Itt a legújabb brüsszeli mesterterv: így csoportosítanák át a magyar vidék uniós pénzeit

Az Európai Parlament és a Régiók Európai Bizottsága (CoR) képviselői megvitatták a 2021–2027-es új programozási időszakot, valamint a rendelkezésre álló helyreállítási és ellenállóképességet erősítő eszközök területi vonatkozásait. A találkozóra a 19. alkalommal megtartott Régiók és Városok Európai Hetén került sor, október 14-én.

Ahogy az a brüsszeli tanácskozáson elhangzott, a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó, mintegy 392 milliárd eurós összeggel gazdálkodó kohéziós politika továbbra is a legfontosabb uniós befektetési politika, amely csökkenti az uniós régiók közötti egyenlőtlenségeket, a mi erősíti az unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. Az aktuális uniós források legalább 30 százalékát most az éghajlatváltozás elleni küzdelemre összpontosítják, amivel a kohéziós alapok „új generációja” az úgynevezett zöld megállapodás (Green Deal) egyik fő befektetési eszközévé vált. Úgy tűnik, ennek végrehajtása most minden eddiginél sürgetőbb, amitől a döntéshozók azt remélik, hogy elősegítse a fellendülést, és felkészítsen minden uniós régiót az előttünk álló új kihívásokra és átmenetekre.

A COVID-19 járvány miatt azonban késett az új kohéziós politikai jogszabályok teljes hatálybalépése, valamint a tagállamok partnerségi megállapodásainak az Európai Bizottsághoz történő benyújtása. A 2021–2027-es alapokra vonatkozó rendelet is csak 2021. július 1-jén lépett hatályba.

A kohéziós politika minden eddiginél fontosabb: befektetés egy-egy térség vagy régió helyreállításába, ahol biztosítja a zöld és a digitális átmenetet, amely senkit sem hagy magára, miközben elkerüli az új, digitális szakadékot. Ez a mi küldetésünk az elkövetkező tíz évben. Használjuk ki felelősségteljesen és céltudatosan a kohéziós finanszírozás és a kedvező közfelfogás kivételes szintjének egyszeri lehetőségét, hogy létrehozzunk valamit, amire a jövő nemzedékei is büszkék lesznek

- mondta az ülésen Elisa Ferreira kohéziós és reformügyi biztos.

Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának (REGI) és az Európai Régiók Bizottsága területi kohéziós politikáért és uniós költségvetésért felelős bizottságának (COTER) tagjai közös ülésen vitatták meg az új programozási időszak kihívásait. Itt hangsúlyozták a partnerség és a többszintű kormányzás elveinek fontosságát, ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy fontos fenntartani a tavaly bevezetett rugalmassági intézkedéseket az uniós strukturális alapok mobilizálása érdekében a COVID-19 elleni küzdelemben. Ezenfelül felszólították az európai és nemzeti hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az új beruházási programok előkészítését, és erősítsék meg a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervek, illetve a kohéziós politika közötti szinergiákat.

A válság hatása rendkívül jelentős, és most a mindenki az uniós alapoktól várja, hogy azok elősegítsék a gyors fellendülést. A kohéziós politika rövid, közép- és hosszú távú prioritásai továbbra is a az uniós régiók közötti társadalmi, gazdasági és területi szakadékok csökkentése. Ez az Európai Unió központi pillére. A tárgyalásainkat irányító kohéziós politika elveit most tiszteletben kell tartani az alapok és programok végrehajtása, valamint a tagállamok helyreállítása során

- emelte ki Younus Omarjee, az Európai Parlament REGI bizottságának elnöke.

A szakemberek hangsúlyozták a vidéki térségek szerepét abban, hogy ez a fellendülés és az ökológiai átmenet sikeres lehessen. Kiemelték azonban azt is, hogy ehhez még jobban meg kell ismerniük a saját szükségleteiket, mert ez lehet a biztosíték arra, hogy „az európai prioritásokat különböző területi összefüggésekben valósítsák meg”.

A Régiók és Városok Európai Hetén készült el a Régiók Európai Bizottságának véleménytervezete is, amiben a helyi és regionális önkormányzatok hatékony bevonását szorgalmazza a 2021–2027-es időszakra vonatkozó partnerségi megállapodások és operatív programok előkészítésében. A HelloVidékhez került tervezetben rámutatnak arra, hogy az EU fő beruházási eszközeként a kohéziós politika elsősorban az uniós régiók közötti gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentését célozza.

Fontos célkitűzés a strukturális kihívások kezelése:

• a munkahelyteremtés,
• a versenyképesség,
• a gazdasági növekedés,
• az éghajlatváltozás elleni küzdelem,
• a fenntartható mobilitás és
• a társadalmi kirekesztés.

A véleménytervezet hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a régiók, városok és települések felelősek saját területeik általános és fenntartható fejlődéséért, és ezért ennek a feladatnak az ellátásához megfelelő pénzügyi eszközöket kell biztosítani számukra. Kiemeli többek között, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a programozási időszak minden szakaszába, a tervezéstől a végrehajtáson és az ellenőrzésen át az értékelésig, mert enélkül fennáll annak a kockázata, hogy a foganatosított intézkedések majd nem felelnek meg a helyi igényeknek. Megjegyzi, hogy a stratégiai tervezés a kohéziós politika sikeres végrehajtásának alapja.

A szakemberek úgy vélik, hogy a többszintű kormányzási folyamatok hatékony kialakításához nemcsak a különböző kormányzati szinteket bevonó vertikális megközelítésre van szükség, hanem az érintett társadalmi-gazdasági partnereket, a civil társadalom és a tudományos élet képviselőit átfogó horizontális dimenzióra is. A tervezet javasolja továbbá, hogy a jövőben építsenek az online és interaktív kommunikációs eszközök használatának bevált gyakorlataira, de úgy véli, hogy a digitális megoldások nem helyettesíthetik teljes mértékben a fizikai találkozókat és konzultációkat, és azokat a legtöbb esetben csak – a vita formájától és jellegétől függően – kiegészítő eszközként szabad alkalmazni. Végül kérték, hogy a regionális és helyi önkormányzatokat teljes mértékben vonják be a 2021–2027-es programozási időszak félidős értékelésébe is.

Címlapkép: Getty Images