Kiderült, mire költik az szja-visszatérítést a magyarok: jól teszik?

Ahogy arról beszámoltunk, a kormány korábbi döntése alapján a 2021-es személyi jövedelemadó idén a 2020. decemberi átlagbér mértékéig visszajár azon gyerekesek számára, akik tavaly legalább egy napig jogosultak voltak családi kedvezményre. Egy adózó legfeljebb 809 ezer forintot igényelhetett vissza, kétkeresős családok esetében így a teljes visszajáró összeg meghaladhatja az 1,6 millió forintot.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) reprezentatív felmérése szerint a családok egyébként egész tudatosan költik majd el a visszakapott személyi jövedelemadót. A publikált eredmények szerint

• az érintett családok legnagyobb része hiteleik kiegyenlítésére és tartozásaik csökkentésére használja fel az összeget;
• a második helyen a lakhatással és a lakhatási körülmények javításával kapcsolatos költségek szerepeltek;
• a harmadik helyre pedig megtakarítási és öngondoskodási célok kerültek.

Ezek közül a férfiaknál az önkéntes nyugdíjpénztári, a nőknél pedig az egészségpénztári megtakarítások növelése volt a domináns cél. Életkor alapján viszont komoly különbségek vannak. A fiatalabb szülők jelentős része nem tudja, mire költse az államtól visszakapott pénzt.

Életkoronként változik, mire költik a visszaigényelt személyi jövedelemadót

Tartozásai kiegyenlítésére például a legfiatalabb vizsgált korosztály, a 18 és 39 év közöttiek 27 százaléka fordítana, ugyanerre a célra viszont a 40 és 59 év közöttieknek csak 19, a 60 és 65 közöttieknek pedig csupán 5 százaléka költené a frissen jött pénzt.

A tartozásukat kiegyenlíteni akarók mellett a bizonytalanok aránya is a fiatalabb válaszadók körében magasabb. 18 és 39 év között a megkérdezettek 16 százaléka nem tudja még, mire költi majd a hamarosan megérkező összeget, viszont mindkét idősebb korosztály esetében ez az arány jóval alacsonyabb, 10 százalék vagy az alatti volt.

A kutatás eredményei szerint, akár realizálódott célokkal rendelkezik valaki, akár bizonytalan még a plusz jövedelem felhasználásával kapcsolatban, jellemzően jól bánik a könnyen jött pénzzel.

Nemek szerint is jelentős különbségek vannak, ki mire költi az adójából visszajáró, akár több százezres pluszpénzt. A férfiak valamivel nagyobb arányban költik majd az összeget fogyasztási célú kiadásokra és lakhatással kapcsolatos költségekre.

Ezt mutatja körükben a szórakoztató és elektronikai eszközökkel, az utazással, valamint a lakásfelújítással és lakberendezési tárgyakkal kapcsolatos költségek előnye. Ezzel szemben a nők közül többen áldoznak majd önmaguk képzésére.

Az öngondoskodást nézve nyugdíjpénztári megtakarításaikat a férfiak, az egészségpénztárit a nők növelik majd többen a visszajáró adóból. Az egészségpénztári megtakarításokkal kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy az ide befizetett összeg nemcsak egészségügyi költségekre fordítható, hanem bizonyos feltételek mellett lakáshitel-törlesztésre vagy például egyes gyermekneveléssel kapcsolatos kiadásokra is.

Lássuk, tételesen mire költhetjük a pénzt

Bár ennyi pénznek nagyon gyorsan megtalálja a helyét az ember, az szja-visszatérítés egyedülálló lehetőséget jelent a gyermeket nevelők számára, hogy rendezzék pénzügyi helyzetüket vagy elinduljanak egy jelentősebb összeggel a megtakarítások és befektetések irányába - hívja fel a figyelmet Jablonszky László, a Grantis értékesítési vezetője.

A független pénzügyi közvetítő cég az elmúlt hónapokban fokozott érdeklődést tapasztalt ügyfelei részéről az szja-visszatérítés felhasználása kapcsán, ezért összegyűjtötték azokat a személyes tanácsadások alkalmával felmerülő felhasználási módokat, amik segíthetnek biztonságos és prosperáló pénzügyi háttér kiépítésében:

• Vésztartalék képzése: az szja-visszatérítés vésztartalékként is szolgálhat, ami pénzügyi védelmet nyújt, ha valamilyen nem várt esemény miatt elveszítjük a bevételeinket vagy jelentősen megnőnek a kiadásaink. Segítségével elkerülhető, hogy a pénzügyi helyzet stabilizálásához drága kölcsönt vagy más célra, például nyugdíjra félretett megtakarítást használjunk. Konzervatív megtakarítók esetén 6-12 havi, de kockázatvállalóbb szülők esetében is legalább 3 havi megélhetési költségnek megfelelő megtakarítást jelent a vésztartalék olyan eszközökben, amik bármilyen váratlan helyzetben büntetés nélkül feltörhetők, tehát likvidek. Jellemzően ilyen a készpénz, a rövid lejáratú bankbetétek, a megtakarítási számlán tartott pénz, vagy a Magyar Állampapír Plusz. Az elmúlt években több pénzintézeti felmérés is rávilágított: a magyarok töredéke rendelkezik 1-2 hónapnál tovább kitartó tartalékkal.
• Meglévő hitelek előtörlesztése: a meglévő kölcsönök, például lakáshitel, személyi kölcsön, hitelkártya-adósságok szja-visszatérítésből történő előtörlesztése vagy végtörlesztése is pénzügyi előnyhöz juttathat minket, hiszen ezzel csökken a meglévő tőketartozásunk. Így rövidülhet a hátralevő futamidő vagy alacsonyabb lesz a törlesztőrészlet, összességében pedig kevesebb kamatot kell fizetnünk a kölcsönünkre. A Grantis felhívja a figyelmet, hogy évente egyszer legfeljebb 200 ezer forintig az előtörlesztés díjmentes, egyébként pedig hiteltől függően kedvezményesen is lehet díjmentes vagy az előtörlesztett összegre vetítve 1-3 százalék az előtörlesztés díja.
• Gyermekcélú megtakarítás: azok számára is nyújt lehetőséget az szja-visszatérítés, akik gyermekük jövőjére szeretnének félretenni, például egyetemi tandíjra vagy az első lakás megvásárlásához szükséges önerőhöz takarítanának meg. A jelenlegi inflációs környezetben nagyon alacsony kockázat mellett nyújt kiemelkedő kamatot a Babakötvény: az infláció mértékéhez minden évben igazodó állampapír 8,10 százalékos kamatot kínál idén, ráadásul a befizetéseink után évi maximum 12 ezer forint állami támogatást kap a gyermek. A Babakötvény adó-, járulék- és illetékmentes, a gyermek 18. születésnapjáig nem lehet a megtakarításhoz hozzáférni, ezt követően pedig a gyermek rendelkezhet az összegről.
• Nyugdíjcélú öngondoskodás: az szja-visszatérítés egy jelentős kezdőlépése lehet az időskori nyugdíjvagyon felépítésének. Az állam jelenleg három nyugdíjcélú megtakarítási formát támogat adóvisszatérítéssel. Önkéntes nyugdíjpénztárral (önyp), nyugdíj előtakarékossági számlával (nyesz) és nyugdíjbiztosítással rendszeresen takarékoskodva tovább gyarapíthatjuk az szja-visszatérítést, hiszen az éves befizetéseink után visszakaphatjuk a befizetett személyi jövedelemadónk 20 százalékát. Az adóvisszatérítés éves mértéke legfeljebb 280 000 forint lehet, ami több megtakarítással érhető el. Egy 809 000 forintot visszakapó szülő például további 161 800 forinttal bővítheti a megtakarításait, ha a teljes összeget elhelyezi egy önkéntes nyugdíjpénztári és egy nyugdíjbiztosítási számlán megosztva.
• Egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítás: a pénztáron keresztül különböző ellátásokat és termékeket vásárolhatunk úgy, hogy a pénztárba befizetett összeg után szintén 20 százalék szja-kedvezményt kaphatunk évente, legfeljebb 150 ezer forintot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a pénztárba befizetett szja-visszatérítés után 20 százalékot visszakapunk majd az idén befizetett szja-nkból, a befizetett szja-visszatérítést pedig különböző ellátásokra, termékekre és szolgáltatásokra költhetjük. Finanszírozhatjuk így a gyermekek születéséhez (a magzat 91 napos korától) kapcsolódó ellátásokat és kiadásokat, fizethetjük a gyermek beiskolázását és tandíját, egészségügyi kiadásokat, a lakáshitel törlesztőjét, de olyan szolgáltatásokat is igénybe vehetünk a pénztáron keresztül, mint a jövedelempótló biztosítás vagy az egészségbiztosítás.
• Önerő lakásvásárláshoz: az önerőből és a hitellel történő lakásvásárláshoz is segítséget jelenthet az szja-visszatérítés. Legyen szó akár piaci kölcsönről, akár államilag támogatott hitelről, a kölcsönt nyújtó bank legfeljebb a fedezetként felajánlott ingatlan forgalmi értékének 80 százalékáig nyújthat kölcsönt, tehát legalább 20 százalék önerőre szükség van. Ez egy 30 millió forintos ingatlan esetében például 6 millió forint. Érdemes úgy kalkulálni, hogy a pénzintézetek lehetnek konzervatívabbak és kérhetnek nagyobb önerőt a hitelfelvételhez.
• Önerő lakásfelújításhoz: az otthonfelújítási támogatás a gyermeket nevelő szülőknek biztosít legfeljebb 3 millió forintot lakásfelújításra. A támogatás ugyanakkor utólagos finanszírozású, azaz először a szülőnek kell kifizetnie a munkálatok díját, majd a számlák leadása után téríti meg a költségeket a Magyar Államkincstár. Az állam legfeljebb a költségek felét téríti meg, maximum 3 millió forintig, így a maximális támogatás kihasználásához 6 millió forintos felújítást kell elvégezni az ingatlanon.

Szja-visszatérítés lakáscélra?

Felpezsdítheti a lakáspiacot, azon belül a használt lakások forgalmát az szja-visszatérítés, amelyet a gyermekes családok február közepén, vagyis a napokban kaptak vagy kapnak meg

- derül ki az ingatlan.com friss összeállításából, amely az országos kínálat alapján azt vizsgálta meg, hogy mennyi pénzre van szükség egy 12 négyzetméteres szobával nagyobb lakás megvásárlásához.

Költözés eggyel nagyobba

Sokan költenék a befolyó extra pénzt lakhatásra. A tavaly őszi felmérésünkben a válaszadók 40 százaléka mondta azt, hogy lakáscélra használnák fel a szja-visszatérítést. Bár családonként eltérőek az összegek, de vannak, akik összesen millió nagyságrendű pénzt kapnak. Ez pedig nagyobb lakásba költözést tervezőknél - a meglévő lakás eladásából származó vételár mellé - jó kiegészítést jelenthet a váltáshoz - mondta Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője. Majd hozzátette, a költözési kedv növekedéséhez hozzájárult, hogy a koronavírus-járvány miatt több százezer ember váltott részben otthoni munkára, emellett sok családban kell megoldani időszakosan a digitális oktatást is. Ezek a tényezők élénkítik a nagyobb lakások iránti keresletet.

Mennyibe kerülhetnek, alkuval együtt?

A költözést tervező családok túlnyomó többsége a meglévő ingatlanuk eladásából befolyó összeget forgatnák be a következő otthonukba. A portál adatai szerint Budapesten február közepén az használt lakások átlagos négyzetméterára 854 ezer forintot tett ki a kínálatot nézve.

Egy kényelmes, 12 négyzetméteres szobával nagyobb lakásba történő költözéshez így 12,4 millió forintra lenne szükség, de a mostani piacon 5 százalékos áralkuval érdemes kalkulálnia a vevőknek. Ezt figyelembe véve 11,8 millió forintból lehet egy plusz szobát megvenni. Igaz, a kerületek között jelentős eltérések vannak. A XI. kerületben 11,1 millió forinttal érdemes kalkulálniuk a vevőjelölteknek, a XIII.-ban 10,4 millió forinttal, a VIII.-ban 8,6 millióval.

A megyeszékhelyek között is jókora eltérések láthatók, 5 százalékos áralkuval számolva plusz egy szoba ára az átlagos kínálati árak alapján

• Zalaegerszegen 4,99 millió forint,
• Nyíregyházán 4,98 millió forint,
• Kaposváron 4,57 millió forint,
• Miskolcon 4,33 millió forint,
• Szolnokon 4,32 millió forint,
• Szekszárdon 4,13 millió forint,
• Békéscsabán 3,97 millió forint,
• • Salgótarjánban pedig 2,64 millió forint.

Velük szemben a drágább megyeszékhelyek közül Veszprémben 7,96 milliós összeg kell a 12 négyzetméteres szobához. Ugyanez Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron, Szegeden, Tatabányán 5,64-7,64 millió forintba kerülhet.

Erős marad a forgalom

A lakáspiaci forgalom 2021 elején erősen bővült, a második félévben ez a jelentős növekedés megtört, de továbbra is erős maradt a kereslet. Az adásvételek száma átléphette a 150 ezret, ami körülbelül a 2019-es szinttel volt azonos. A 2020-as megtorpanást követően a lakáspiaci élénkülés hatására az árak is tovább emelkedtek, 2021 második negyedévében 8,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Idén az új lakások esetében a forgalom továbbra is nagyon erős maradhat, de a használt lakások esetében sem számítanak drasztikus esésre a Takarék Index elemzői. Azok, akik az új lakást nem tudják megfizetni, a használt ingatlanokat választhatják.

Eltérő mértékben nőnek a lakásárak

A Takarék Index elemzői 2022-re nem látnak nagy kockázatot a lakáspiac lefelé fordulására. A használt lakásoknál lassulhat az árak növekedése, míg az új lakásoknál az árak nagyobb emelkedésére lehet számítani a szűkös kínálat, az alapanyagok és a munkaerő drágulása, valamint a zöldhitel miatt. Éves szinten a lakáspiacon legalább az inflációnak megfelelő áremelkedésre számítanak a Takarék Index elemzői. A drágulás átlagosan 5-7 százalékos lehet a piac egészét tekintve, de az új lakások esetében ennél magasabb, 8-10 százalékos drágulás valószínű.

Vannak, akik egészen másra költik a visszakapott pénzt

Bár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022. február 10-én kezdte el a családi szja-visszatérítések automatikus folyósítását a gyermeket nevelő családoknak, de az online piacterek értékesítési adatai alapján már február 8-tól érezhetően emelkedtek az eladások négy termékkategóriában. A legnagyobb mértékben, több mint 27 százalékkal a mobiltelefonok eladása emelkedett, a készülékek átlagos bruttó eladási ára pedig 6 százalékkal nőtt február 8. és 13. között a megelőző napokhoz képest. Mivel az állami 2G/3G mobilcsere-program február 14-én indult, ennek hatását még nem tükrözik a fenti számok.

Közel 27 százalékkal nőtt a háztartási nagygépek eladása is ebben az időszakban: a legtöbben mosó- és szárítógépet vagy tűzhelyet, illetve hűtőszekrényt vagy fagyasztót vásároltak. E kategóriák esetében az átlagos eladási ár minimálisan, 2 százalék körül emelkedett az adóvisszatérítések nyomán.

A notebookok esetén több mint 14 százalékos, a tableteknél közel 12 százalékos, az asztali PC-k esetében pedig 5 százalék feletti növekedést tapasztalt az eMAG-Extreme Digital. A három kategória közül egyértelműen a laptopok és a tabletekből fogyott a legtöbb, az átlagos eladási ár viszont csak az asztali PC-k esetében emelkedett (több mint 7 százalékkal), a notebookok átlagos eladási ára lényegében stagnált, a tableteké esetében kicsivel csökkent az előző napokhoz képest.

Az otthon és lakberendezés kategórián belül az online piactereken ugyancsak közel 27 százalékos növekedést tapasztalt az eladott mennyiségben, és a bruttó árbevétel is több mint 28 százalékkal nőtt a megelőző napokhoz képest. A legtöbben szobatextíliát, szőnyeget, nappali vagy irodai bútort, illetve főzőedényeket vásároltak.

Címlapkép: Getty Images