Budapest 2℃ (eső)Őrületes tempóban, vidéki nagyvárosok sora kapott sokmilliárdos uszodát: miért is?
Március közepén egy újabb grandiózus vidéki uszoda átadására kerül sor: 9,5 milliárdos beruházásról van szó, méghozzá Zalaegerszegen. 2010 óta ez már a sokadik uszodaépítés, ami a magyar vidéken zajlott. Ez idáig 180 milliárd forint közpénzt költöttek rá.
Nem is kérdés, miért is van szükség korszerű és modern uszodákra a vidéki nagyvárosokban, elég csak arra a tényre gondolni, hogy a felnőtt magyar lakosság mindössze negyede tud úszni. Más kérdés, hogy közülük ki bír tényleges, vízbiztos úszás-tudással, vagyis képes a vízben egyszerre kétszáz métert végigtempózni. Az pedig már szinte elkeserítő, hogy Európában évente 27 ezer ember fullad vízbe, többségében öt és tizenöt év közti gyermekek. Részben ezért is tűzte ki célul a kormány, hogy legkésőbb tízéves koráig minden magyar gyermek tanuljon meg úszni – közölte az Indexszel Szabó Tünde sportért felelős államtitkár, aki szerint ezért is fontos a pár éve életre hívott Úszó Nemzet Program.
A nemzeti úszó programhoz azonban uszodák is kellenek. 2010 óta 35 uszoda épült Magyarországon, 43 kivitelezés alatt van, tízet pedig felújítottak, mindezt összesen 180 milliárd forint értékben – mondta el maga Orbán Viktor még 2021. decemberében, a gödöllői uszodaavatón. Ahol azt is közölte a kormányfő, hogy 2010 óta 2100 milliárd forintot költöttek sporttámogatásra, az igazolt sportolók száma pedig 560 ezer lett.
Hazai sporttámogatások- stadionokon túl
A magyar állam - a költségvetési törvény számai szerint - 2021-ben majdnem 40 milliárd forintot fordított sportlétesítmények építésére vagy felújítására – derült ki a Nemzeti Sport számadataiból. Ez az előző évekhez képest azonban ez jelentős csökkenést jelent, a zárszámadási törvények adatai szerint 2019-ben 95 milliárd forint, 2020-ban 171 milliárd forint volt a vonatkozó összeg, a tavalyinál kevesebbet legutóbb 2013-ban fordított az állam az említett célra. Az éves költségvetési kiadási főösszeghez viszonyítva ez 0.16 százalékos arányt jelent, ami szintén bőven elmarad a beruházási csúcséveknek számító 2017 és 2018 0.9 százalékot meghaladó mutatóitól.
Az ismertetett számok szerint 2010 óta összesen 1 040 milliárd forintot tett ki a közvetlen állami finanszírozás az építésben, felújításban, ami az adott időszakban az ország költségvetési kiadási főösszegeinek 0.44 százaléka. Ehhez jön hozzá a taotámogatás, amely ugyanebben az időszakban a hat látványcsapatsport szövetségi beruházási összegeinek sportlétesítmény-fejlesztésre fordított részét tekintve 460 milliárd forint.
Sportágak szerint nézve utóbbi összeg így oszlik el (milliárdra kerekítve):
- labdarúgás – 133 milliárd forint
- kézilabda – 107 milliárd forint
- kosárlabda – 101 milliárd forint
- vízilabda – 75 milliárd forint
- jégkorong – 36 milliárd forint
- röplabda – 9 milliárd forint.
A cél: minden gyermek legfeljebb húsz perc alatt eljusson egy uszodáig
A Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) Minden gyermek tanuljon meg úszni programja már 2013 óta tanítja úszni az óvodásokat, kisiskolásokat, a jelenlegi kapacitás 35 ezer kisgyermek bevonására ad lehetőséget, 1137 óvodát és iskolát kiszolgálva, ami összesen egy adott tanévben az érintett korosztályok közel 35-40%-át százalékát fedi le. Ezt az arányt szeretné a kormány éveken belül száz százalékra emelni, mindezt úgy, hogy az úszásoktatást országszerte beépítik a tanrendbe.
Épp ezért, több éves előkészítő munkát követően 2022. január 31-én 20 településen indult el az Úszó Nemzet Program. A projekt összeállításában szakemberek, köztük úszóedzők, pedagógusok és oktatáspolitikusok vettek részt. Maga a program pedig a logisztika, a gyerekek uszodába szállítása mellett számol azzal is, hogy a megvalósulásához éveken belül több ezer szakemberre lesz szükség, aki a medence széle mellől megtanítja úszni az óvodásokat és a kisiskolásokat. Bár elvileg már most sem állunk rosszul, jelenleg ugyanis
800 és ezer közé tehető itthon a hadra fogható profi úszásoktatók száma.
Az eredetileg 2018-tól fejlesztett Úszó Nemzet Program, ha tehette volna, már 2020 szeptemberében elindul, ám a koronavírus a gyerekek központi úszásoktatását is meghiúsította.
2021 lett a tesztév, amikor is az iskolai tanévvel összhangban elkezdődött az ország négy különböző pontján (Móron, Tokajban, Debrecenben és Budapest XXII. kerületében) a „pilot” program, amely a Magyar Úszó Szövetség szakmai felügyelete és irányítása mellett, a Magyar Kormány támogatásával valósulhatott meg - derült ki a projekt honlapján közölt információkból.
2022-ben, szigorú szakmai kritériumok mellett, 20 városra bővült a projektben lévők száma, részt vesz benne: Barcs, Balatonfüred, Budapest III. kerület, Budapest XXII. kerület, Debrecen, Derecske, Dunakeszi, Győr, Iváncsa, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Kistelek, Mohács, Mór, Nyíregyháza, Putnok, Sopron, Szarvas, Tokaj. Ez összesen a vonzáskörzetekkel együtt:
87 települést, 376 intézményt és közel 13 000 gyereket érint a program.
Ahhoz persze, hogy a vidéki úszásoktatás valóban erőre kapjon, a vízen túl persze 21. századi uszodákra is van szükség.
Az elmúlt években őrült tempóban épültek vidéken is az uszodák
A kormány először 2014-ben döntött a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program elindításáról. Az volt a cél, hogy „olyan európai színvonalú tornatermek, tantermek és tanuszodák épüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják a fiatalok fejlődését, elősegítve így az adott település köznevelési feladatainak ellátását”. A központi költségvetésből megvalósuló program levezénylőjének a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot jelölték ki, míg a tervezésért és a kivitelezésért a Nemzeti Sportközpontok (NSK) felel. A Modern városok program 2015-ös meghirdetése óta 23 ilyen létesítmény épült fel országszerte, 20 uszoda pedig egyelőre még épülőben van, vagy már letették az alapkövét, vagy épül vagy hamarosan átadják.
Megyeszékhelyek, amelyek már kaptak versenymedencét
Tavaly nyáron készült el többek között a soproni, high-tech Lőver Uszoda, amely a maga 11600 négyzetméterével jelenleg a Duna Aréna után a második legnagyobb befogadóképességű és alapterületű hazai sportuszodája. Az uszoda építése 14 milliárd forintba került. Az uszoda alapkövét 2019 áprilisában tették le, az 1977-ben átadott fedett uszoda helyén. Az új soproni uszodában egy 25 méter széles és 50 méter hosszú, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas medencét, egy 25 méter széles és 25 méter hosszú kismedencét, valamint egy melegítő- és egy tanmedencét alakítottak ki a kiszolgáló helyiségek mellett. A lelátó 1300 ülőhelyes.
A létesítményben jacuzzi, szauna és gőzkabint is kialakítottak a wellnesst kedvelők kiszolgálására. A medencék egy közös, üvegfalakon keresztül természetes fénnyel megvilágított térben, egymás után találhatóak meg. Az előcsarnokot két szinttel építették ki, így a lelátókat is el tudják érni az érdeklődők, akiknek a beruházás keretében parkolót is kialakítottak
- írta a Magyar Építők.
Veszprém ötmedencés sportuszodája szintén már közel fél éves, június közepén vehették birtokba a helyiek. Ez is egy 10 milliárdos projekt volt, amiből 5 medence is lett. A versenymedencéhez 720 férőhelyes lelátó is tartozik, és külön öltözőket alakítottak ki a lakosság, illetve a sportolók számára. Az 5538 négyzetméter alapterületű, pincével és tetőtérrel együtt négyszintes létesítmény hasznos alapterülete közel 10 600 négyzetméter, és az uszoda mellett mintegy 120 férőhelyes parkoló is épült.
Az új nyíregyházi komplexumot június elején avatták. Ahogy a korábbi megyeszékhelyen, így a nyíregyházi uszoda is két ötvenméteres versenymedencével is rendelkezik, ezért nem csak a kicsik oktatására és a lakossági sportolásra alkalmasak, edzőtáboroknak és nemzetközi versenyeknek ugyanúgy otthont adhatnak. A beruházás összege 3 milliárd volt, melyből 1,7 milliárd TAO, a fennmaradó 1,3 milliárd forint pedig EMMI által biztosított állami forrás. Ahogy írták róla:
A több mint 4300 négyzetméteres uszodában egy magas színvonalú 50 méteres, 10 pályás versenymedence és egy 25 méteres tanmedence kapott helyet, amelyet a sportolói öltözőkön túl közönségöltözők, valamint egy 250 férőhelyes lelátó tesz teljessé.
Összességében mára minden megyei székhelyű város elmondhatja magáról, hogy van saját fedett uszodája.
De új uszodája lett többek között Pannonhalmának 1,2 milliárdból, Várpalotának 1,3 milliárdból. Nemrég avatták a Gödöllő Városi és Térségi uszodát is, aminek a költsége 3,6 milliárdról indult, majd négy év alatt ennek a kétszeresére duzzadt. Abádszalókon a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretein belül Makovecz stílusú, 25 méteres feszített víztükrű tanuszoda épült. Hasonlóképp kapott tanuszodát, 25 méteres feszített víztükörrel Baktalórántháza, Balassagyarmat és még sorolhatnánk…
Itt a legújabb: átadásra felkészült Zalegerszeg
A Nyugat-Dunántúlon 2022. március második felére tervezik a zalaegerszegi uszoda létesítmény átadását. Ahogy a városházától megtudtuk alapos előkészítő munka után 2019-ben, a Modern Városok Program részeként indult el az építkezés. A beruházás 9,5 milliárd forintos ráfordítással valósul meg, teljes mértékben állami támogatásból. A kivitelező a zalaegerszegi ZÁÉV Zt. A többi uszodával megegyezően 50 méteres, 10 pályás medence épült 300 fős lelátóval, valamint külön tanmedencével, melynek célja, hogy minden zalaegerszegi és környékbeli gyermek biztonsággal megtanuljon úszni.
Arra a kérdésünkre miért kellett a Zala megye székhelyének új uszoda, miért nem volt elég a város számára a régi felújítása, a Városházától ezt a választ kaptuk:
A régi, 25 méteres, 5 pályás uszoda 1969-ben épült az akkor 40 ezer fő lakosságú Zalaegerszeg polgárai számára. 2019-re Zalaegerszeg lett az egyetlen megyeszékhely Magyarországon, amely nem rendelkezett 50 méteres, 10 pályás fedett uszodával, ráadásul a lakosságszám is 60 ezerre nőtt. A helyi úszóklub, a Zalaco Zalaegerszegi Úszóklub versenyzőinek eredményei is arra predesztináltak bennünket, hogy minden lehetőséget megragadjunk annak érdekében, hogy a felkészülésüket méltó körülmények között folytathassák.
Azt ígérik, hogy modernebb, a kor elvárásaihoz illeszkedő körülmények fogadják a majd a zalaegerszegi lakosságot és a versenyzőket:
A tanmedencének köszönhetően az úszásoktatás is színvonalasabb lehet. Emellett szaunavilág is várja majd a pihenni, kikapcsolódni vágyókat. A létesítményben van egy 10 pályás, 50 méteres versenymedence, egy tanmedence, szaunavilág, egy kültéri strandmedence, gyermekeknek pancsolómedence, vizes játszótér személygépkocsi és autóbusz parkoló, valamint napozófelületek, kültéri sportpályák.
- közölték.
Nem lesz jelentős drágulás a jegyárakban
A belépőjegyek kapcsán a Városháza még elárulta a HelloVidéknek, hogy az új létesítmény minőségi kínálatához illeszkedik majd a belépőjegyek ára is, de a korábbival összevetve nem lesz jelentős drágulás, odafigyeltek az árrendszer kialakításánál más megyeszékhelyek uszodáinak áraira is.
Címlapfotó: Seres Péter / Zalaegerszeg
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
