Mi lesz az európai gabonapiaccal? A katasztrófa csak így kerülhető el

A háború sok területen érezteti hatását a világ piacain, a gabona mellett ugyanis a növényi olajok és fehérjetakarmányok piacain is érződik az ukrán áru eltűnése. Kiss Péter, a Magyar Gabonafeldolgozók,Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének elnöke kifejtette, hogy a sok éve kialakult ellátási láncok egy része megszakadt, ami zavart okoz az alapanyag-ellátásban. Az ukrán áru hiánya tartósan átrajzolja a piacokat mennyiségi, ár és logisztikai szempontból.

Sajnos úgy tűnik, hogy a helyzet huzamosabb ideig nem fog változni, hiszen, az ukrán export- infrastruktúra – amibe beletartoznak a tengeri kikötők és a hozzájuk vezető szállítási útvonalak - nem állítható helyre egyik napról a másikra. Addig is ki kell építeni új csatornákat, ráadásul minél gyorsabban, mivel az alapanyagok hiánya további gazdasági és társadalmi problémákhoz vezethet. Az ellátási zavarok leküzdése érdekében a piaci és a politikai szereplőknek – egymást támogatva - cselekedniük kell

- fogalmazott Kiss Péter.

Hozzáfűzte, hogy ez a folyamat már elindult, melynek köszönhetően viszonylag rövid időn belül sikerült alternatív forrásokat találni, melyekhez sikerült a szükséges logisztikai vonalakat is kialakítani.

Búza, árpa, kukorica – mi lesz a sorsuk?

Mint lapunk megtudta, a gabonafélék közül a búza, az árpa és a kukorica elérhetősége csökkenhet. Az ó termésű készletek nem tudnak a világpiacra kikerülni, emellett kérdéses az is, hogy a tavaszi vetésű termények esetén, mekkora területen fognak tudni vetni Ukrajnában. A már meglévő készletek ugyan nem tűnnek el, de a világkereskedelmi körforgásból kikerülnek. A piac úgy kalkulál, hogy mintegy 15 millió tonna búza és körülbelül 15 millió tonna kukorica nem fog exportra kerülni az idei termésből ebből a térségből.

Mi lehet a megoldás?

Feltehetjük magunkban a kérdést, hogy vajon ekkora hiányokat honnan lehet megfelelő mértékben pótolni, na és persze, hogy hogyan? A Gabonaszövetség elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a világkereskedelemből kieső mennyiségeket több piacról lehet beszerezni:

A búza esetén az EU-nak vannak tartalékai, árpa esetén szintén az EU és Ausztrália jöhet szóba, míg kukorica esetén Dél-Amerika, Egyesült Államok és Kanada rendelkezhet többlettel. Itt érdemes megjegyezni, hogy az EU-ban lehetőség van GMO-s kukorica és az EU-s szinteken felüli szermaradványokkal rendelkező kukorica importjára, és így lehetővé vált az amerikai és argentin származású kukoricák behozatalára. Ezzel az EU takarmányipara elkerülte hiányhelyzetet.

Itt azonban meg kell említeni azt is, hogy az első dermedtség után elindult az ukrán búza, kukorica, szója, napraforgó stb. exportja az EU felé vasúton, közúton és uszályban. Az EU és az ukrán kormány együtt dolgoznak azon, hogy az ukrán export mennyiség mihamarabb elérje a havi 1-2 millió tonnát. Ez viszont nem olyan egyszerű és problémamentes, hiszen igen nehéz helyzetben vannak az ukrán vasutak, mivel nincsen elegendő gabonaszállító kocsi az ország nyugati határán, így pedig csak nehézkesen tudják kivinni az árut az országból. Ukrajna az agrártermékek jelentős részét a fekete-tengeri kikötőkből indította útnak, ez a lehetőség azonban a háború miatt megszűnt, ezért a kereskedők elkezdtek alternatív exportútvonalak után nézni, a vasút azonban úgy tűnik, egyelőre nem bír el ekkora mennyiségű szállítmányt. Ráadásul, míg a háború előtt tonnánként 40 dollár volt a szállítás költsége a romániai konstancai kikötőbe, ma már 133-166 dollárba kerül mindez.

Berobbantak az árak Magyarországon is

A háború miatti fennakadásoknak köszönhetően a drasztikusan megugrott árakat sok más helyen, például az arab világban is érzik már. Vélhetőleg sokan szeretnénk tudni azt is, hogy vajon hazánkban mennyire lehet érezni az orosz-ukrán konfliktus hatását? Nos, a kérdésre a válasz nem kecsegtet túl sok jóval:

Az árak begyűrűztek Magyarországra is. A háború kitörésekor pánik hangulat uralkodott el a piacokon, hiszen nem tudta senki, hogy a kieső mennyiségeket honnan, mikor és milyen áron fogja tudni megvenni. Így az árak gyorsan elindultak felfelé. Mára viszont már enyhülés tapasztalható. Az alternatív beszerzési lehetőségek megjelenése és az ukrán áru megmozdulása 30-35 euró/tonna árcsökkenést hozott eddig a MATIF-on mind a búza, mind a kukorica esetében, míg a fizikai piacon - például Olaszország esetében – 45-50 euró/tonna árcsökkenés volt tapasztalható

- árulta el Kiss Péter.

Az elmúlt két-három hétben egyébként a magyar piac is csendesebbé vált, úgy tűnik, hogy mind a külföldi, mind a belföldi vásárlók hátrább léptek a piactól és várják a fejleményeket. Az ukrán áru megjelenése azért érdekes, mert az európai feldolgozók számára – így beleértve a magyar feldolgozókat is – az ukrán áru a legolcsóbb lehetőség.

Meddig mehetnek fel az árak?

A két ország együttesen a Föld gabonaellátásának közel egyharmadáért felel, Ukrajnában az őszi búza hozama viszont 15%-kal csökkenhet az elmúlt évekhez képest. De vajon ez milyen hatással lehetne a piacra? A világ növekvő búzafelhasználása miatt bármilyen visszaesés a termelési oldalon növekvő árakat eredményezhet. A kérdés viszont az, hogy hogyan alakul a világ búzamérlege, vagyis, például vannak-e olyan területek a világban, ahol még növelni lehet a termés mennyiségét, illetve, hogy milyen mennyiség lesz elérhető a világkereskedelem számára. A piac már számol az ukrán kieséssel. Természetesen, ha a 15%-hoz képest nagyobb, vagy kisebb lesz az ukrán terméskiesés, a piac reagálni fog felfelé, vagy lefelé mozduló árakkal. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy a piac belépett az „időjárási piacba”, ami azt jelenti, hogy az árakat most már inkább a világ termőterületein mutatkozó időjárás fogja befolyásolni egy darabig.

Gödörben lehet a takarmánygyártás is

A dráguló alapanyag árak és az emelkedő energiaárak negatívan érintik a takarmánygyártást. Az export árak felfutása miatt a belföldi gabona árak is növekedtek, ráadásul sokkal gyorsabban, mint ahogy azt a takarmánygyártók tovább tudták hárítani. Az állattartók is egyre súlyosabb anyagi helyzetbe kerültek, mivel a hús ára nem ugyan abban az ütemben növekedett, mint az alapanyagé. A nyugat-európai takarmánygyártás a háború kitörésekor rosszabb helyzetben volt, mint a magyar. Az EU az elmúlt 5 évben évente 15-18 millió tonna kukoricát importál, melynek legalább a fele Ukrajnából származik. Az import nagy része a nyugat-európai feldolgozókhoz kerül. Az ukrán áru eltűnése a piacról kétségessé tette a gyártást, hiszen az évnek ebben a szakában leginkább csak az ukrán kukorica érhető el számukra

- mondta a Gabonaszövetség elnöke.

Hozzátette, hogy a magyar takarmánygyártás számára az alapanyag végig elérhető volt, bár egyre gyorsabban növekvő árszinten. Érdekesség, hogy ez volt az első szezon hosszú évek óta, hogy Magyarország jelentős import programot hajtott végre a környező országokból: 2022. február végéig mintegy 400.000 tonna kukorica jött be az országba. A megjelenő ukrán import lehetővé teszi, hogy az exportra kerülő kukorica mennyiségének egy részét pótolják, méghozzá kedvezőbb árakon. Viszont vannak olyan alapanyagok, mint például a foszfor, amelyek orosz importból származnak, és ezek elérhetősége, illetve szükség esetén ezek alternatív forrásból történő beszerzése rizikót jelent a takarmánygyártóknak.

Címlapkép: Getty Images