Tömegek állnak sorban ezekért a hitelekért: mégis, mi folyik a hazai bankokban?

A november és december jellemzően az egyik legerősebb hónap a fogyasztási céllal felvett hitelek tekintetében, hiszen sok család a havi bevételéből nem tudná fedezni az ünnep és az ajándékozás költségeit. Tavaly azonban, hiába közeledtek a karácsonyi ünnepek, a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt jóval visszafogottabban költekeztek és vettek fel hiteleket a magyarok. Az akkori felmérések szerint a járvány okozta válság ellenére az emberek többsége a 2019-es évhez hasonló összeget szánt a karácsonyi ajándékozásra és az ünnepi vacsorára: 50-60 ezer forintot. Enne ellenére jóval kevesebben nyúltak a hitelekhez, de erről később részletesen szólunk.

Idén valószínűleg emelkedni fognak az ünnepekre szánt kiadások, hiszen évek óta nem láttunk ekkora áremelkedést. Az ősz elején, szeptemberben a KSH adatai szerint 5,5 százalékra emelkedett az infláció az előző havi 4,9 százalékról. Közel kilenc éve nem volt ekkora ez a szám, és a folyamatnak azóta sincs vége. A banki elemzők szerint idén a magas infláció ellenére is, (vagy éppen azért,) a 2019-es szintre térhet vissza a lakossági hitelfelvételi kedv.

Lássuk, hogyan tett be a lakossági hitelezésnek a Covid-járvány

Ahhoz, hogy lássuk, mi történt az elmúlt években a lakossági hitelekkel, érdemes kicsit visszatekinteni az időben. Az új hitelkihelyezések értéke 2005 és 2008 között, az akkori válságot megelőzően több, mint 80%-kal, évi 1200 milliárd forintról 2200 milliárd forintra emelkedett, aztán ez a trend 2009-ben megtört, az érték kevesebb mint felére esett vissza. A mélypont 2013-ban volt, 400 milliárd forintos szinttel. Mindeközben azok, akik az előző hitelciklusban eladósodtak, folyamatosan csökkentették kitettségüket, ezek a törlesztések pedig bőven ellensúlyozták az új kibocsátás dinamikáját – írta elemzésében a Portfolio. Tehát a háztartások gyorsabban törlesztettek, és ezekből a visszafizetésekből tudtak a hitelintézetek újabb kölcsönöket nyújtani.

A törlesztéseknek, továbbá a hitelintézetek portfóliótisztításának a hatására a 2008-ban kezdődött válság csúcsán a 8-9 ezer milliárd forintos háztartási hitelállomány 6 ezer milliárd forint alá csökkent. 2016-ban aztán kis mértékben már meghaladták a folyósítások a hiteltörlesztéseket, így emelkedő pályára állt a háztartási hitelezés: 2018-ban 7 százalékkal emelkedett az állomány.

A Covid-19 válság újabb nem várt fordulatot hozott a fogyasztási célú hitelek esetében is. 2020-ban az első hullám során rendkívüli mértékben visszaesett a piac, a legtöbben elhalasztották a nagyobb kiadásokat a bizonytalan időszakban – sorolta a tényeket a Takarékbank elemzője, aki hozzátette, 2021-ben azonban megint élénkült a piac, amit a lakásfelújítási támogatások bevezetése is erősített:

Az ügyfelek egy része ugyanis a támogatás előfinanszírozására használja a személyi kölcsönt, mert egyszerűbb az igénylés, nem kapcsolódnak hozzá ingatlanbecslési, közjegyzői költségek, és a következő év végéig, 3 millió forintig díjmentesen előtörleszthető.

- magyarázta a HelloVidéknek a banki elemző.

Így alakultak idén a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek

A háztartási hitelezést két termékcsoport szinte teljes egészében lefedi: a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek. A fogyasztási hitelezést általában alacsony hitelösszegek, rövidebb futamidők és a szerződések nagy darabszáma jellemzi, ugyanakkor súlyuk a banki mérlegekben jóval kisebb a lakáshitelekénél. Emiatt a pénzügyi stabilitás szempontjából a háztartási hitelezés a kevésbé hangsúlyos szegmens a lakáshitelekhez képest.

A MNB szerint a lakossági hitelállomány 2021. második negyedévében már jócskán, (424 milliárd forinttal) bővült, ezzel az éves növekedési ütem 15,8 százalékra gyorsult. Ez a szakértők szerint elsősorban a lakáshitelek és a babaváró hitelek dinamikus növekedésének köszönhető, utóbbi termék júniusban már a lakossági hitelállomány 15 százalékát adta.

A negyedév során kibocsátott lakáshitelek 364 milliárd forintos volumene új történelmi csúcsot ért el, melyben a 2021-től elérhető új otthonteremtési támogatások érdemi szerepet játszottak. A 2021. júniussal bezáródó egy év lakossági hitelkibocsátása 10 százalékkal maradt el az azt megelőző év szintjétől, amit a babaváró hitelek 2019. júliusi indulását követő erőteljes felfutása okozta magas bázis magyaráz. A lakáshitel-igényléseken belül továbbra is dominál a használt lakások vásárlása, azonban a felújítási és korszerűsítési célokra fordított hitelek részaránya fokozatosan emelkedik. Ezen célokra két és félszer több hitelszerződést kötöttek a negyedév során, mint az előző év azonos időszakában. Mind a használt, mind az új lakás vásárlására igényelt Családi Otthonteremtési Kedvezmény volumene érdemben bővült a negyedév során, melyen belül a legnagyobb volument továbbra is a falusi CSOK képviseli. A lakáshitelek THM-alapú átlagos felára valamennyi kamatfixálási kategóriában csökkent, mivel az év eleje óta fokozatosan emelkedő hosszú hozamok banki kamatokba történő átgyűrűzése egyelőre nem valósult meg teljes egészében. A személyi kölcsönök esetében szintén a felárak csökkenése volt megfigyelhető a negyedév során, melyben a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitelek elterjedése is szerepet játszott

– közölte elemzésében a MNB.

Miközben az idén a lakáshitelezésben folyamatosan dőlnek meg a történeti csúcsok, a személyi hitel piac még adós a koronavírus válságot követő felíveléssel:

Az év első nyolc hónapjában kihelyezett közel 309 milliárd forint ugyan 70 milliárd forintos növekedést mutat a 2020-as adatokhoz képest, ám 20 százalékkal elmarad a 2019-es teljesítménytől, a piac lényegében a 2018-as szinten áll. A szakértők szerint a koronavírus járvány III. hulláma mellett az is visszafogta a kihelyezéseket, hogy az év elején bevezetett lakásfelújítási támogatás és az ahhoz kapcsolódó kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitel igen sok potenciális adóst elvitt a személyi hitel piacról.

– olvasható a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elemzésében.

Miközben a 2007 és 2015 közötti években nem a november-decemberi időszak hozta a kihelyezési csúcsot a személyi hitel piacon, a karácsonyi bevásárlásokat sokszor támogatta hitelfelvétel.

Az elmúlt években a legtöbb személyi hitelt ugyanakkor már a nyári hónapokban folyósították a bankok annak köszönhetően, hogy a személyi hitelek felhasználási köre bővült: lakásfelújításokat finanszírozunk belőle, s az elmúlt években már a személyi hitelek számítanak a lízing legnagyobb kihívójának az autóvásárlásoknál”

– olvasható a Mabisz elemzésében.

Ugyanakkor a piaci alapú fogyasztási hiteltermékekre az állami támogatások is nagy hatást gyakorolnak:

A Babaváró hitelt önerő céljából is igénylik jelzáloghitel mellé, de széleskörű felhasználhatósága miatt népszerű hiteltermék. Az állami támogatások nem szorítják vissza jelentősen a személyi kölcsön igényléseket. A lakásfelújítási támogatás megjelenésének hatására is élénkült a piac

– tette hozzá a Takarékbank elemzője.

A személyi kölcsön a legnépszerűbb

A fogyasztási hiteleknek alapvetően négy típusát különböztetik meg: áruhitel, személyi kölcsön, folyószámlahitel és hitelkártya. Ezek közül a hitelkihelyezések alapján a személyi kölcsön a legnépszerűbb. Az otthonfelújítási programhoz kapcsolódva több bank, így a Takarékbank is előtörlesztési akciót hirdetett a személyi kölcsönre, ezzel is igazodva a piaci igényekhez.

A pandémia kevésbé volt negatív hatással a szabadfelhasználású jelzáloghitelek piacára, 2020. augusztusra újból beállt a pandémia előtti megoszlási arányra. Az elemző szerint érdemes még figyelembe venni, hogy az áruhitelek és Babaváró hitelek piacán sem okozott akkora visszaesést a pandémia, mint személyi kölcsönök esetén. Bár a személyi kölcsönök szabadfelhasználásúak, a Takarékbank ügyfelei körében azt tapasztalja, hogy népszerű cél a lakásfelújítás, az autóvásárlás, illetve, amennyiben racionalizálni szeretnénk a meglévő hiteleket, a hitelkiváltás is.

Személyi kölcsön tekintetében regionális különbségek is vannak

Egyes fogyasztási célú hitelkonstrukciók tekintetében látszódnak regionális különbségek is:

Az értékesítési adatok alapján látható, hogy vannak regionális különbségek a személyi kölcsönök értékesítésében. Ez abból is adódik, hogy a különböző régiókban más anyagi feltételek mellett lehet például ingatlant vásárolni. Észak-Alföldön egy nagyobb összegű személyi kölcsönnel akár telket vagy ingatlant is lehet vásárolni, addig Budapesten és környékén ez nem valósítható meg csupán személyi kölcsönből.”

-közölte a Takarékbank elemzője.

A kamatemelési ciklus ellenére sem apad idén a hitelfelvételi kedv

Október közepén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 1,8%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. Ez ismét 15 bázispontos emelést jelent az előző hónapihoz képest. A Monetáris Tanács értékelése alapján továbbra is jelentős inflációra lehet számítani, és ezek a kilátások a korábban vártnál tartósabbak lehetnek. Mindez a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolja – írta a Pénzcentrum. A monetáris testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon, a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak. A kérdés csak az, hogy az MNB kamatemelési ciklusa milyen hatással volt, és várhatóan milyen hatással lesz a fogyasztási hitelekre.

A kamatemelés első sorban a jelzáloghitelekre van gyors és közvetlen hatással, ezek érzékenyebbek a hozamkörnyezet módosulására, mint a személyi kölcsön. A novemberi-decemberi időszakban az elmúlt évek tapasztalatai alapján nő a fogyasztási hitel-felvételi kedv, így rövid távon nem várunk szignifikáns változást, a hozamkörnyezet további emelkedése viszont megjelenhet a személyi kölcsönök árazásában

- válaszolta a HelloVidéknek a Takarékbank elemzője.

Mennyire népszerű a lakosság körében a folyószámlahitel és a hitelkártya?

Egy évvel ezelőtt, a karácsony előtti hónapokban, egy felmérés tanulsága szerint a megkérdezett hitelkártya használók jellemzően 36 ezer forintot terveztek lehívni a keretükből – írta akkor a Népszava. A megfontolt hozzáállást jelezte, hogy a 45 százalék csak a hitelkerete egy részét akarta karácsony előtt felhasználni. Valamint az is, hogy 2019-es évhez képest többen mondták azt: csak annyit költenek így, amennyit biztosan vissza tudnak majd fizetni határidőre.

A pandémia magával hozta az érintésmentes fizetést is. Míg folyószámlahitel esetében idén nem látható jelentős változás a használat terén, addig a Takarékbank adatai szerint a hitelkártya használatnál idén már 37-39 százalékos növekedés látható.

Mennyire jellemző az online ügyintézés?

A digitalizáció személyi hitelek piacára is begyűrűzött, de korántsem annyira, mint azt a piac szereplői várnák. Amellett, hogy a pandémiás időszak miatt az online vásárlások száma nőtt, az online hitelezés terén ez kevésbé érezhető, még formálni kell a lakosság szemléletét – közölte a Takarékbank elemzője, aki még hozzátette:

Az ügyfélkör tekintetében nem látunk regionális különbséget, alapvetően a magasabban képzett, magasabb jövedelemmel rendelkező ügyfelek igényelnek online csatornán.

Közeleg a karácsony - mi várható a fogyasztási hitelek tekintetében?

A személyi kölcsönre is jellemző a szezonalitás, ahogy a cikk elején is írtuk, az egyik ilyen megugrás a karácsonyt megelőző időszakban jellemző. 2019-ben a Budapest Bank felmérése szerint a megkérdezettek 4, illetve 5 százaléka költött folyószámla-, illetve hitelkártyakeretéből az ajándékokra, a vendéglátásra és az ünnep díszeire. 2020-ban a világjárvány hatására ez visszaesett: 2, illetve 3 százalék számolt vele. A banki elemzők szerint idén november-decemberben a 2019-es szintre ugrik majd a lakossági hitelfelvételi kedv. A fentiek okán az idei év vége ismét a régi időket idézheti a személyi hitel piacon. A „normál” karácsony ígérete, a fogyasztás várt komoly fellendülése lökést adhat a személyi hitel piacnak is.

Idén is az a várakozásunk, hogy nő az igény a személyi hitelekre. A korábbi évek tapasztalata is azt bizonyítja, hogy a magyar lakosság körében fontos hagyomány a karácsony, a családok próbálják megteremteni a nyugodt ünnephez a feltételeket, a jó élményeket, amelyekhez anyagi segítséget nyújthat egy személyi kölcsön.

- mondta el a Takarékbank elemzője.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a kölcsön felvételét érdemes most előbbre hozni: ilyen alacsony kamatok mellett a következő hónapokban biztosan nem tudnak majd az ügyfelek személyi hitelt felvenni. Fontos ugyanakkor a lehetőségek áttekintése is, hiszen egyes banki akciók csak néhány hétig érvényesek, vagy csak bizonyos feltételek mellett (például elektronikus igénylés) érhetőek el.

Mennyire nehéz manapság fogyasztási hitelhez jutni?

Összességében elmondható, hogy érdemben nem szigorodtak a hitelfelvétel követelményei, még a kamatemelési ciklus miatt sem. Az elemzők szerint a kockázati feltételek közel azonosak a pandémia előttivel, a kamatemelési ciklus jelenleg nincs kihatással a kockázati feltételekre.

Az aktuális igények, körülmények szempontjából a legmegfelelőbb hitelforma kiválasztásához az MNB tanácsai szerint érdemes átgondolni a következőket:

• pontosan mekkora összegű hitelre van szükség,
• szükség esetén rendelkezésre áll-e önerő, és ha igen, mekkora összeg,
• milyen határidőn belül van szükség a vásárolni kívánt termékre vagy szolgáltatásra; ennek például az ügyintézési idő szempontjából lehet jelentősége.

A megalapozott választás érdekében ajánlott több konstrukciót is összehasonlítani, az alábbi szempontok alapján:

• mekkora a törlesztőrészlet,
• fix vagy változó kamatozású,
• mekkora a teljes hiteldíj mutató (THM) mértéke,
• milyen hosszú a futamidő,
• vannak-e egyéb felmerülő költségek, díjak.

Végezetül még egy jó tanács, mielőtt hitelfelvételre adná a fejét, tényleg hasznos lehet a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátora is, hiszen számos élethelyzetben van szükség szabad felhasználású kölcsönre.

Címlapkép: Getty Images