Ez a rengeteg étterem végleg lehúzta a rolót: mi folyik a vidéki Magyarországon?

HelloVidék: Hogyan alakult az újraindítást követően a turizmus-vendéglátás helyzete?

Holczerné Szentirmai Ágnest: Csak újraindítási kísérletekről lehet beszélni, újraindításról egyelőre nem. Az utóbbi 2 évtized legsikeresebb évéhez, 2019-hez képest ugyanis a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának még felét sem érték el, sem 2020-ban (43%), sem 2021-ben (48,8%). Különösen nagy veszteség mutatkozott a külföldi keresletben, ami 2020-ban 76, 2021-ben 70 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2019-ben. 2020. április és 2021 májusa között 3 hónap kivételével az elmaradás 90 százalék felett volt, de még 2021 szeptembere óta is 45-50 százalék között ingadozik. A veszteségek különösen Budapesten nagyok. A belföldi forgalmat is nagyon jelentősen vetette vissza a járvány, a veszteség itt 37, illetve 33 százalékos volt éves összevetésben. 2020 főidényében azért megközelítette, 2021. júliusában és augusztusában még ha szerényen is, de meg is haladta a forgalom a 2019. évit, hogy azután azt követő hónapokban az újabb hullám miatt ismét a járvány előtti évi vendégforgalom kétharmadára essen vissza. Újraindulásnak tehát egyelőre nyoma sincs, a SZÉP kártya használat könnyítése csak, mint szerény "SZÉPségtapasz" lehetett. Valamennyivel szerencsésebb volt a kereskedelmi vendéglátás, ahol a 2020. évi veszteség "csak" 30, a 2021.évi elmaradás csak - folyóáron- 12 százalékos volt. A SZÉP kártya enyhítés a munkahelyi vendéglátásban - ami ugye nem tartozhat a turizmus körébe - éreztette inkább a hatását, ahol 2021-ben már 4 százalékos gyarapodás volt tapasztalható.

Sajnos nagyon sokan nem tudták újrakezdeni, mind vidéken, mind a fővárosban. Sok étterem, szálláshely kapui maradtak zárva, folyik még a felújítás, de többen végleg megszüntették vállalkozásukat. A vállalkozások egy további csoportja kivár. Az ország különböző turisztikai potenciállal rendelkező térségeiben ugyanakkor nagyon eltérő folyamatok tapasztalhatók, melyekre a legpontosabb válasz a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerében megtalálható a szálláshelyek vonatkozásában.

A bezárások miatt sokan mentek el a szektorból és más ágazatokban vállaltak munkát. Mennyire érzékelhető a munkaerőhiány és mennyien tértek vissza?

A munkaerőhiány a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás minden területén gondot okoz, főként a szakképzett munkaerő hiánya feltűnő. Elég megnézni az álláshirdetéseket, kevesen tértek vissza a váltás után korábbi munkahelyükre. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy már a járványt megelőzően is súlyos munkaerőhiánnyal nézett szembe az ágazat, azaz egy kedvezőtlen helyzet még tovább súlyosbodott a járvány hatására. Objektív kimutatás nem készült a kérdésben firtatott visszatérésről, csak a munkaerőpiaci mozgásról, azaz az elbocsátottakról, kilépőkről új belépőkről. Ennek köszönhetően több, időnként egymásnak ellentmondó adat is megjelenik. A kérdésre a választ az is nehezíti, hogy egész más helyzetben vannak az ország különböző területén működő ágazati szereplők. Azok a vállalkozások, melyek nem kizárólag szállás-, vagy vendéglátóhelyként tevékenykednek, jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mivel átcsoportosításokkal meg tudták tartani a dolgozóikat. Az ilyeténképpen az igen árnyalt kép további vizsgálatára van ahhoz szükség, hogy ágazati szintű, valódi megoldások születhessenek.

A belföldi és beutazó turizmus mikor térhet vissza a járvány előtti szintre?

A sok belföldi adat szerint már "helyreállt" a belföldi vendégforgalom, a külföldi beutazó azonban most ismét egy kicsit kilátástalanabbá vált, a várakozások szerint 2023 előtt nem fogja elérni a 2019-es mutatókat. A kérdés ilyen megfogalmazása ugyanakkor túl tág értelmezésre ad lehetőséget, lévén bizonyos mutatók összevetése nem feltétlenül utal az ágazat növekedésére és fejlődésére. A jövedelmezőségi vonatkozásoknak nagyságrenddel nagyobb jelentősége van ma már az ismert okok miatt. Összességében erről ma csak jóslatokba lehetne bocsátkozni, hiszen nem zárható ki egy újabb járvány hullám és súlyosbítja a helyzetet a kirobbant háború, ami újra korlátozhatja a külföldi keresletet, továbbá nem zárható ki egy esetleges eszkalálódás visszatartó lélektani hatása akár a belföldi forgalomra is.

A koronavírus hatásaként hogyan változtak meg az utazói szokások? Milyen szempontok lettek a legfontosabbak a vendégeknek (foglaláskor pl)?

Előtérbe került a digitalizáció, az érintésmentes bejelentkezés, kijelentkezés a szálláshelyeken, az igény az okos szállodai szoba iránt, ahol szintén érintésmentesen lehet például ételt-italt rendelni a szobába, információkat kapni chatboton keresztül 90 másodperc alatt, robotporszívó takarít a szobaasszony helyett stb. A 2021-re jellemző szűk ún. foglalási ablak mára talán egy kicsit nagyobbra nyílt, de erről a legpontosabb adatok szintén az NTAK rendszerben állnak naprakészen rendelkezésre, azok elemzését követően lehet konkrét megállapításokat tenni szegmensenként. A szálláshelyeken túllépve a nemzetközi kutatóműhelyek is az utazási vágy korábbi szintjéhez képest is jelentős megerősödéséről beszélnek. A környezettudatos magatartás térnyerése az átlagos utazási távolságok lecsökkenéséhez vezet, ami nem feltétlenül a belföldi kereteken belüli mozgást erősíti, inkább az interkontinentális utazások volumenében érhető tetten. A bizalom jelentősége a szolgáltatásban, az utazó számára kínált élményekben meghatározóvá vált, az üzleti sikerek kulcstényezője lett mára a turizmusban is. Ezért vannak előnyben az erős brand-del rendelkező utazási irodák, szállodák és persze a desztinációk.

Milyen új szolgáltatásokat vezettek be a járványt követően?

Ha a szállodaiparra vonatkozik a kérdés, akkor például ezeket látjuk: kioszk a szállodai hallban, táblagép a vendégszobában, applikációk például smart concierge, smart check-in és check-out. A rendezvényszervezés és különösen a MICE területén érzékelhető, hogy a konferenciákról, szakmai eseményekről alapvetően másképp gondolkoznak a megrendelők. Ezen a piacon a digitális megoldások térnyerése vitathatatlan, melyekre reagálnia kell a rendezvényszervező cégeknek is.

Az ukrán-orosz háború hogyan befolyásolja a magyar turizmus helyzetét?

Eddig talán már-már elcsépeltnek tűnt, hogy a turizmus a béke iparága. Az állítás örökérvényű igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint a rendelésállományban bekövetkezett és bekövetkező változások, melyek konkrét, számszerűsített formáját az NTAK adatokból lehetne igazán megismerni. Egy háború, különösen, ami közvetlen szomszédos országban folyik, egyértelműen negatív hatásokkal jár: már nem csak az orosz és ukrán foglalásokat mondják le a szálláshelyeken, hanem más országokból is egyre többen teszik ezt. Azok a desztinációk, melyek vendégkörében jelentős mértékben szerepeltek korábban az érintett országok lakói, mindenképpen óriási bevételkieséssel szembesülnek. Így van ez Törökországban, de így van ez Hévízen is.

Esetleges további járványhullám(ok) hogyan érintheti a szektort?

Csak ronthat a helyzeten, mert ismét hozhat bezárásokat, korlátozásokat, és ezáltal újabb piaci résztvevőktől búcsúzhatunk, azoktól, akik most még valahogy életben tartják vállalkozásukat.

Címlapkép: Getty Images