Vigyázat, ezekkel az élelmiszerekkel baj lehet: itt már a maffia hamisít

A Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjével az élelmiszerbiztonság és az élelmiszer-hamisítás magyarországi helyzetéről volt szó a beszélgetésben. A hamisításokkal kapcsolatban például kiderült, hogy bár a jelenség Magyarországon is jelen van, ott még nem tart a helyzet, mint Olaszországban, ahol már a maffia kezében futnak össze a szálak, írja a Pénzcentrum.

Pénzcentrum: Az első, ami sok embernek eszébe juthat, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságáról (KÜI), azok a média által is igen kedvelt videós anyagok, amik sokszor szinte rövid horror-filmnek is elmennek, egészen felismerhető, X-aktákat idéző zenékkel. Hogyan készítik ezeket a videókat, van rá külön csapat, hogy alakult ki a videóknak ez a különleges identitása?

Dr. Helik Ferenc: Ez a videós dolog, még jóval a KÜI előtt indult. Én 2005 óta foglalkoztam illegális tevékenységek felderítésével, feketegazdasággal még a korábbi munkahelyemen. Ott volt az igény a média részéről, hogy valamilyen részben betekintsenek egy ellenőrzésbe, hiszen magán az ellenőrzésen nem tudnak részt venni. A klasszikus, első videós éra 2006-ban indult, amikor egy Nokia kommunikátorral vettem fel a helyszínen a fényképeket, és a kocsiból elküldtem a különböző tévéstáboknak. Ez volt az abszolút fapados megoldás, hiszen vágatlanul, egy amatőr készítette a felvételeket egy telefonnal. Azt viszont láttuk, hogy egyre nagyobb igény van erre a sajtó részéről. Egy tévés mondta, hogy a híradókban a második legfontosabb, amit a legtöbben néznek a tömegkatasztrófák után, az a különböző élelmiszerbotrányok. Hiszen az élelmiszer az egyetlen olyan téma, ami mindenkit érint, pártállástól, vallástól függetlenül, hiszen élelmiszert mindenki fogyaszt.

Amikor 2012-ben tehát megalakult a KÜI, a csapat összetétele is heterogén volt, volt NAV-osok, informatikusok, jogászok, élelmiszer-biztonsági szakemberekből állt össze. A két informatikusunk – egyéb feladataik mellett – a helyszínen a kollégáim által rögzített felvételeket feldolgozzák. Egyrészt, hogy jogszerűek legyenek, másrészt, hogy fogyaszthatóbbak. Ők találták ki, hogyha valamilyen zene lenne alatta, akkor jobban működne a hatás. A tévések egyébként nagyon sokszor kérték, hogy legyen a videók alatt atmoszféra hang, de az azért nem jó, mert részben behallatszik a kollégáim beszélgetése, részben néha az ügyfél szitkozódása. Ez lett semlegesítve azzal, hogy valami olyan zeneszámot raknak alá, ami egyrészt nem jogdíjas, másrészt megvan a hatása.

Akkor ez kifejezetten a hatáskeltés kedvéért van?

Igyekszünk mindig a témához megfelelő zenét találni. Nem az elrémisztés a cél, de valóban a képi anyag néha megkívánja, hogy olyan zene legyen alatta.

Ha megnézzük a Nébih jogsértések oldalát, akkor nagyjából hetente, de van, hogy egy héten többször is találkozhatunk sokkoló ügyekkel. Hány ellenőrzést végeznek egy évben? Mi köti össze a különböző ügyeket a KÜI égisze alatt?

Éves szinten 500-600 ellenőrzést végzünk, de előre nem tudjuk megbecsülni, hogy mennyi lesz pontosan. Ami viszont nagyon fontos, hogy Magyarországon az élelmiszer-biztonság messze az uniós átlag felett van. A számokkal kapcsolatban azt látni kell, hogy a Magyarországon működő, mintegy 400 ezer élelmiszerlánc-vállalkozásnak körülbelül a 4-5 százaléka az, ami nem tartja be a jogszabályokat.

Muszáj hangsúlyozni, hogy ez egy elenyésző szám a nagy egészhez képest. Viszont azért fontos, mert egyrészt a fogyasztók részéről van egy igény, hogy minél több illegális tevékenységet számoljunk fel, másrészről nagyon fontos igénye ez a tisztességes vállalkozóknak is, akik azt mondják, hogy pénzt, energiát nem kímélve betartják a jogszabályokat, akkor kvázi versenyhátrányban vannak azokkal szemben, akik meg nem. Ezen felül a kormányzatnak is nagyon fontos, hogy az illegális tevékenységeket, számla nélküliséget, feketegazdaságot felszámolja. Ez a hármas cél vezeti tehát a KÜI felderítését. Azt viszont tényleg ki merem jelenteni, hogy a 400 ezer élelmiszerlánc-vállalkozóból – ebben benne vannak az állattartók stb. is – 95 százaléka jogszerűen működik, maximum néhány apró hibával, ami abszolút nem probléma.

Érdekes, hogy Ön szerint ilyen kevés ez a szám. Az emberek például hajlamosak általánosítani, ha mondjuk szerepel egy kifőzde a listájukon, akkor a kommentelők azt írják, miért csak ez az egy bukott meg, az összes többi is ilyen. Akkor ezt tudja cáfolni?

Igen, teljes mértékben. Mindig elmondom, hogy az egy szűk rétege az élelmiszer-vállalkozásoknak, akik ilyen körülmények között dolgoznak.

Hogyan választják ki az ellenőrzések célpontjait? Hogyan jutnak információkhoz?

Amikor 2012 őszén felkértek, hogy alakítsuk meg a KÜI-t, egyértelmű volt, hogy a hagyományos közigazgatási modellel szakítani kell. Mi nem 8-tól 5-ig járunk ellenőrizni, nem a megszokott területeken járnak a kollégák, mindenképpen van egy előzetes adatgyűjtés. Nagyon sok nyílt adatbázisra rálátunk, útdíjkamera, ekáer rendszer, nagyon szoros kapcsolatban vagyunk társhatóságokkal, a NAV-val, a rendőrséggel, és az így előzetesen begyűjtött adatok alapján kezdjük el a hálót szűkíteni. Ha van valamilyen gyanús esemény, vagy pl. egy érdekképviselet bejelenti, hogy valaki gyanúsan olcsón tud terméket előállítani vagy hoz forgalomba terméket, akkor annak is utána nézünk. De megnézzük a közösségi oldalakat is, ha nagyon sok bejelentés vagy negatív komment érkezik egy élelmiszer-vállalkozásra, az mind bekerül egy nagyobb kosárba, és ebből rostáljuk ki azokat az információkat, amik alapján sor kerül az ellenőrzésre. Soha nem véletlenszerűen megyünk tehát ellenőrizni, mindig tudjuk nagyjából, hogy mit keresünk, és miért keressük.

Ezért is van az, hogy a felderítési arányunk 95 százalékos, 10-ből több mint 9-szer megtaláljuk, amit vélelmeztünk. Nem akarjuk a tisztességes vállalkozásokat zargatni, senki nem örül egy ellenőrzésnek, nyugodtan tudom tehát mondani, hogy akihez kimegyünk, nagy valószínűséggel meg is találjuk, amit keresünk. Aki rendesen végzi a tevékenységét, oda szinte biztosan nem megyünk ellenőrizni.

Akkor itt lehet valami kavarodás a vállalkozók fejében. Sokszor olvasni olyan hozzászólásokat, hogy mennyi ellenőrzést kap egy-egy vállalkozás, hogy betartja-e a jogszabályokat. De akkor azok az ellenőrzések nem Önökhöz köthetők, ha jól értem.

Nem, amiről nagyobb számban itt szó lehet, azok a járási és a kormányhivatalok ellenőrzései. Ez olyannyira más, hogy már van egy olyan mondás a vállalkozók között, hogy ha valakit szidni akarnak, akkor azt mondják, hogy hajnalban csöngessen be hozzá a KÜI. Valóban, akinél megjelenünk, az sejtheti, hogy alapos gyanúnk és indokunk van erre.

Akkor ezt a kettőt egyértelműen külön kell választani?

Igen, más az ellenőrzési metódus, a kiválasztás és az ellenőrzés lefolytatása is.

Előfordulhat, hogy valaki megtudja, hogy a KÜI megy ellenőrizni?

Soha. Még a megyei kollégák sem tudják, hogy melyik megyébe megyünk. Mi az egész országba megyünk ellenőrizni, egyik nap Szabolcs megye, másik nap Pécs. Olyan is előfordul, hogy ha egy vállalkozásnak több helyen van telephelye, akkor egyszerre ellenőrizzük ezeket. A kollégák rádión tartják a kapcsolatot. Eleve úgy van megtervezve az indulás, érkezés, hogy egy időben tudjon megkezdődni az ellenőrzés.

A teljes cikk itt olvasható.

Címlapkép: Getty Images