Megéri ebbe fektetni a magyar gazdáknak: hatalmasat kaszálhat az, aki ezt meglépi

Agrárszektor: Jelenleg mik a legnagyobb kihívások, amelyekkel a növényvédelmi ágazatnak szembe kell néznie?

Borsos László: Összességében jó kilátásai vannak az ágazatnak. Természetesen vannak olyan folyamatok, amikhez adaptálódni kell, de azt látni, hogy a jövőbeli készítmények, amelyek a piacra kerülnek, megfelelnek a legújabb EU-s követelményeknek, szabályoknak.

Az uniós növényvédőszer engedélyezés a legszigorúbbak között van a világon. Ennek következményeként egyre gyakoribbak a különböző hatóanyag kivonások is, amelyek szinte minden vállalatot érintenek. Ezek a folyamatok a Corteván belül milyen változásokat hoztak?

Azoknak a termékeknek, amiket az unió új szabályozása miatt már nem forgalmazhatunk, megtaláltuk az alternatívájukat. Új termékekkel tudtunk bejönni a magyarországi piacra, emellett más vállalatok termékeinek a megvásárlásával és forgalmazásával ki tudtuk egészíteni a portfóliónkat. Van egy folyamatos átrendeződés a növényvédelmi portfólióban, de ez nem befolyásolta az éves eredményeinket.

Számos inputanyag és vetőmag megdrágult az utóbbi időben, a műtrágyaárak pedig rendkívül magas emelkedést produkáltak. A növényvédő szerek piacán milyen áremelkedések voltak tapasztalhatóak?

Az a cégek árképzési stratégiájától függ, hogy az árak hogyan változnak. A Corteva Agriscience az inflációkövető árváltozást preferálja globálisan és Magyarországon. Ahol az alapanyag ára nem növekszik drasztikusan, ott amennyiben van rá mód, maradunk a megszokott árképzésnél. Ha áremelkedés van a nyersanyagok és egyéb kiegészítő szolgáltatások terén, azt – mint minden más vállalatnak – be kell építenünk az árastratégiánkba, de ez jelenleg nem jellemző.

A Green Deal komoly kihívások elé állítja a termelőket. Például, 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek felhasználását, a műtrágya-felhasználást mintegy 20%-kal, valamint az ökológiai művelés arányát 25%-ra kell emelni 2030-ig. Mit takar ez pontosan, illetve mik lehetnek az előnyei és a hátrányai?

A Corteva 2020 nyarán tette közzé a 2030-ig tartó fenntarthatósági célkitűzéseit, ami több pontban is egyezik az európai zöld megállapodás céljaival. Őszintén, nem értek minket váratlanul az új szabályozások. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy elősegítsük az alacsonyabb környezetterhelést.
Például a kiszerelések, formulációk sokkal környezetbarátabbak, ezzel istermékkel segítjükve a gazdákat, hogy a gazdaságukban tudják csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátást, valamint az egyik új készítményünk hatóanyag mennyisége 3-5 gramm/hektáros dózisú, tehát szintén nagyon alacsony a környezetterhelése. Emellett már két éve a magyar piacra hoztuk a biostimulátoros csávázószereinket, ezek szintén segítik a fenntartható gazdálkodást. Olyan új rovarölő szereink is vannak, amik biológiai alapon készülnek biofermentációs úton, ebből adódóan a biotermesztésben is lehet használni ezeket.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az ökogazdálkodásból származó termékek, viszont ezekben a gazdaságokban tiltva, vagy korlátozva van bizonyos növényvédő szerek használata. Ez a tendencia milyen hatással van a növényvédelemre? Kell erre reagálnia az ágazatnak?

Természetesen. Az egyik üzletágunk a vetőmag-forgalmazás, és vannak vetőmagjaink, amelyeket biotermesztésben használnak. Több olyan technológiát is ajánlunk a termelőknek, amelyek ezt a területet segítik. 6-7 különböző szegmensben folynak a fejlesztéseink: biológiai gombaölő szer, rovarölő szer, talajfertőtlenítő, a hatékony nitrogén-menedzsmenten belül a tápanyag-gazdálkodást elősegítő egyéb biostimulánsok, feromoncsapdák és minden olyan lehetőség, ami tudja segíteni a gazdálkodókat a minél hatékonyabb növényvédelemben.

Ha az emberek meghallják, hogy növényvédőszer, vagy gyomirtó szer, sok esetben egy negatív képzettársítást kapcsolnak hozzá.

A növényvédelemben dolgozó szakembergárda kitűnő. Ma már olyan képzés is van, amelyet növényorvos képzésnek hívnak. Ez is mutatja azt, hogy az oktatás kiváló, a magyarországi szakemberek nagyon felkészültek, a magyar szabályozás európai szinten kimagasló, és a magyarországi növényvédőszer-felhasználás szakembergárda által kontrollált. Az okszerű gazdálkodásban, mindegy, hogy az kis- vagy nagyüzem, a növényvédőszer-felhasználás olyan szintű, ami megfelel a legmodernebb kihívásoknak, az unió által támasztott legújabb követelményeknek is.

A hamisítás tulajdonképpen mindenhol jelen van, így a mezőgazdaságban is. A növényvédelemben ez milyen káros következményekkel járhat, és mit lehet tenni a hamisítók ellen?

Ez nem egyszerű feladat. Mindig vannak olyan lehetőségek, amiket néhányan szeretnek kihasználni. Mi a növényvédőszer-gyártók szövetségével együttműködve sokszor felhívjuk a figyelmet arra, hogy mindig csak ellenőrzött körülmények között vásároljanak növényvédőszert a termelők. Magyarországi kereskedőktől, Magyarországon regisztrált cégek által forgalomba hozott termékeket vegyenek. A hamisítás mellett a paralel import is egy ingoványos terület, az unió különböző országaiban az árképzésből adódóan néha lehet vélt, vagy valós árelőnyöket felfedezni. Nagyon fontos látni, hogy a paralel import is egy olyan lehetőség, ami kikerül az ellenőrzés alól. Nem csak azért, mert behoznak külföldi termékeket, és nem biztos, hogy ez ugyanaz, mint ami Magyarországon forgalomban van. A mi csomagolóanyagaink, a hozzá tartozó biztonsági kódok, matricák és zárjegyek fontosak ahhoz, hogy mindenki teljes bizonyossággal tudja, hogy ez eredeti termék – ezeket mi mind el is mondjuk a gazdálkodóknak. Nem fogják tudni megnézni, hogy ez külföldön is ugyanígy van-e. Mindenkit arra bátorítok, hogy ha már Magyarországon van egy multinacionális vállalatnak képviselete, akkor az általa forgalmazott termékeket vásárolják, mert ezzel biztosítva van az a szerviz, ami mögötte van és a garancia is. Egy paralel importban behozott terméknél, ha valamilyen problémája van a gazdálkodónak, arra nincs garancia. El kell mennie a forgalomba hozó céghez, de ha el kell utaznia egy szomszédos vagy egy távolabbi országba reklamálni, akkor nehéz lesz ezt érvényesíteni, gondoljunk akár csak a nyelvi kihívásokra. A hamisított termékek esetében nagyon sokszor van az, hogy a gyártás nem minden esetben jelenti ugyanazt, mint egy eredeti gyártó minőségi gyártási folyamata. Azokban a készítményekben lehetnek olyan melléktermékek is, amik ha bekerülnek a fő hatóanyag mellett, akkor olyan problémákat okozhatnak, amik a későbbiekben visszaszólnak. Lehet, hogy a termelő a következő évben fogja felfedezni, hogy azon a területen valami probléma van, és nem tudja mire visszavezetni. Eszébe sem jut, hogy előző évben használt egy olyan gyomirtó szert, aminek az egyik hatóanyaga, - aminek nem kellene, hogy benne legyen, mégis benne volt - olyan hosszú távú hatású, hogy a következő évben károsítja meg az utóveteményét.

A növényvédelemben nagy újításnak számít a drónozás. Milyen képzettség szükséges ahhoz, hogy valaki ilyesmivel foglalkozzon, és hol tart ez jelenleg Magyarországon?

Ez egy nagyon dinamikusan változó rész, nemrég jelent meg a legújabb dróntörvény. Tartottak egy tájékoztatót nekünk is, hogy a kollégáknak milyen tanfolyamokon kell részt venniük, hogy az általunk elvégzett kezeléseknél használhassuk a drónokat. A vetőmag előállítás folyamatában is használjuk őket, emellett komoly lehetőségeket nyújthat a permetezésben is – erre viszont szintén külön vizsgát kell tenni.

Hosszabb távon ez kifizetődő lehet?

Természetesen vannak olyan részei a drónos kezelésnek, amik jól működhetnek. A légi permetezéssel nagyon gyorsan meg lehetett tenni olyan beavatkozásokat, amikre nagy szükség volt - ez viszont most nincs, hiszen az uniós szabályozás megszüntette.
Viszont ezekkel az eszközökkel lehet olyan megoldásokban gondolkodni, amit a későbbiekben ebbe a technológiába is be lehet majd rakni. Például a kora tavaszi időszakban, amikor nagyon gyorsan kellene a repcében az ormányosok ellen védekezni, - ha úgy alakul, hogy akkor még nem lehet rámenni a területre - akkor egy drónos kezeléssel nagyon szépen meg lehet oldani ezt a problémát. Ott is rendkívül hasznos lehet, ahol sok a belvizes terület, és nehéz szántóföldi gépekkel lekezelni. Nagy jövő előtt áll ez a technológia, de arra nagyon kell figyelni, hogy szabályozások mentén lehet ezeket alkalmazni.

A növényvédelemben nagy újításnak számít a drónozás. Milyen képzettség szükséges ahhoz, hogy valaki ilyesmivel foglalkozzon, és hol tart ez jelenleg Magyarországon?

Ez egy nagyon dinamikusan változó rész, nemrég jelent meg a legújabb dróntörvény. Tartottak egy tájékoztatót nekünk is, hogy a kollégáknak milyen tanfolyamokon kell részt venniük, hogy az általunk elvégzett kezeléseknél használhassuk a drónokat. A vetőmag előállítás folyamatában is használjuk őket, emellett komoly lehetőségeket nyújthat a permetezésben is – erre viszont szintén külön vizsgát kell tenni.

Hosszabb távon ez kifizetődő lehet?

Természetesen vannak olyan részei a drónos kezelésnek, amik jól működhetnek. A légi permetezéssel nagyon gyorsan meg lehetett tenni olyan beavatkozásokat, amikre nagy szükség volt - ez viszont most nincs, hiszen az uniós szabályozás megszüntette.
Viszont ezekkel az eszközökkel lehet olyan megoldásokban gondolkodni, amit a későbbiekben ebbe a technológiába is be lehet majd rakni. Például a kora tavaszi időszakban, amikor nagyon gyorsan kellene a repcében az ormányosok ellen védekezni, - ha úgy alakul, hogy akkor még nem lehet rámenni a területre - akkor egy drónos kezeléssel nagyon szépen meg lehet oldani ezt a problémát. Ott is rendkívül hasznos lehet, ahol sok a belvizes terület, és nehéz szántóföldi gépekkel lekezelni. Nagy jövő előtt áll ez a technológia, de arra nagyon kell figyelni, hogy szabályozások mentén lehet ezeket alkalmazni.

Címlapkép: Getty Images