Budapest 16℃ (kissé felhős)Veszélyes károsítók pusztítanak a vidéki Magyarországon: senki nincs biztonságban
Szinte évről évre jelennek meg olyan növényi károsítók Magyarországon, amelyek óriási gazdasági károkat képesek okozni, és elterjedésüket csak a szigorú növényegészségügyi előírások betartásával lehet megakadályozni - tudta meg az Agrárszektor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih). Kiemelték, hogy hazánkban jelenleg a paradicsom barna termés-ráncosodását okozó vírus, a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó, valamint a burgonya hervadását és barna gumórothadását okozó baktérium a három legveszélyesebb károsító, amelyek, ha nem tudunk védekezünk ellenük, brutális pusztítást képesek végezni a növénykultúrákban. A károsítók leggyakrabban az emberi tevékenységek által kerülnek be az országba, ezért több olyan intézkedést is bevezettek, amelyekkel próbálják mindezt megakadályozni.
Majdnem minden évben hallani arról híreket, hogy egy-egy új kártevő megjelent Magyarországon, és habár ezek sokszor nem terjednek el hazánkban, szigorú szabályok betartására van ahhoz szükség, hogy ez így is maradjon. Az enyhe telek miatt az egész világon évről évre egyre nagyobb pusztításokat végeznek a különböző növényi károsítók, ezért kíváncsiak voltunk arra, melyek most a legveszélyesebbek Európában, illetve Magyarországon. Európában teljesen egységes elvek mellett történik az úgynevezett zárlati károsítók elleni védekezés, írja az Agrárszektor.
Ezek olyan növényi károsítók, amelyek nincsenek jelen az Európai Unióban, illetve ha már meg is jelentek, még nem terjedtek el, de mindenképpen nagy gazdasági kárt képesek okozni
- tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih.
Hazánkban jelenleg a paradicsom barna termés-ráncosodását okozó Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV), a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma, a burgonya hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum és a gyűrűsrothadását okozó másik baktérium, a Clavibacter sepedonicus, valamint a burgonya cisztaképző fonálférgei Globodera rostochinensis és G. pallida azok a károsítók, amelyek ha elterjednének, annak súlyos következményei lennének. Európában a számos növény hervadását és gyors pusztulását okozó Xylella fastidiosa nevű baktérium, a fenyőrontó fonálféreg a Bursaphelencus xylophilus, a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) és a szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis), valamint a japán cserebogár Popillia japonica sorolható ide - közölte lapunkkal a hatóság.
Nem törvényszerű, hogy ha Európában megjelenik egy új károsító, akkor Magyarországon is teret tud hódítani, vannak károsítók, amelyek például klimatikus okok miatt - bár az EU-ra nézve veszélyesek lehetnek - Magyarország számára nem számottevőek, például melegigényes károsítók a mediterrán régióban elterjedhetnek, míg Magyarországon nem képesek megtelepedni és áttelelni. Más károsítók épp ellenkezőleg, a nálunk hűvösebb, csapadékosabb klímában tudnak elterjedni, míg a forró, aszályos nyarak ezt nem teszik lehetővé
- tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih.
A legveszélyesebb károsítók az EU-ban
Az EU számára a 20 legveszélyesebb károsítót (vagyis amelyek elterjedése az Unióban a legnagyobb gazdasági kárt okozná), a 2019/1702/EU rendelet és annak melléklete nevesíti, ez a kiemelt zárlati károsítók jegyzéke. Ezek közül hazánkban egyik sem fordul elő. Gyanú esetén a károsítók az EPPO (Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet) figyelemfelkeltő (ún. ALERT) listájára kerülnek, a médiában és tudományos cikkekben megjelent adatok alapján. A következő lépésben történik a károsító kategorizálása, amelyet az EPPO és az EFSA végez el. Ezen vélemények alapján az Európai Bizottság Növény, Állat, Élelmiszer és Takarmány Állandó Bizottságának növényegészségügyi szekciója - melynek munkájában valamennyi tagállam részt vesz - dönt a károsítók státuszáról. Valamennyi zárlati károsítót a 2019/2072/EU rendelet II. mellékletében nevesítenek. A növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedéseket pedig a 2016/2031/EU rendelet szabályozza.
Majdnem minden évben hallani arról híreket, hogy egy-egy új kártevő megjelent Magyarországon, és habár ezek sokszor nem terjednek el hazánkban, szigorú szabályok betartására van ahhoz szükség, hogy ez így is maradjon. Az enyhe telek miatt az egész világon évről évre egyre nagyobb pusztításokat végeznek a különböző növényi károsítók, ezért kíváncsiak voltunk arra, melyek most a legveszélyesebbek Európában, illetve Magyarországon. Európában teljesen egységes elvek mellett történik az úgynevezett zárlati károsítók elleni védekezés. Ezek olyan növényi károsítók, amelyek nincsenek jelen az Európai Unióban, illetve ha már meg is jelentek, még nem terjedtek el, de mindenképpen nagy gazdasági kárt képesek okozni
- tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih.
Hazánkban jelenleg a paradicsom barna termés-ráncosodását okozó Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV), a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma, a burgonya hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum és a gyűrűsrothadását okozó másik baktérium, a Clavibacter sepedonicus, valamint a burgonya cisztaképző fonálférgei Globodera rostochinensis és G. pallida azok a károsítók, amelyek ha elterjednének, annak súlyos következményei lennének. Európában a számos növény hervadását és gyors pusztulását okozó Xylella fastidiosa nevű baktérium, a fenyőrontó fonálféreg a Bursaphelencus xylophilus, a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) és a szemcséshátú csillagoscincér (Anoplophora chinensis), valamint a japán cserebogár Popillia japonica sorolható ide - közölte lapunkkal a hatóság.
Nem törvényszerű, hogy ha Európában megjelenik egy új károsító, akkor Magyarországon is teret tud hódítani, vannak károsítók, amelyek például klimatikus okok miatt - bár az EU-ra nézve veszélyesek lehetnek - Magyarország számára nem számottevőek, például melegigényes károsítók a mediterrán régióban elterjedhetnek, míg Magyarországon nem képesek megtelepedni és áttelelni. Más károsítók épp ellenkezőleg, a nálunk hűvösebb, csapadékosabb klímában tudnak elterjedni, míg a forró, aszályos nyarak ezt nem teszik lehetővé
- tájékoztatta az Agrárszektort a Nébih.
A legveszélyesebb károsítók az EU-ban
Az EU számára a 20 legveszélyesebb károsítót (vagyis amelyek elterjedése az Unióban a legnagyobb gazdasági kárt okozná), a 2019/1702/EU rendelet és annak melléklete nevesíti, ez a kiemelt zárlati károsítók jegyzéke. Ezek közül hazánkban egyik sem fordul elő. Gyanú esetén a károsítók az EPPO (Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet) figyelemfelkeltő (ún. ALERT) listájára kerülnek, a médiában és tudományos cikkekben megjelent adatok alapján. A következő lépésben történik a károsító kategorizálása, amelyet az EPPO és az EFSA végez el. Ezen vélemények alapján az Európai Bizottság Növény, Állat, Élelmiszer és Takarmány Állandó Bizottságának növényegészségügyi szekciója - melynek munkájában valamennyi tagállam részt vesz - dönt a károsítók státuszáról. Valamennyi zárlati károsítót a 2019/2072/EU rendelet II. mellékletében nevesítenek. A növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedéseket pedig a 2016/2031/EU rendelet szabályozza.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
