épületben adták át. A megyei szintű csökkenés legnagyobbrészt a többszintes, többlakásos épületben használatba vett lakások számának visszaeséséből adódott. Ennek is köszönhetően az új lakások átlagos alapterülete (125 m²) jelentősen meghaladta az országos átlagot (80 m²), a lakások kétharmada épült 4 vagy annál több szobával, ami a megyék közül a legmagasabb arány volt.

Az országos tendenciával ellentétben Hajdú-Bihar megyében is élénkült a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (650) az egy évvel korábbi alacsony bázis 3,5-szeresére emelkedett. (Márciusban kiemelkedően magas volt a kiadott engedélyek száma (469), a megyében utoljára 2005 novemberében terveztek ennél is több lakásépítést.)

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Nem érvényesült az emelkedő tendencia Jász-Nagykun-Szolnok megyében sem. Összesen 95 lakást vettek használatba, melyek 82%-a kisebb városokban, 16%-a a megyeszékhelyen épült. A megyei lakásépítési piacra a megyeszékhelyen regisztrált visszaesés és a többi város esetében bekövetkezett erőteljes növekedés is hatással volt. Az új lakások több mint négyötödének vállalkozások, közel egyötödének természetes személyek voltak az építtetői. A természetes személyek lakásberuházásainak visszaesését a vállalkozásoknál megfigyelt élénkülés döntő mértékben ellensúlyozta.

Építési forma szerint a lakások 80%-át többszintes, többlakásos épületben, 20%-át családi házas formában adták át. Előbbieknél nőtt, utóbbiaknál csökkent a használatbavételek száma. Ennek is köszönhetően az új lakások átlagos alapterülete az előző év azonos időszaki 102-ről 61 m²-re csökkent, és az országos átlagtól (80 m²) is jelentősen elmaradt. A lakások mindössze 15%-a épült 4 vagy annál több szobával, ami a megyék és a főváros alkotta rangsorban az egyik legalacsonyabb arány volt.

Az országos tendenciával ellentétben ebben a megyében is nőtt a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2021 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (106) az előző év azonos időszaki alacsony bázis több mint kétszeresére emelkedett.

Topban a régió városai

Természetesen egy lakásvásárlásnál nem mindegy, hogy hol helyezkedik el az ingatlan, de az is folyamatosan változik, mely városok lesznek épp a legnépszerűbbek letelepedés szempontjából. De az biztos, hogy az észak-alföldi régió is egyre kedveltebb célpont a lakásvásárlók számára.

Országos viszonylatban ugyanakkor jelentős különbséget mutat az érdeklődések eloszlása. A növekedés elsősorban a Budapesten és Pest megyén kívüli használt ingatlanok piacán érezhető, mert a fővárosban és annak agglomerációjában továbbra is a potenciális vásárlók egynegyede érdeklődött felújítandó ingatlanok iránt.

A Takarékbank adatai szerint a falusi csok tekintetében a dél-alföldi régió volt a legvonzóbb, amelyet az észak-alföldi követ. A közép-magyarországiból érkezik a legkevesebb igény. Átlagosan 4,5 millió forint támogatást igényeltek az ügyfelek.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetőj szerint a nagyobb egyetemekkel rendelkező városok szintén népszerűek a fiatalok körében. Az ott tanuló diákok, amennyiben munkát is tálálnak, (és megkedvelték az adott környéket) ott maradnak az adott városban: pl Szegeden, Debrecenben, Pécsett.

Debrecen magas árait a kedvező gazdasági és munkaerőpiaci helyzete mellett a sok új építésű lakás is magyarázza. A városban jelenleg közel 900 lakást építenek tíz lakásosnál nagyobb társasházakban, a megye egészében pedig több mint ezret, amivel Hajdú-Bihar megye Somogy, Pest és Győr-Moson-Sopron után a negyedik helyen áll a lakásfejlesztések volumenében. Érdekesség, hogy az észak-alföldi régió másik két megyéjében, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben – a tíz lakásosnál nagyobb kategóriában - együttvéve is kevesebb mint 300 lakás épül

– mondta el a HelloVidéknek Futó Péter, a Portfolio ingatlanpiaci elemzője.

Címlapkép: Getty Images