Bejelentették a tilalmat: mutatjuk, mennyit veszíthetnek a gabonakivitel korlátozásával a magyar gazdák

Rendkívüli lépést jelentett be 2022. március 4-én a magyar kormány: az orosz-ukrán háború azonnali hatállyal megtiltották a gabona kivitelét az országból. Ahogy Nagy István néhány nappal később fogalmazott, a gabonapiaci árak és a takarmányárak radikálisan megemelkedtek a piacról kieső ukrán termények miatt, emellett a hiánytól való félelem következtében jelentős mértékben nő az igény a magyar mezőgazdasági termények külföldi felvásárlása iránt is. A kormány ezért úgy döntött, hogy 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), és amennyiben a bejelentett mezőgazdasági termény kivitele veszélyeztetné vagy kockáztatná a hazai ellátás biztonságát, abban az esetben arra nézve az állam élhet elővásárlási vagy vételi jogával, e jogainak gyakorlási szándékáról pedig harminc napon belül nyilatkozni fog a bejelentő felé.

A búza és a kukorica amúgy is igen magas árát további 10-20%-kal drágította meg a határidős piacokon a február végé kirobbant orosz-ukrán háború, amely történelmi csúcsokra vagy azok közelébe lökte az árakat. Erről Hollósi Dávid, a Takarékbank és a Magyar Bankholding Agrár és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója tájékoztatta az Agrárszektort.

Ahogy a szakértő fogalmazott, ha aratásig nem csökken a feszültség, akkor állandósulhatnak idén a megemelkedett gabonaárak. Hollósi Dávid beszélt arról is, hogy a fő problémát egyelőre a logisztikai, vasúti és hajózási szállítási nehézségek adják, ugyanakkor a termelést egyelőre várhatóan kevésbé érinti a konfliktus. Ukrajna és Oroszország együttesen a világ búzaexportjának 29%-át adják, az együttes gabonaexport-potenciáljuk megközelíti a 100 millió tonnát, ebből csak a búza 40-50 tonna. Raskó György, agrárközgazdász korábban az Agrárszektor kérdésére szintén úgy nyilatkozott, hogy a napokban kirobbant háború nemcsak az ukrán, de az orosz gabonatermelést és exportot is teljesen felforgatta.

Raskó György akkor még úgy fogalmazott, hogy amennyiben Oroszország elfoglalja Ukrajnát, ennek az exportmennyiségnek a sorsa teljesen bizonytalanná válik, ami komoly áruhiányt és számottevő áremelkedést is generálhat a térségben. Azóta azonban az Oroszország ellen elrendelt gazdasági szankciók is árnyalják a képet.

A kormány által elrendelt exportkorlátozást illetően az Agrárszektor megkereste az Agrárminisztériumot, hogy megérdeklődje, egészen pontosan mely gabonákra terjed ki az export korlátozása. Válaszában a minisztérium közölte, hogy a kormányendelet hatálya a takarmány- és élelmiszer ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű alapanyagokra, vagy termékekre terjed ki. A gabonák vetőmagjai nem minősülnek sem takarmánynak sem élelmiszernek, így ezekre nem terjed ki a rendelet hatálya. A kormányrendelet céljaként a szaktárca a takarmányozási, valamint élelmezési alapanyagokból Magyarország ellátásbiztonságának szavatolását jelölte meg. Ahogy fogalmaztak,

az intézkedés megelőző jellegű, a háborús helyzet miatti gabonapiaci folyamatok kiszámíthatatlansága miatt vezettük be. Folyamatosan elemezzük a takarmánypiacot és a gabonapiacot, ennek figyelembevételével, mérlegeljük, hogy milyen döntésekre van szükség.

Arra a kérdésre, hogy milyen mértékű is volt 2021-ben a magyar gabonakivitel, és hogy ez az egyes gabonafajtákra lebontva mekkora mennyiségeket is jelent, az Agrárminisztérium kifejtette, hogy kukoricából az export átlagosan 2,2-4,2 millió tonna szokott lenni, a 6,5-9,3 millió tonnás termésből, ám ez a 2021/2022-es évben ez jóval kevesebb volt az alacsonyabb tavalyi termés (6 millió tonna) miatt. A minisztérium azt is elárulta, hogy búzából hagyományosan 2-2,5 millió tonnát szokott Magyarország exportálni, a 4,9-5,4 millió tonnás termésből, az árpa kivitele pedig 400-800 ezer tonnát tesz ki évente. Értékét tekintve a 2021-es évben Magyarországról mintegy 876 millió eurónyi kukoricát, 568 millió eurónyi búzát és 164 millió eurónyi napraforgómagot vittek ki exportra, ezek voltak a legnagyobb tételek.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) tavaly egy kiadványában elemezte a magyar élelmiszer-gazdaság külkereskedelmét a 2021-es év első kilenc hónapjában. A vizsgált időszakban összesen 5,7 millió tonna gabona értékesült a külpiacokon, amelyből 3 millió tonna kukorica, 1,9 millió tonna búza és 703,8 ezer tonna árpa volt. A kukorica exportvolumene 11,8%-kal csökkent 2021 első három negyedévében, de a búza kivitt mennyisége is 17,7%-kal visszaesett az egy évvel ezelőttihez képest. Az árpaexport volumene 7%-kal mérséklődött, értéke viszont 12,3%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest. A kukorica exportátlagára 16%-kal, a búzáé 17%-kal emelkedett 2021 első három negyedévében az előző év azonos időszakához képest.

Az exportkukorica volumenének 98,8%-a uniós tagállamokba került, a korábbi évekhez hasonlóan Olaszország volt a legnagyobb vásárló, a kukoricakivitel 39,3%-a (1,2 millió tonna) került erre a piacra. További nagy piac volt még Románia (18,1%, 545,4 ezer tonna) és Ausztria (14,5%, 437,4 ezer tonna). A búzakivitel volumenének 94%-a irányult az EU-tagországokba. Olaszország (47,8%, 922,4 ezer tonna) és Ausztria (21,5%, 415,8 ezer tonna) volt a két legnagyobb vásárló, továbbá Románia, Bosznia-Hercegovina, Németország és Horvátország is fontos piacot jelentett. Az árpaexport volumene szinte teljesen a belső piacra került, Románia (44,3%), Olaszország (32,4%) és Ausztria (12,2%) volt a három legnagyobb vásárló.

Az Agrárminisztérium válaszában azt is kiemelte, hogy az árupiac helyzetének rendkívüliségét jelzik az alábbi számok, amelyből és az ukrán kiszállítások leállásából, a tavaszi vetések esetleges elmaradásából fakadó negatív várokozás miatt minden feltételezés alapján az következik, hogy megindul egy erős kereslet is a magyar gabona- és olajosnövények tekintetében olyan mértékben, ami a hazai ellátás biztonságát is veszélyeztetheti. Az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint amíg az amerikai gabonapiacokon (USA Chicago) február 21-én még 797 dollár volt egy véka (bushel, kb. 27 kg.) búza 797 dollárba került, március 4-ére már 1348 dollárra emelkedett az ára, ami 69%-os drágulást jelent. A kukorica ára 654 dollárról 756-ra nőtt, vagyis 16%-ot emelkedett. Az Európai Unióban a búza (dollárban számolt) tonnánkénti ára 43%-kal, 281-ről 402-re emelkedett, ami 32%-os áremelkedést jelent. Ennek fényében érthető, hogy a kormány nem akarja, hogy a magyar termelők minden gabonakészletüket külföldön adják el.

Az export korlátozásával kapcsolatos döntés azonban a hazai gabonakereskedőket is váratlanul érte. Ahogy Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára fogalmazott, a piaci szereplők nem voltak felkészülve egy azonnali hatású intézkedésre. A Magyar Közlönyben hétvégén megjelent rendelet egyelőre számos kérdést vetett fel a gyakorlatban, a kereskedők pedig bizonytalanok. Pótsa Zsófia kiemelte, hogy a tagság jelentős része az államnak fogja felajánlani azokat a tételeket, amelyeket már előkészítettek a szállításra. A kérdés csak az, hogy a jogszabály által megfogalmazott harminc napig mit kezdenek ezekkel a tételekkel – emelte ki a szövetség főtitkára. A másik érdekes kérdés, hogy ha az adott külföldre szánt tétel vonatkozásában az állam élni kíván az elővásárlási vagy vételi jogával, milyen árat fog érte fizetni? A bejelentéskori árat, vagy a döntés meghozatalakor érvényes árat. Ahogy ugyanis az Agrárminisztérium adataiból látható, jelen helyzetben rövid időn belül is óriási árkülönbségek alakulhatnak ki a gabonapiacokon.

Pótsa Zsófia ugyanakkor elismerte, jogos a szándék az állam részéről, hogy gondoskodni szeretne a tartalékokról, ebben a kereskedők és a feldolgozók is partnerek. Egyeztetésre azonban szükség lenne a kormányzat és a piaci szereplők között. Ez vélhetően már ezen a héten megtörténik.

Címlapkép: Getty Images