Nem olcsó mulatság: mégis sok magyar költi a pénzét erre az állatra

Magyarországon becsült adat áll csak rendelkezésre a lovak létszámáról, az 50-60 ezres létszám reális becslés

– válaszolta az Agrárszektor kérdésére a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége (MLOSZ).

A lovak hasznosítása miatt a határokon történő lómozgások, lovak adás-vétele jelentősnek mondható, ezért, és a sajnálatos módon elmaradt tartói jelentések miatt a szövetség nyilvántartása kevésbé pontos a lólétszám tekintetében

- tájékoztatta az Agrárszektort az MLOSZ, melynek jelenleg 17 lótenyésztő tagszervezete van.

A szövetségtől elmondta, a lovak hasznosítási iránya ma már elsősorban sport- és hobbi célú. A versenysportra tartott lovak száma kiegyensúlyozott, ám egyre népszerűbb a hobbi lovaglás is, amely a tömegsport bázisát is növeli. Az agráriumban hasznosított lófélék aránya már hagyományosan alacsony, de egyes agrártámogatások, például a területalapú támogatások, az őshonos génmegőrzésre vonatkozó támogatások az ilyen célú hasznosítást is ösztönzik.

Az MLOSZ szerint amennyiben az előállított csikók létszáma alapján ítéljük meg a népszerűséget, akkor egyértelműen a magyar hidegvérű fajta és a magyar sportló-fajták a legnépszerűbbek. A szövetség adatai, tagszervezetei körében 2021-ben 601 hidegvérű, illetve 582 magyar sportló és sportfélvér csikó született. Emellett 297 nóniusz, 287 lipicai és 220 kisbéri félvér csikó látott napvilágot tavaly, melyek szintén népszerű fajták tenyésztői körökben. A magyar parlagi szamár utánpótlása is jelentős, 283 szamárcsikó született az elmúlt esztendőben a szövetség adatai szerint. A népszerűséget, a tenyésztési kedvet növelik az elérhető őshonos génmegőrzési és területalapú támogatások is - közölte a szövetség. Hozzátették, általánosságban elmondható, hogy a támogatásoknak köszönhetően sikerült az egy évben megszülető, törzskönyvezett csikók létszámát mintegy 30 százalékkal növelni.

Akadnak ugyanakkor olyan lófajták is, melyek egyedszáma jelentősen csökkent az utóbbi időben. Az MLOSZ adatai szerint a shagya-arab fajta utánpótlása az elmúlt 15 év alatt lényegében a felére csökkent, tavaly csupán 64 csikó született.

A gidrán és a furioso-north star fajták szaporulatának létszáma ugyan nem csökken, de a fajtafenntartás szempontjából kritikus. Egyes, támogatást nem élvező külföldi fajták létszáma szintén alacsony és csökken, de ezek utánpótlása az import révén megoldott

- közölte a szervezet.

A hazánkban tenyésztett lovak külföldön is keresettek. Mint megtudtuk, a magyar sportló tenyésztésében fejlődéssel büszkélkedhetünk, habár a nyugati színvonaltól némileg még elmaradunk. A hagyományos magyar lófajtáink szintén keresettek, egyes, elsősorban melegvérű fajták, például a kisbéri félvér, a shagya-arab és a lipicai szerte a világban öregbítik a magyar ló hírnevét.

Pap István Tibor, a Gidrán Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének elnöke úgy véli: az utóbbi évtizedben a fajtafenntartás elmozdult a kritikus pontról a gidrán lovak esetében. Mint az Agrárszektornak elmondta, az elmúlt évtizedekben valóban volt olyan időszak, amikor a gidrán a megmaradásért küzdött, ám a kancák mostani létszáma már örömtelibb képet fest. Ezzel együtt az is elmondható, hogy a Magyarországon tenyésztett fajták közül az egyik legkisebb állománnyal dolgoznak a gidrán fajtatenyésztők. Az egyesület 2019-ben vált önálló szervezetté, amikor is 354 kancát regisztráltak, ám 2022-re jelentős növekedés történt, immár 518 gidrán kancát tartanak számon.

A növekedés azt jelenti, hogy nem kell lemondanunk még a gidrán fajtáról. Az őshonos támogatás segített a létszám növelésében, ez 90-100 kancát jelentett nekünk. Habár csak kisebb mértékben, ám ezt megelőzően is évről-évre nőtt az állomány. Kereslet, hiány van a lópiacon, Magyarországon és Európában egyaránt. Azt látom az egyesületben, hogy értékesítési problémája nincs a tenyésztőknek, el tudják adni, keresik a lovaikat. A probléma inkább az, hogy kiképzett lovakat vásárolnának az érdeklődők, ám a kiképzés sokba kerül, szakértelmet igényel, s inkább szakemberhiánnyal küzd az ágazat

- mondta Pap István Tibor.

Az egyesület elnöke szerint hivatalosan ugyan gazdasági állatként tartják számon a lovat, ám a tenyésztés már kevésbé jelentős üzlet. Ugyan van, aki a tenyésztésből él, ám zömében az igaz, hogy a lótartók más szférában keresik meg a pénzüket, majd a tenyésztésben költik el. Amióta a mezőgazdaságban és a hadseregben már nem használják a lovat, azóta a tenyésztés is nehezen megközelíthető az anyagi megtérülés kérdését illetően. A legtöbb őshonos fajtát, beleértve a gidránt is, katonai célból tenyésztették, ám a hadseregben már nincs szükség rájuk. A nóniusz lovak jellemzőek voltak korábban a mezőgazdaságban is, a gidrán kevésbé, de most már sem az agráriumban, sem a hadseregben nem kell a ló, így marad a sport, a hobbi és a rekreációs célú hasznosítás. Sok nóniusz fajtájú lovat a magyar, a cseh, a belga és a szerb rendőrség vásárolt meg, az utóbbi időben pedig gidránok is kerültek a belgákhoz, illetve a magyar készenléti rendőrséghez. A civil szervezet elnöke abban bízik, hogy bár nem óriási piac ez sem, de a hagyományos fajták hasznosításának egy újabb iránya lehet. A hagyományos fajták, a gidrán, a nóniusz tulajdonságai jók a rendészeti célú hasznosításhoz, emiatt keresettek ezek a lovak. Sport terén kevésbé kiemelkedő fajták, a díjugratás legmagasabb szintjén például nem a gidrán kell, alacsonyabb szinten történő sportoláshoz viszont alkalmas a fajta. Lovastusában viszont magasabb eredményeket is elérnek gidránnal az egyesület elnöke szerint.

Van a magyar emberekben egy erős kötődés a hagyományos fajtákhoz, és azt látom, hogy sok ember szívesen vesz nóniusz, lipicai, gidrán lovat, van ennek egyfajta reneszánsza is. Ha valaki nem élsportra törekszik és nem akar magas szinten versenyezni például díjlovaglásban, akkor szívesen vesznek magyar fajtájú lovat. Hazánkban a tenyésztés gazdag, sok hagyományos fajtánk van, s amíg az emberek ragaszkodnak hozzá, addig megvan a helye a lónak a mai világban is

- emelte ki Pap István Tibor.

Címlapkép: Getty Images