Brutális átalakulás a növénytermesztésben: ezek a fajok lephetik el a magyar földeket

Mára egyértelművé vált, hogy a fenntarthatósági törekvések komoly akadályok elé állítják a vetőmagtermelést is. A Portfolio Agrárszektor 2021 konferencián megrendezett kerekasztal-beszélgetés során megtudhattuk, hogy hogyan változnak a követelmények a fajtákkal és a hibridekkel szemben, és ezeknek hogyan lehet megfelelni a vetőmagtermelésben. A témával kapcsolatban egy biztos: a koronavítus-járvány és a klímaváltozás elképesztő kihívások elé állította a vállalatokat és a gazdákat, ráadásul a Green Deal és a GMO körüli vita továbbra is jelen van az EU-ban. Az pedig a jövő kérdése, hogy hogyan tudnak majd mindezzel megküzdeni az ágazat szereplői.

Michael Gohn, az Európai Vetőmagszövetség elnöke is taglalta előadása során, hogy nagy, reformléptékű változások zajlanak a fenntarthatóság jegyében az európai mezőgazdaságban, a Green Deal például komoly kihívások elé állítja a termelőket. Gondolhatunk itt például arra, hogy 50%-kal csökkenteni kell a növényvédő szerek felhasználását, a műtrágya-felhasználást mintegy 20%-kal, valamint az ökológiai művelés arányát 25%-ra kell emelni. Utóbbi Michael Gohn szerint nagyon komoly tervnek ígérkezik, hiszen jelenleg 8-9 %-ra tehető az ökológiai művelés, amit tulajdonképpen meg kellene triplázni 2030-ig. Mit jelent számunkra a Green Deal? – tette fel a kérdés az Európai Vetőmagszövetség elnöke.

Először is fontos tisztázni, hogy a megállapodás fő célja az lenne, hogy fenntarthatóbb és egyben megfizethetőbb élelmiszerekhez jussanak fogyasztók. Ennek ellenére lehetőségeket és problémákat egyaránt tartogathat magában a Green Deal, elég, ha arra gondolunk, hogy valóban „zöldebb” lehetne a termelés, azonban szinte minden ágazat jelentős termelés- és jövedelemcsökkenést szenvedhetne el. Arról pedig nem is beszélve, hogy nagyon kevés idő áll rendelkezésre a megvalósításra, így a felmerülő gondokat nehezebben lehet korrigálni. Összességében pedig elmondható, hogy az innováció elengedhetetlen, a nemesítés lehet a megoldás egyik kulcsa, az EU által pedig támogatni kellene a kutatásokat és az innovációt.

Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft., a RAPOOL Hungária Kft. és a Mezőseed Kft. ügyvezetője kiemelte a növénytermesztőket érintő legkomolyabb kihívásokat, melyekből bizony bőven akad. A klímaváltozás okozta változékony időjárás, azon belül is a csapadék mennyiségének és időbeli eloszlásának kiszámíthatatlansága, a változó politikai döntések, betegségek és kártevők is sújtják a termelőket. De nem lehet elmenni amellett sem, hogy globális verseny alakult ki a terménypiacokon, illetve zavarok keletkeztek a globális ellátási láncokban (a koronavírus-járvány miatt főként), illetve az input-és energiaárak robbanása is hatalmas akadályok elé állítja a gazdákat. De hogyan maradhatnak talpon a termelők? A megoldást Blum Zoltán is a nemesítésben látja, új technológiákat és fajtákat kell bevezetni a piacra, amik támogatják a termelőket a célok elérésében. Ezeknek a megoldásoknak pedig rövid időn belül kellene jelentkeznie.

A hibridben a jövő

Már számtalanszor lehetett hallani, hogy nagy szerep hárulhat a nemesítésre és a hibridekre, persze nem véletlenül.

• Robosztus genetika és jóval nagyobb termésszintek,
• egészségesebb áruk,
• jó betegségtolerancia,
• és nagyfokú termésstabilitás – ezek mind-mind a hibridkalászosok előnyei lehetnek a termelők számára.

Blum Zoltán elárulta, hogy a hibridek mellett a hagyományos fajták is fontosak, az őszi árpa termesztése kifejezetten sikeres volt a szántóföldi növénytermesztésnek.

Nagyon fontos, hogy ilyen időszakban a meglévő vetőmagok hosszú távú tárolását biztosítsuk, hiszen nem tudhatjuk, hogy a következő évben lesz-e elegendő mennyiségű vetőmagunk

- mondta a SAATEN-UNION Hungária Kft., RAPOOL Hungária Kft., Mezőseed Kft. ügyvezetője.

Vetőmag vs Covid

Balla Zoltán, a Marton Genetics kormányzati és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, Michael Gohn és Blum Zoltán elmondása szerint a vetőmagtermelésben és az ehhez kapcsolódó munkafolyamatokban nem okozott gondot a koronavírus-járvány, még az esetleges fertőzések ellenére sem. Mészáros András, a Bayer Hungária Kft. Vetőmag termelési vezetője azonban arról számolt be, hogy a második hullámban nagyon sokan betegedtek meg a vállalatnál, ami a termelésre is hatással volt, de a régiós termelési stratégiával át tudták vészelni. A legrosszabb tapasztalatai Tóth Tamásnak, a Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetőjének voltak:

Minket nagyon sok területen érintett a vírus. Ami viszont mindannyiunkat nagyon érint, hogy a napraforgó vetésterülete csak Európában durván 9%-kal nőtt, ez többek között a vírusnak köszönhető. Ugyanis, a pálmaolaj termelése jelentősen csökkent, hiszen borzasztóan kézimunka igényes folyamat, a Covid miatt azonban kiestek a termelésből az emberek, ezért az elérhető pálmaolaj mennyisége csökkent, a napraforgóé pedig megnövekedett. Ez kihívások elé állított minket.

Hozzátette, hogy a vetőmagágazatra a koronavírus hatása jövőre fog igazán lecsapódni, hiszen borzasztóan drágul minden. Sőt, van, ahol például azzal küzdenek, hogy zsákhoz jussanak, mivel nincsen papír és nincsen raklap sem, mivel nem elérhető a fa.

Meg lennék lepve, ha 2022-2023-ban a vetőmagárban 15%-nál kisebb önköltségi áremelkedést látnánk. Sajnos ez is a koronavírus hatásai közé tartozik

- mondta Tóth Tamás.

A fentieket Balla Zoltán és Blum Zoltán is megerősítette, elmondásuk szerint a zsákokhoz mintegy négyszeres áron tudtak hozzájutni. Továbbá a személyes kontaktok és előadások, bemutatók hiánya is nehezítette a vállalatok dolgát. A helyzet súlyosságát pedig az is jól alátámasztja, hogy az eddig 1500 forintos raklapokat jelenleg 6 ezer forintos áron tudták beszerezni. És ez csak egy raklap.

A klímaváltozás árnyékában

Mészáros András azonban egy másik komoly problémára is felhívta a figyelmet:

A 21-es év nagyon komoly klimatikus kihívásokkal teli volt, ami sok termelőt elgondolkodtatott a szárazsággal és hőségnapokkal kapcsolatban. Rendkívül terhelt volt az év gomba és-rovarkártevőkkel, illetve a klimatikus hatások is úgy tevődtek össze, hogy minden korábbinál nagyobb akadályt jelentett a termelőknek, hogy elég számú munkaerő találjanak.

A nemesítés lehet a kulcs?

Nem kérdés, hogy a nemesítés lehet a fenntartható fejlődés egyik alappillére, nem véletlen, hogy az elmúlt 8-10 évben hatalmas változásokon ment keresztül. Nagyon komoly időnyereséget jelenthet az, hogy az utóbbi években a fenotípusos nemesítésről átállnak a genotípusos, szelekciós nemesítésre. Eddig 10-12 év is kellett ahhoz, hogy egy-egy új hibrid kijusson a piacra, ez most akár 6 évre is lecsökkenthető. A termésátlagok növelése is nagyon fontos, például 2 évvel ezelőtt Magyarország a maga a 3 tonna körüli napraforgóátlagával világszinten is rekorder volt. A 6 tonnás termésátlag pedig szintén nem lehetetlen cél, bár tény, hogy attól egyelőre még messze állunk. Ráadásul a napraforgó a Green Deal-be is jól „beilleszthető”, hiszen, mint említettük, a stratégia egyik fő célja a fenntartható fejlődés, melyben a napraforgó jó partner lehet, hiszen már csak azzal komoly előrelépéseket lehetne tenni, ha pálmaolaj helyett több napraforgóolajat használnának. Tóth Tamás szerint a magyar termelők nagyon innovatívak. Hatalmas a szakmai hozzáértés és hajlandóak új technológiákat, szaktanácsadást igénybe venni és közösen tanulni. Persze nem szabad megfeledkezni Magyarország jó természeti adottságairól sem. Ám hiába a jó adottságok, az extrém időjárási körülmények még a magyar gazdák életét is megnehezítette és meg is fogja nehezíteni.

Mi lesz veled, génszerkesztés?

Habár az Európai Bíróság két éve úgy határozott, hogy a génszerkesztéssel előállított haszonnövények is a genetikailag módosított szervezetekre (GMO) vonatkozó szabályozás alá esnek, a GMO és a génszerkesztés mezőgazdasági alkalmazása körüli vita időről-időre újra fellángol. Hogy egy kicsit átláthatóbb képet kapjunk a témáról, érdemes elmondani, hogy a génszerkesztett növények és állatok nem tartalmaznak fajidegen géneket, gyakran csupán néhány nukleotidnyi változtatás történik az eredeti génszekvenciához képest. Mi az a nukleotid? Tulajdonképpen a DNS-lánc szerkezeti alapegysége, de mondhatjuk úgy is, hogy olyan, mint az ABC egyik betűje.

Ha ezt az Unió is úgy gondolja, hogy ez nem minősül genetikailag módosított szervezetnek – hiszen, ebbe az eljárásba nem rakunk bele más szervezet génszerkezetét -, akkor ez mitől GMO? Úgy gondolom, hogy a Green Deal-en belül nincsen más út. Láttuk, milyen célok vannak, ez új lehetőségeket nyit.

A Syngenta vetőmag üzletágának marketing vezetője úgy véli, hogy a mezőgazdasági szereplőnek egy kisebb feladata az, hogy egy picit edukálják az embereket, ebben a témában főleg. Az élelmiszerpazarlást is lehetne csökkenteni, amire igen nagy szükség lenne: egyes adatok szerint jelenleg a mezőgazdaság mintegy 11 milliárd embert lát el – ebből jól következtethető a pazarlás óriási mértéke.

Címlapkép: Getty Images