2185 kutyát, 4186 macskát is lelőttek a 2020/21-es vadászati szezonban Magyarországon

A korszerű és hatékony vadgazdálkodás fenntartható szinten szabályozza a vadállományt, valamint lehetővé teszi a vadászatot, mindezzel megakadályozza a jelentős mezőgazdasági és erdészeti vadkárokat, az inváziós állatfajok terjeszkedését, továbbá megfékezi az állatok között terjedő járványokat, az orvvadászatot és az illegális állatkereskedelmet. Ráadásul a vadászathoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások fontos turisztikai bevételeket is eredményeznek Magyarországon.

Jelenleg Magyarországon összesen 68 228 vadász van, ebből 2 783 hivatásos, míg 65 446 sportvadász. Ezen számok tartalmaznak 3 365 női vadászt is, akiknek a száma az évek folyamán emelkedik, csak úgy, mint átlagosan a vadászoké, hiszen folyamatosan tesznek le vadászvizsgákat, és váltanak ki vadászjegyet, továbbá a hivatásos vadászok képzése és foglalkoztatása is folyamatos

- mondta el Méhes Dóra, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője a Pénzcentrumnak.

Egy vadásztársaság célja a vadgazdálkodási tevékenység teljes körű folytatása, a vadon élő állatok tervszerű vadgazdálkodás keretein belüli kilövése, a vadhús értékesítése, valamint egyéb vadászati szolgáltatások nyújtása.

Vadgazdálkodásnak minősül a vadállomány és az élőhelyek védelme, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenységek is. Ezen túl a gazdálkodói érdek, valamint a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, továbbá a védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása és a vadaszati jog szakszerű gyakorlása is.

A vadgazdálkodás kapcsán kevés szó esik annak nemzetgazdasági jelentőségéről, ugyanakkor a “Vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról” szóló LV/1996. (VI.16.) törvény által létrehozott Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) vadászati szezononként vezet kimutatásokat az ágazat bevételeiről és költségeiről. A több mint 1400 vadgazdálkodási egység keretében tevékenykedő vadásztársaságoknak a vadásztatás mellett számos más bevételi forrása van, így például a vadhús vagy az élő vad értékesítése, a vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (például szálláshely-szolgáltatás) és kisebb mértékben az állami támogatások.

Az OVA adatai szerint a márciustól február végéig tartó 2020/21-es vadászati évben az ágazat bevételei meghaladták a 30,8 milliárd forintot, ami napi szintre leosztva 82 millió forintnak felel meg.

A vadállományt alapvetően 3 kategóriába sorolják be a vadászok: nagyvadak - dám- és gímszarvas, őz, muflon, vaddisznó - , apróvadak (mezei nyúl, fácán, fogoly) és dúvadak. Ez utóbbiak azok a vadfajok, amelyek a vadgazdálkodás célját szolgáló vadat (hasznos vad) károsítják és pusztítják, mint a róka, aranysakál, szürke varjú.

Az idei vadászati szezon jól zajlott, még nem érte el a Covid előtti időszakot, de legalább normalizálódott. Mivel nem voltak beutazási korlátozások, így például az őzbakszezon jól ment áprilistól, és bár a nagyvadak vadászati szezonja szeptembertől most tart javában januárig, ekkor van az árbevétel csúcsa, de eljutottunk egy olyan szintre, hogy egész évben bőségesen van belőlük, és vadászhatóak is. Nagyon sok a nagyvad, főleg a gímszarvas, helyenként a dámszarvas a Dunántúlon, ahol a legjelentősebb hazai vadállomány él, így a kapcsolódó ágazatokkal, mint a mezőgazdaság, is egyre több a konfrontáció, a nagyvadak kilövését ösztönzik a hatósági intézkedések is

- sorolta Dr. Király István, az Országos Magyar Vadászkamara Tolna megyei Területi Szervezetének és Tolna Megyei Vadász-Szövetségének a titkára a HelloVidék kérdésére.

A hazai vadászokat nem korlátozta a járvány elmondása szerint, de külföldről a korábbihoz képest elmaradtak a bérvadászok. Idén viszont szerencsére kezd magára találni az ágazat, a vadászati engedélyek számának kiadásából is jól látszik ez.

A külföldi vendégvadászok elmaradtak, így a 2019/20-as szezonról a 2020/21-es szezonra 47%-kal csökkentek a külföldi vadásztatásból és a kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevételek, ez 3,26 milliárd forint kiesést jelent. A külföldiek által zsákmányolt trófeák száma 50,8%-kal 13 182 darabra csökkent, valamint bírálaton belüli arányuk is megfeleződött, 37,2%-ról 19,6%-ra csökkent.

Isten adománya nálunk a sok nagyvad, és elkeserítő, hogy ilyen kevés fogy belőle a hazai lakosság körében, a javát exportáljuk. A KSH adatai alapján nálunk évente mindössze negyed kilogramm fogy belőle évente, ami nagyon alacsony szám. Egyrészt ennek az is oka lehet, hogy tőkehúsként nem kapható, vákuumcsomagolva árulják, borsos áron. Pedig meglehetne a kereslet-kínálat egészséges egyensúlya.

A Dunántúl a nagyvadban leggazdagabb vidék, a Dél-Dunántúlra a szarvas a jellemző, Tolnában a dámszarvasnak van nagy állománya, Somogy és Zala erdei még gazdagabbak, Gemencen gímszarvas él nagy számban, és mivel nincs itt jelen az afrikai sertéspestis, semmi nem veszélyezteti az állományt.

Valahogy nálunk ma már nincs akkora kultúrája a vadhúsfogyasztásnak, pedig lenne létjogosultsága. Van egy csoport, amelyik idegenkedik a vadhús felhasználásától, és sokan túlmisztifikálják az elkészítését, ami pedig nem másabb, mint a marháé vagy a sertésé. Pedig egészségesebb tud lenni a tenyésztett vágóállatoknál, nem terheltek antibiotikumokkal. A lőtt vad felvásárlási ára szőrbe-bőrbe, zsigerei nélkül szarvas esetén 1000 Ft alatt van, a vaddisznóé pedig mindössze párszáz forint, tehát alapjában véve nem lenne indokolt a horribilis ára. Az apróvadakkal más a helyzet, a hazai fácánállomány ellenkező lefutású, dinamikusan csökken, itthon magyar vad fácánt talán már nem is kapni, egyedül a vadász juthat hozzá, ha az elejtett vadat vadászrészként kiosztják neki

- mondta el Dr. Király István.

Az ASP (afrikai sertéspestis) ugyanakkor a magyar erdőkben is éreztette a hatását, az északkeleti régiók estek neki áldozatul, a vaddisznóállomány ott drasztikusan lecsökkent 2020-ra mintegy 40 százalékkal, ami 40 ezer példányt jelent.

Az alföldi vadásztársaságok bevételeinek gerincét az őzbakvadásztatás adja. A tavaly tavaszi korlátozások az őzbak vadászati idényének kezdetén a külföldi bérvadászok távol maradását jelentette. A májusi enyhítésekkel valamennyire beindult a vadászati turizmus, de sokkal kevesebben érkeztek hazánkba a spanyol, olasz, osztrák és német vendégvadászok. Az augusztusi üzekedésre a kedvező viszonyok miatt fellendült a vadászati turizmus, ezzel javult valamennyit a bevételkiesés miatti anyagi helyzet. Összességében elmondható, hogy az őzbakokból származó bevétel jelentősen elmaradt a megszokottól, darabszámra sikerült a korábbi évekhez hasonló terítéket produkálni, azonban a csökkenő kereslet miatt árengedményeket kellett tenni, így a bevétel cca. harmadával (van, ahol jobban) csökkent

- mondta el a vadásztársaságok helyzetét pontosan leíró adatokat a Csongrád-Csanád megyei szervezet titkára, Hevér Zsolt a HelloVidéknek

Sok a nagyvad, csökken az apróvadállomány

Általános tendenciának mondható az utóbbi évtizedekből, hogy a nagyvadak állománya folyamatosan növekedett itthon, míg az apróvadaké sokat csökkent. Ez utóbbiban az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhelypusztulás is nagy szerepet játszott, legkritikusabb helyzetben a fogolyállomány van, a valaha egymilliós mára alig tízezer példányra csökkent.

Nagyvadakból összesen 226 ezer került terítékre az előző vadászati évben, legtöbbet őzből lőttek le, 109 ezret. Ezekből összesen 67 182 db trófeát bíráltak el. A trófeabírálaton belül a vadfajok részaránya nem változott érdemben az elmúlt pár évben. Az őzagancsok 63,8%-kal, a gímszarvas agancsok 23,8%-kal, a vadkan agyarak 4,5%-kal, a dámlapátok 6,4%-kal, a mufloncsigák 1,5%-kal részesedtek az összes elbírált trófeából.

A vadkár elhárítás, megelőzése, valamint a hasznos vadállomány környezetterhelő hatásának csökkentése is a vadász feladata. Továbbá a védekezés a vad károsító hatásai ellen, a természetes és gazdasági hasznosítás alatt álló vadállomány nevelése, tenyésztése is. Rengeteg feladat és tevékenységet ölel fel a vadászat, és mindezen tevékenységeken felül minősülhet programnak egy családi vadásznap, amelyen jellemzően a vadászok családtagjai is részt vehetnek

- mondta el Méhes Dóra.

Aki vadászatra jogosult, az ma már közvetlenül is értékesítheti a saját területén elejtett vadjának a rendeletben meghatározott részét, azzal a feltétellel, hogy az állategészségügyi hatóság által egyedi kódszámmal ellátott vadbegyűjtő hellyel rendelkezik. Eladás előtt a vadászatra jogosult köteles a vadhúst bevizsgáltatni állatorvossal, vevő lehet magánszemély, vendéglátó, kis- és nagykereskedelmi egység, húsbolt.

A vadászatra jogosultak a lőtt vad közel 80 százalékát értékesítik további kereskedőknek, vagy özvetlenül a vadfeldolgozóknak. A vadhús leadása során a vadászatra jogosultak előnyben részesítik a már ismert vadfelvásárlókat, akikkel az évek során sikerült jó üzleti kapcsolatot kialakítani.

Bár az apróvadfajok hasznosítása folyamatosan csökken, még így is félmillió példány felett ejtettek el a vadászok a 2020/21-es szezonban, csak fácán 392 ezer egyed került terítékre. 2010 és 2020 között átlagosan 60 ezer vadász tevékenykedett Magyarországon, akik fejenként 5,5 nagyvadat és 10 apróvadat ejtettek el éves átlagban az OVA adatai szerint.

A dúvadak terítékéből a róka a legjelentősebb, az előző idényben 89 ezer példányt ejtettek el. Talán megrökönyödünk rajta, de a többi dúvadhoz hasonló mértékű károkat okozó kóbor kutyák és kóbor macskák is ebbe a kategóriába tartoznak, kutyából 2185-öt, míg macskából 4186 példányt lőttek ki a 2020/21-es szezonban.

A vadgazdálkodás keretében művelt területek több mint 52 000 hektárt tesznek ki, ez az érték 8500 hektárral csökkent az elmúlt 10 évben. A művelt vadföldek nagysága meghaladja a 22 000 hektárt, a művelt vadlegelőké pedig a 30 000 hektárt. Vadtakarmányozásra több mint 131 000 tonna takarmányt használtak fel az előző idényben.

A vadgazdálkodás országos pénzügyi eredménye (a bevételek és a kiadások különbözete) az elmúlt 10 szezonban mindig pozitív volt. Az ágazat a 2019/20-as vadászati évben könyvelhette el az eddigi legnagyobb nyereséget, 3,66 milliárd forintot. Az egy évvel későbbi enyhe csökkenés egyértelműen a pandémia számlájára írható: a vadászatra jogosultak gazdálkodásának legjelentősebb anyagi hátterét biztosító bérvadászat visszaesése, illetve a külföldi bérvadászathoz kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevételek elmaradása okozta.

Címlapkép: Getty Images