Budapest 3℃ (borult)Súlyos gondban a magyar állattenyésztők: drasztikus változások jönnek?
Egyre több állattenyésztő hagy fel a tevékenységével, a vállalatok pedig egyre több olyan beruházást halasztanak el, amelynél sikeresen pályáztak a támogatásra - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencia állattenyésztéssel és takarmányozással foglalkozó szekciójában. A meghívott szakemberek kiemelték, hogy az ágazatnak jelenleg számos olyan nehézséggel kell megküzdenie, amelyek alapvetően befolyásolják az ágazat szereplőinek döntéseit és a gazdálkodás eredményességét. Az állategészségügyi gondok mellett ilyen kihívás volt idén például a vállalkozásoknak jelentős költségnövekedést okozó takarmánydrágulás, de az energia és az építőanyagok árának emelkedése is komoly problémákat okozott az ágazatban.
A hazai állattenyésztő vállalkozásoknak ma számos olyan nehézséggel kell megküzdeniük, amelyek alapvetően befolyásolják gazdálkodásuk eredményességét. Az állategészségügyi gondok mellett további jelentős költségnövekedést okoz a takarmánydrágulás, de az energiaárak, az építési költségek növekedése, valamint az alacsony átvételi árak is komoly problémát jelenthetnek az ágazat szereplőinek – derült ki a Portfolio Agrárszektor 2021 konferencia állattenyésztéssel és takarmányozással foglalkozó szekcióján. A meghívott szakértők arról is elbeszélgettek, milyen további áralakulások prognosztizálhatók, illetve milyen új takarmányipari termékekkel és innovációs megoldásokkal növelhetik hatékonyságukat az állattenyésztő vállalkozások, írja az Agrárszektor.
Mészáros Péter, a Viterra Hungary Kft. minőségirányítási vezetője előadásában elmondta, hogy a fenntarthatósággal mint koncepcióval való kapcsolat 2009-ben, az Európai Unió RED I. és RED II. Irányelvével kezdődött, amit aztán az önkéntes fenntarthatósági rendszerek (ISCC, RedCert, BÜHG, AACS) megalkotása követett. Ahogy a szakember fogalmazott, a magyar BÜHG-rendszernek kezdetben nagy volt az elfogadottsága, amit ez alatt vásároltak a termelők, azt ISCC mellett el is tudták adni. Aztán, ahogy a nyomon követhetőség kritériuma erősödött, Magyarországon bevezették a BIONYOM-rendszert, az elektronikus adatszolgáltatás és a Nabisy-rendszer is.
Mészáros Péter beszélt arról is, hogy elég kényelmes volt, hogy fenntarthatóságot illetően a NUTS2 kibocsátási értékek vonatkoztak a termelésre, mert ezeknél nem kellett külön számolgatni, nem kellett külön eszközökhöz nyúlni, ám a rendszernek van két komoly hibája: nem volt benne minden termény, és nem frissítették 2009 óta, vagyis a rendszer mostanra már megérett egy felülvizsgálatra.
A Viterra Hungary Kft. minőségirányítási vezetője a biodízelek jelenlegi piacán Magyarországon 20 millió tonna az éves felhasználás, amiből 15,5 millió tonna a biodízel (ebből 6 millió tonna repceolaj, 0,5 millió tonna pedig napraforgó olaj), a maradék 4,5 millió tonnát pedig hidrogénezett növényi zsírok teszik ki.
Ez egy teljesen fenntartható mennyiség, bár a pálmaolaj 2030-ig tartó kivezetése miatt egyre növekszik az igény a repce- és a napraforgó olajra – mondta ki a szakember.
Az élelmiszerek és takarmányok piacát illetően egyre komolyabb igény mutatkozik a jó minőségű, nyomon követhető és fenntartható termékek, termények iránt. Minőségirányítási vezetőként hadd tegyek egy megjegyzést: az EU-n kívül és belül a magyar termékek jó minőségűnek számítanak. Ezért ne tegyük tönkre ezt egy olyan üggyel, mint a vegyszerek használata, hogy a termelők olyan vegyszereket alkalmaznak, amelyek az Európai Unióban már be vannak tiltva
– jelentette ki Mészáros Péter.
A Viterra Hungary Kft. minőségirányítási vezetője szerint a probléma nemcsak a repce, hanem a gabonák esetén is fennáll. Mészáros Péter épp ezért óva intette, és határozottan kérte a magyar gazdákat, hogy ne alkalmazzanak ilyen vegyszereket, és ne így szabaduljanak meg a felgyülemlett, rajtuk maradt készleteiken. A szakember emellett beszélt arról is, hogy a takarmányok szempontjából arra lehet számítani, hogy a következő években meg fog nőni a tanúsított fenntarthatósági takarmányok száma.
Mészáros Péter felidézte, hogy a Glasgow-i klímacsúcson legnagyobb agrárkereskedő multinacionális cégek tettek egy közös nyilatkozatot arra nézve, hogyan csökkentsék az üvegházhatású gázokra (ÜHG) vonatkozó kibocsátási értékeiket, és hogy 2025-ig fejenként 5-15%-os csökkentést írtak elő maguknak. A bioüzemanyag és élelmiszeripari finomított olaj gyártása kapcsán a Viterra Hungary Kft. minőségirányítási vezetője utalt rá, hogy ezeknek az ökológiai lábnyomának csak 20-30%-át adja a szállítás és a feldolgozás, a többi 70-80%-ot a mezőgazdasági termelés teszi ki.
Mészáros Péter végezetül elmondta, hogy a mezőgazdasági termelésben arra lehet számítani, hogy a jövőben meg fognak jelenni az ÜHG-értékek kiszámítására a megfelelő kalkulátorok, amelyekkel a mostani NUTS2-értékeknél jobb eredmények lesznek. A szakember jelezte, hogy ez ugyan a termelők számára egy újabb adminisztratív teher lesz, mégis fontos, hogy foglalkozzanak vele, mert ez a későbbi generációk hasznára válhat majd.
Címlapkép: Getty Images
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2,5 millió forintot igényelnél, 72 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 50 760 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,29 %), de nem sokkal marad el ettől az CIB Bank 50 948 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
