Budapest 1℃ (erősen fátyolfelhős)Új szuperélelmiszer hódít a magyar piacokon: rengetegen veszik a hagyományos helyett
Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a bioélelmiszerek népszerűsége az Európai Unióban. Ez pedig nemcsak a biozöldségekre igaz, hanem az állati termékekre is, legyen szó húsról, fogyasztói tejről vagy sajtról. Ezeknek jártunk most utána.
Az Eurostat adatbázisa szerint a 2012-től 2020-ig tartó időszakban az uniós tagállamok biohús-, biotej- és biosajt-előállítása jobbára stabilan növekedett, bár bizonyos esetekben előfordultak érdekes visszaesések is. Magyarország például a biohús-termelés tekintetében kiemelkedően jól teljesített a vizsgált időintervallumban, a biotej és a biosajt terén viszont közel sem ennyire fényes a kép - írta mai cikkében az Agrárszektor.
A 2012-2020 közötti időszakban a legnagyobb uniós bioélelmiszer-előállító tagállamok jellemzően tovább tudták növelni a termelésüket, bár volt néhány meglepő visszaesés is. A biohús-előállítás tekintetében a legnagyobb növekedést Franciaország produkálta, akik a vizsgált időszakban az évi csaknem 32,8 ezer tonnáról egészen kevés híján 85,1 ezer tonnára növelték a termelésüket, ami összesen 159%-os növekedést jelent. Mindezt úgy sikerült elérniük, hogy a növekedés folyamatos volt, egyik évben sem regisztráltak visszaesést a termelésben. Ennél szerényebb, de még mindig jelentős teljesítményt nyújtottak a spanyolok, akik 2012-ben még megközelítőleg 26,7 ezer tonnányi biohúst állítottak elő, ám 2020-ra ezt valamivel kevesebb, mint 38,7 ezer tonnára tornászták fel. Ez összességében 45%-os növekedésnek számít, ami akkor is elismerésre méltó, ha azt is számításba vesszük, hogy 2019-ben csaknem 41,3 ezer tonnát termeltek, vagyis 2020-ban az egy évvel korábbi értékhez képest 7%-kal csökkent az előállításuk.
Dánia biohús-termelése a vizsgált időszak elején 14,5 ezer tonnás volt, ami aztán egészen 18,2 ezer tonnáig nőtt, összesen tehát 9 év alatt 26%-os növekedést értek el. Ezt annak fényében kell vizsgálni, hogy 2018-ban volt egy óriási visszaesés az ország biohús-előállításában, az előző évi csaknem 16,3 ezer tonnáról alig több, mint 6,6 ezer tonnára esett vissza a termelés, ami csaknem 60%-os visszaesést jelent. Más kérdés, hogy a dánok 2019-ben nemcsak a 2017-es szintet érték el, de még meg is haladták azt, így megint csak egy év alatt 169%-os növekedést produkáltak. Ehhez képest Lettországnak nincs mivel dicsekednie: míg 2012-ben évente több mint 3,2 ezer tonna biohúst állítottak elő, ez 2020-ra mindössze 1,5 ezer tonnára esett vissza. A balti ország előállítása így a 9 éves időintervallumban 54%-kal csökkent. Magyarország azonban kifejezetten büszke lehet magára. Amíg 2012-ben az ország biohús-előállítása 906 tonnát tett ki, ez 2018-ra meghaladta az 1,6 ezer tonnát. Ez összességében 68%-os növekedést jelentett, amivel arányaiban megelőztük a spanyolokat is.
A biotejek frontján már árnyaltabb a kép. Dánia a vizsgált időszak elején még közel 170,1 ezer tonnát állított elő ezekből a fogyasztói tejekből, ám ez a mennyiség 2020-ra 163,7 ezer tonnára csökkent. Ez összességében mintegy 4,4%-os visszaesést jelent.
A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
