Figyelem, jön az óraátállítás! Ennyi energiát takarítunk meg, de vajon megéri?

Tízből nyolc megkérdezett szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban és Európában - derült ki a Publicus Intézet által 2021. március 22-25 között végzett felméréséből. A tavalyi kutatás szerint a válaszadók kétharmada (65 százalék) inkább a nyári időszámítást választaná. A megkérdezettek negyede (26 százalék) szerint viszont a téli a jobb, amikor reggel hamarabb világosodik, és ez is az eredeti a mi időzónánkban.

Az elmúlt években egyre többen vonják kétségbe az időszámítás évszakokhoz igazodó megváltoztatását, és a viták során a nemzeti parlamentekhez és az Európai Parlamenthez eljuttatott polgári kezdeményezések születtek. A kezdeményezés óriási támogatottságát látva a politika is reagált, az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését. Eddig, úgy tűnik, hiába.

A Bizottság a javaslatában ugyanis azt ajánlja, hogy bár az óraátállítás megszüntetésére 2019. április 1-jétől sor kerülhetett, de választási lehetőséget hagytak a tagállamoknak, hogy rendes (állandó) időszámításukat maguk határozzák meg. De egyelőre nem született döntés ez ügyben itthon sem.

Sven Schulze, az egyik német képviselő így érvelt az Európai Bizottságban:

Sok tudományos kutatásra fordítottak forrásokat annak érdekében, hogy felmérjék a nyári időszámítás előnyeit és hátrányait. Az elemzésekből kiderül, hogy a nyári időszámítás előnyökkel jár a belső piacra (nevezetesen a közlekedési ágazatra) és a kültéri szabadidős tevékenységekre nézve, továbbá marginális megtakarítást eredményez az energiafogyasztásban. A nyári időszámítás más gazdasági ágazatokra gyakorolt hatása továbbra sem egyértelmű.

Be kell vallani, hogy a nyári időszámítás lehetséges pozitív és negatív hatásai tekintetében rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok és ismeretek még mindig rendkívül hiányosak és töredékesek.

Egészségügyi kutatások azonban összefüggésbe hozzák a nyári időszámítást az emberi bioritmus (az ún. „cirkadián ritmus”) zavarával. Tudományos megállapításokból következik, hogy az emberi bioritmusra gyakorolt hatás még erősebb lehet, mint korábban gondolták.

Az órák évente kétszer történő átállításán alapuló rendszer indokoltságát hiába vonja kétségbe egyre több fórum, és az Európai Parlament is megkérdőjelezte, ahogy fentebb írtuk, mindeddig még egyetlen uniós tagállam kormánya sem kérte a nyári időszámításra vonatkozó rendelkezések módosítását. Egyes országok, például Oroszország, vagy a közelmúltban Törökország, ötéves és hosszabb átmeneti időszakok mellett megszüntették nyári időszámításukat.

Érvek az óraátállítás ellen

Az évszakok változásától független óraátállítás átállási költségekkel jár, különösen a közlekedési és más ágazatok informatikai rendszerei esetében. Az átmeneti költségek jelentős csökkentése érdekében észszerű felkészülési időre van szükség ezen irányelv végrehajtásához.

Egészségügyi hátránya, hogy a magyarok enélkül sem alszanak ideálisan. Egy 2020-as felmérés szerint a lakosság átlagosan 6-7 órát alszik egy éjszaka, a népesség mindössze 9 százaléka vallotta azt, hogy 8 óránál többet alszik. Nem elég tehát, hogy egyfelől sokan az ajánlottnál kevesebbet alszanak, az óraátállítás akár hetekre is megzavarhatja az emberek bioritmusát. Az óraátállítások után több a baleset, az emberek pedig általánosságban is nyugtalanabbak, feszültebbek.

Egészségügyi problémák főleg a nyári időszámításra való átálláskor lépnek fel. Az előre állítás során ugyanis a "melatonintermelés ilyenkor még nem áll át, a glükokortikoidszint még alacsony. A vércukorszint még az alvási időnek megfelelő. Vagyis hiányzik a kimaradt egy óra alvás. Fáradtak, dekoncentráltak, levertek vagyunk" - jegyzi meg a webbeteg.hu.

Ezzel szemben ugyanakkor este nagyon is fittek az emberek, mert a belső óránk jól tudja, hogy valójában tíz óra van, mikor az óramutató már 11-et mutat. Aztán az egész kezdődik elölről. Ezen felül az óraátállítás következtében szívfrekvencia ingadozás is felléphet, amiket emésztési problémák is tetézhetnek. A szakértők szerint egyébként 4-14 nap is kellhet ahhoz, hogy az emberek megszokják az óraátállítást, de persze ez egyénenként változik.

Mérhető az energiamegtakarítás

De nem feltétlenül jelent az átállás annyi megtakarítást, mint régen, mert az új rendszerek sokkal rugalmasabbak, sokkal jobban alkalmazkodnak a külső körülményekhez.

Korábban írtunk arról, hogy a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt.) évek óta méri és elemzi az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait.

Ezekből látszik, hogy ezzel évente egy közepes méretű magyar város teljes fogyasztásának megfelelő villamos energiát spórolunk meg. Az 1980 óta működő rendszer segítségével mintegy 4000 gigawattórára becsülhető az energiamegtakarítás, amely az ország közel 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő.

A villamosenergia-megtakarítás a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, és a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az átállást követően csökkenő mértékben jelentkezik, nagyjából szeptember végéig.

Az egyértelmű, hogy ha kevesebb energiát kell használnunk, csökken a károsanyag-kibocsátás is, ami napjaink egyik legkiemeltebben kezelendő problémája. A felhasznált energiamennyiség csökkentésével egészen látványos eredmények érhetők el, hiszen 1 egységnyi energia megtakarítása a fogyasztói oldalon 3 egységnyi energia megtakarítását eredményezi az erőművi oldalon. Tartalékok pedig még bőven vannak, az épületekben rejlő energiahatékonysági potenciál jelenleg 82 százalékban kihasználatlan a Nemzetközi Energia Ügynökség World Energy Outlook jelentése szerint, míg az iparban ez az érték 50 százalék.

A nagy kérdés persze az, hogyan tudjuk elérni ezt a bizonyos egy egységnyi megtakarítást. A modern LED izzók, az A+ vagy még magasabb besorolású háztartási gépek és szórakoztatóelektronikai berendezések, vagy egész egyszerűen a világítás lekapcsolása, ha nem tartózkodunk a helyiségben rengeteget számíthat a lakossági fogyasztók esetében. De nagyon fontos lenne odafigyelni a készenléti üzemmódra is, európai uniós felmérések szerint ugyanis az ilyen állapotban lévő eszközök egy háztartás teljes energiafogyasztásának 10-15 százalékáért lehetnek felelősek.

A vállalkozások és szervezetek számára már léteznek olyan energia-hatékony rendszerek, amelyekkel mind a növekvő energiaigény, mind a károsanyag-kibocsátás hatásai kezelhetők. Sőt, akár csökkenthetők. Ráadásul a hatékony működtetésükhöz szükséges adatokhoz is hozzá tudunk férni, hiszen ma már szinte minden készülék kommunikál valamilyen módon. Napjaink egyik legfontosabb feladata az ebben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a nagy mennyiségű adat és információ szűrése, feldolgozása és felhasználása a hatékony működés és a tudatos felügyelet érdekében

- mutatott rá Racsek Dániel, a Schneider Electric EcoStruxure üzletfejlesztési igazgatója.

A társaság nyílt, gyártófüggetlen IoT platformja, az EcoStruxure használatával az eddigi tapasztalatok alapján akár az energiaigény 30 százalékát is megspórolhatják a vállalkozások. A cég megoldásai a legfejlettebb mérésekkel, érzékelésekkel, felhő alapú szolgáltatásokkal, elemzésekkel, valamint kiberbiztonsági megoldásokkal segítenek digitalizálni a villamosenergia- valamint automatizálási infrastruktúrákat, egy valós idejű energiafelügyeleti és vezérlőrendszert kialakítva bármely végfelhasználó számára.

Egyelőre marad minden a régiben

A svéd EP-képviselő, Johan Danielsson félévente elküldi levelét az EU soros elnöki tisztét átvevő országnak „ártatlanul érdeklődve”, hogy tervezi-e napirendre tűzni az óraátállítás eltörlését. A tavalyi elnök Szlovénia nemmel válaszolt, és a most egymást váltva regnáló Franciaország és Csehország sem kezeli prioritásként a kérdést. Vagyis jelen állás szerint legkorábban 2024-ben várható döntés.

Címlapkép: Getty Images