Megszereztük az EU-s dokumentumot: így alakítanák át Európát és benne a magyar vidéket

Jeki Gabriella   
  Megosztom
Megszereztük az EU-s dokumentumot: így alakítanák át Európát és benne a magyar vidéket

Európa szerte folytatják a tanácskozást az éghajlatváltozás, a környezet és az egészség kulcsfontosságú témáiról. Izgalmas kezdeményezés, hogy egy mindenki számára elérhető, többnyelvű digitális platformon minden európai polgár megoszthatja elképzeléseit. Az oldal az Európa Jövőjéről szóló konferencia nevet kapta és a szakemberek időről-időre elvégzik a hozzászólások elemzését. Az eredményekkel kapcsolatos, most publikált harmadik jelentés számos ötletet és javaslatot tartalmaz. A HelloVidék birtokába került dokumentum segítségével összegyűjtöttük a fontosabb sarokköveket.

Az Európa Jövőjéről szóló konferenciával az Európai Parlament, a Európai Tanács és az Európai Bizottság lehetőséget teremtett mind a 27 tagállam európai polgárai számára, hogy egyfajta vitát folytassanak a kihívásokról és a kezelendő prioritásokról annak érdekében, hogy együtt hozhassák létre „a jövő Európáját”. A folyamat részeként hozták létre azt a többnyelvű, digitális platformot, ami a futureu.europa.eu oldalon érhető el, és ahol valamennyi uniós polgár megírhatja a véleményét, elmondhatja az elképzeléseit, támogathatja vagy elutasíthatja mások ötleteit, de kommentálhatja is azokat az unió 24 hivatalos nyelvének bármelyikén.

A közelmúltban jelent meg a hozzászólások elemzését tartalmazó, harmadik időközi jelentés. A HelloVidékhez is eljuttatott brüsszeli dokumentum a következő témákat érinti:

  • Éghajlatváltozás és környezetvédelem
  • Egészség
  • Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és munkahelyek
  • EU a világban
  • Értékek és jogok, jogállamiság, biztonság
  • Digitális átalakítás
  • Európai demokrácia
  • Migráció
  • Oktatás, kultúra, ifjúság és sport

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, eddig messze az európai demokrácia és az éghajlatváltozás, valamint a környezet témaköre vonzotta a legtöbb hozzászólást. De nézzük a fontosabb javaslatokat!

Klímaváltozás és környezeti problémák

A hozzászólókat láthatóan aggasztja az éghajlatváltozás és annak hatásai, illetve a környezeti kihívások. Olyan, konkrét intézkedésekre szólítanak fel, mint például a környezetvédelmi támogatás és adózás, valamint az uniós szintű oktatási és kommunikációs kezdeményezések. Néhány hozzászóló felveti a társadalmi igazságosság kérdését is a klímapolitika összefüggésében.

Az ötleteket tematikusan a következőképpen csoportosíthatjuk:

  • A környezetszennyezést a környezetre nehezedő jelentős forrásként határozzák meg: a vízszennyezést, de az erdőirtást és a műanyagok környezetszennyező felhasználását, valamint a fényszennyezést is;
  • A hozzászólók a zöld átállásról (Green Deal) vitatkoznak és intézkedéseket javasolnak a globális szén-dioxid-kibocsátás kezelésére. Többen társadalmilag befogadóbb megközelítésre szólítanak fel;
  • Az energia témakörben határozottan támogatják a megújuló energia felhasználásának növelését és az úgynevezett energiadiverzitás fokozását az alternatív energiaforrások kutatásán és innovációján keresztül;
  • A környezetbarát támogatások leállítása és a fenntarthatósági adó javaslata;
  • A fogyasztás témakörében határozottabb intézkedéseket szorgalmaznak a hulladék és az élelmiszer-pazarlás kezelésére, illetve az újrahasznosítás előmozdítására, mind a gyártókat, mind a fogyasztókat megcélozva. Ezen túlmenően intézkedésekre szólítanak fel a fenntarthatóbb fogyasztás előmozdítására a turizmustól, a divaton át az elektronikai készülékekig;
  • A résztvevők olyan intézkedéseket szeretnének, amelyek ösztönzik az alternatív, környezetbarát közlekedési eszközök fejlesztését és használatát. Különféle javaslatokat tettek a tömegközlekedés használatának ösztönzésére;
  • A mezőgazdaság témakörében komoly vitatéma a peszticidek használatának megszüntetésére és általában véve a környezetbarátabb mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazására való felhívás. Fontosnak tartanák többek között a helyi gazdálkodás, a biológiai sokféleség, a vegetáriánus vagy vegán étrend, és a méltányos árak előmozdítását a gazdálkodók számára;
  • A biológiai sokféleség előmozdítása, az erdősítés, az erdőirtás megállítása és a kutatási lehetőségek bővítésére irányuló felhívások;
  • A hozzászólók fokozott erőfeszítésekre szólítanak fel a magatartás és attitűdök megváltoztatására a figyelemfelkeltő, oktatási és kommunikációs erőfeszítések révén;
  • Nagy figyelmet szentelnek a tájnak és az építkezésnek, ötletelnek a fenntartható lakhatásról, a környezetbarát építőanyagokról és az „új európai Bauhausról”;
  • A „digitális átalakulás” témakörben kiemelt a digitalizáció és a klímaváltozás kölcsönhatásának kérdése is.

Egészég témakör

Az egészség témaköre sokféle témát ölel fel. A platformon hozzászólók az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést szorgalmazzák az Európai Unióban, miközben a tagállamok közötti szorosabb együttműködésre, nagyobb harmonizációra és integrációra irányuló elképzelésekre szólítanak fel. Fokozott kutatást és befektetést kérnek az orvostudomány területén, illetve különféle ötleteket javasolnak a közegészségügy általános javítására.

A fő témák a következők:

  • Intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy mindenki megfizethető egészségügyi hozzáférést kapjon, például egy európai egészségbiztosítási rendszer révén;
  • Több együttműködés és integráció, megerősített uniós egészségügyi rendszer, vagy akár nagyobb uniós közegészségügyi kompetencia;
  • Erőforrások és intézkedések az egészségügyi ismeretek, az egészséges életmód és az étrend előmozdítására, beleértve a természetes gyógymódok integrálását az orvostudományba, valamint a megelőzőbb közegészségügyi megközelítést;
  • Az unió által koordinált innováció és befektetés szükségessége az egészségügyi kutatásban, különös tekintettel az EU elöregedő demográfiai tendenciáira;
  • A COVID-19 hatásának felmérése, beleértve a levonható tanulságokat a jövőbeli járványok elleni küzdelemhez.

Erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és munkahelyek

Ebben a témában a hozzászólók különféle javaslatokat tettek az unió gazdasági növekedésének ösztönzésére, például innovációra, az egységes európai piac további erősítésére, valamint a kis- és középvállalkozások és a stratégiai iparágak támogatására szolgáló különféle intézkedésekre. Hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy szerintük Európának befogadóbbá és társadalmilag igazságosabbá kell válnia. Emellett úgy vélik, hogy az EU sikeres működése és további növekedése szempontjából kulcsfontosságú a különböző csoportok, különösen a leghátrányosabb helyzetűek jóléte.

A leginkább vitatott, jelentősebb témák a következők:

  • Különféle adózási formátumok a tisztességes és befogadó gazdaság érdekében, mint például a vállalatok közötti tisztességes versenyt biztosító adóintézkedések, a környezetvédelmi adók és az EU-szintű minimumadó az adóellenőrzés érdekében;
  • A hozzászólók úgy vélik, hogy a társadalombiztosítási intézkedések fontosak a társadalmi igazságosság eléréséhez. A feltétel nélküli alapjövedelem a leggyakrabban tárgyalt elképzelés;
  • Javaslatok egy befogadóbb, társadalmilag igazságosabb Európa felépítésére, összhangban a szociális jogok európai pillérével, például szociális védelmi intézkedésekkel, a nemek közötti bérszakadék megszüntetésével, a nemek közötti egyenlőséggel, a fogyatékkal élők jogaival;
  • A gazdasági fellendülés, beleértve az uniós államadósság növekedésével kapcsolatos aggodalmakat, az Európai Központi Bank szerepével kapcsolatos vitákat, a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatát és a Helyreállítási Alap kiterjesztését, valamint a helyi termelés és a helyi fogyasztás támogatását az EU gazdaságának fellendítése érdekében;
  • A munkahelyek növekedésének szorgalmazása az innovációba, oktatásba, digitalizációba, kutatás-fejlesztésbe való befektetéssel, de a zöld gazdaság létrehozásával is;
  • Javaslatok a munkakörülmények javítására és konkrét intézkedésekre a munkaerő unión belüli mobilitásának további megkönnyítése érdekében;
  • Közös adópolitika európai fiskális reformmal az egységesebb európai jövő érdekében, beleértve több uniós saját forrást vagy a tagállamoktól független költségvetést.

Digitális átalakulás

A hozzászólók hangsúlyozták a digitális átalakulás elősegítését, illetve az abba való befektetés fontosságát számos területen, a gazdaságtól az egészségügyig. Ugyanakkor rávilágítottak több, a digitális átalakulással kapcsolatos kihívásra is, mint például az etikai megfontolások, a GDPR hiányosságai és a kiberfenyegetések.

A fő témák a következők:

  • A digitális innovációt támogató eszközök és intézkedések, például a mesterséges intelligencia és a digitális szuverenitás fokozása;
  • Több eszköz a digitális állampolgársághoz és az EU digitális egységesítéséhez, javaslatokkal a digitális portálokra, az európai szintű azonosításra digitális e-azonosítóval vagy egy európai szintű hitelesítési módszerrel a személyes adatokhoz vagy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés esetén;
  • A digitális „beilleszkedés” felé irányuló elképzelés olyan intézkedésekre szólít fel, amelyek garantálják a digitális térhez való megfizethető és inkluzív hozzáférést, valamint a digitális készségek előmozdítását;
  • A javaslatok érintik a digitális adatok és adatvédelem témáját, közte a személyes adatok központosított tárolását, a nyilvános hálózatok nyílt forráskódú szoftverekkel való védelmét, valamint a digitális környezetben élő gyermekek védelmét;
  • Befektetés a digitális oktatásba és a digitális egészségügybe az egészséges és tudatos technológiahasználat elősegítése érdekében.

Oktatás, kultúra, ifjúság és sport

A témakörhöz tartozó tartalom egyelőre igencsak töredezett, ám sokféle ötletet tartalmaz. Ezek a legnagyobb hangsúlyt az oktatásra és a kultúrára helyezik. A következő témákat érintik:

  • Eszközök és intézkedések az európai identitás és az európai polgárság kialakulásának elősegítésére, ami kulcsfontosságú szerepet tölt be a médiában, valamint az európai értékeket és kultúrát terjesztő európai „produkciókban”;
  • Intenzívebb idegennyelv oktatás, illetve kötelező iskolai kurzusok az EU intézményeiről és az európai történelemről, amelyek a közös uniós identitás előmozdításának eszközei lehetnek;
  • Több ötlet veti fel az úgynevezett „jövőálló oktatás” szükségességét, ami magában foglalná a digitalizáció területét, a STEM készségek (amely a tudomány, a technológia, a mérnöki ismeretek és a matematika négy tudományának egy vagy több területére koncentrál) mellett az úgynevezett „soft skill”-ek (mindazok a képességek, amelyek a szakmai tudáson felül alapvetően meghatározzák a munkavállaló beilleszkedési-, motiválhatósági-, kezelhetőségi-, kreativitási jellemzőit) vagy általában véve a kultúrák közötti készségekre vonatkozó kívánalmakat;
  • Különféle javaslatok születtek az unión belüli mobilitás elősegítésére;
  • A témában jelen vannak az ifjúsággal és az ifjúsági munkanélküliséggel kapcsolatos konkrét akciókat tárgyaló ötletek;
  • Illetve a kulturális és kreatív ipar támogatásának és védelmének jogi háttérrel biztosított szükségessége.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

európa

eu

gazdaság

digitális

jövőkép

digitális platform