Budapest 0℃ (erősen fátyolfelhős)Fókuszban a lovas fajtamentés: minden követ megmozgat az ágazatért a fiatal gazda
A magyar lovaskultúra éltetése nemzeti ügy, amiért Cseri Dávid, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad vezetője minden követ képes megmozgatni. A Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karán végzett gazdász szakember szerint felemelő megtapasztalni, hogy a lovas fajtamentés olyan érték, amely politikai érdekek felett áll, és összeköti az embereket ezzel a nemzeteket is.
Ha most nem folytatjuk minden erőnkkel és szenvedélyünkkel elődeink – mint az európai hírű lótenyésztő-fogathajtó-méneskari tiszt Pettkó-Szandtner Tibor és bajtársai – munkásságát, akik az első világháború viszontagságai után felvirágoztatták, világszintre emelték a magyar lovas kultúrát, akkor kárba vesznek több évezredes értékeink. Ez nemzeti ügy. Szeretném, ha a magyar lófajtákat az őket megillető előkelő helyen jegyeznék a világban
– fejtett ki törekvéseiről Cseri Dávid, aki mára majdnem két éve vezeti sikerrel az ország legifjabb ménesigazgatójaként az Állami Ménesgazdaság Szilvásváradot.
Mint mondta, első számú célja az 1500-as évek óta tenyésztett lipicai fajtagén megőrzése és népszerűsítése, helyének megtalálása a XXI. században is, de emellett fontos, hogy a Heves megyei lovasközpontot is élettel töltsék meg.
Az utóbbi egy évtizedben Szilvásvárad kiesett a nemzetközi lovas sportélet vérkeringéséből, de ez a folyamat idén végre megtört. Három szakágban is nemzetközi versenyeket rendeztünk háromcsillagos szinten, fogathajtás mellett díjugratásban és díjlovaglásban is. Ennek köszönhetően a visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy visszakerültünk Európa és a világ lovassporttérképére. Ez mindenképpen olyan eredmény, amire büszkék lehetünk. Emellett nagy öröm, hogy 2024-ben négyesfogathajtó-világbajnokságot rendezhetünk
– mondta a legfontosabb eredményekről szólva.
Cseri Dávid a ménesgazdaság élén egyfajta nagyköveti szerepet is betölt, hiszen járja a világot, népszerűsítve a magyar lófajtákat, illetve hazánkat. Szerinte felemelő megtapasztalni azt, hogy valóban vannak olyan közös értékek, amik olykor gazdasági vagy politikai érdekek felett állnak, és képesek összekötni az embereket és a nemzeteket.
Ennek kulturális hozadéka mellett gazdasági, piaci hatása közvetett módon is érzékelhető. Hogy ez mérhető, közgazdasági szempontokból is értékelhető legyen, Cseri Dávid most egy kutatócsoporttal ennek kidolgozásán munkálkodik, emellett pedig alma materével, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karával egy leendő mintagazdaság kiépítésről is tárgyal.
A Széchenyi-egyetem közössége a támogatáson kívül olyan közeget teremtett, ami táptalaj ahhoz, hogy az ember maradandót alkothasson. A mai napig is segítjük egymást, kapcsolatunkkal is erősítjük a régiókon átnyúló szövetségeket. Meg szeretném hálálni azt a sok jót, amit az akadémia adott
– fejtette ki a hálás öregdiák.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
