Atyaég! Itt van a legtöbb halálos baleset: mégis, mi folyik ebben a megyében?

Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföldi régióban. Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves megye és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye, keletről Hajdú-Bihar megye, délkeletről Békés megye, délről Csongrád-Csanád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról pedig Pest megye határolja. A megye székhelye Szolnok, területe 5581,71 km², lakónépessége 2021. január 1-én 363,6 ezer fő volt, mintegy 3,3 ezer fővel, 0,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A születések és a halálozások egyenlegeként kialakult természetes fogyás 1831 fővel csökkentette a megye lakónépességét, ez a veszteség 40%-kal haladta meg a 2020. I–III. negyedévit.

A természetes fogyás népességre vetített értéke (5,0 ezrelék) alapján Jász-Nagykun-Szolnok a megyék között a középmezőnyben helyezkedett el.

Tovább emelkedett a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában 2388 pár lépett frigyre, 15%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

A munkaerőpiacon kevesebb a munkanélküli, mint egy évvel korábban

A KSH munkaerő-felmérése alapján 2021 III. negyedévében az ország 15–74 éves népességének 66,0%-a, 4,9 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Országosan 36 ezer fővel dolgoztak többen, mint 2020 III. negyedévében, a munkanélküliek száma 18 ezer fővel csökkent.

2021 III. negyedévében Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 15–74 éves népesség 62,6%-a, 171 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 0,6%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 3,4 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

A munkaerőpiacon 160 ezer fő foglalkoztatottként, 11 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma az országossal közel azonos mértékben nőtt, a munkanélkülieké annál jelentősebben csökkent 2020 III. negyedévéhez képest.

A foglalkoztatási ráta 58,6%-ot tett ki, ami 1,1 százalékponttal meghaladta az egy évvel korábbit. Az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál (63,4%).

A munkanélküliségi ráta 6,5%-ot ért el, ami 1,3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az arány meghaladta az országos átlagot (3,9%), egyben a megyék és a főváros körében az egyik legkedvezőtlenebb volt.

Az inaktívak száma 102 ezer főt tett ki, 1,7%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. (Egy évvel korábban nőtt a számuk, amit az okozott, hogy a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége – a személyes kontaktus elkerülése és a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet miatt – nem tudott aktívan munkát keresni és/vagy két héten belül munkába állni.) A változás iránya megegyezett az országossal.

A fizetések nem kiemelkedőek, de nem is a legalacsonyabbak itt

2021 I–III. negyedévében Jász-Nagykun-Szolnok megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 350 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 233 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 364 ezer, a nettó átlagkereset 242 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 8,0%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme elmaradt az országostól, egyben a megyék és a főváros körében az egyik legalacsonyabb volt. Az alkalmazottak 18%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A bruttó keresetek a versenyszférában 7,1%-kal, 361 ezer forintra, a költségvetési szférában 9,7%-kal, 329 ezer forintra emelkedtek.

Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 5,8, a szellemieknél 10%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 282, az utóbbiak 453 ezer forintot kerestek.

Visszavetette a járvány a megye beruházásait

A járvány visszavetette a Jász-Nagykun-Szolnok megyei székhelyű gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenységét, a beruházások volumene 2020 II. negyedévétől 4 negyedéven keresztül csökkent, és csak a korlátozások feloldásának időszakában kezdett élénkülni. A beszerzések a III. negyedévben részben az alacsony bázis hatására fokozódtak. A szervezetek 2021. I‒III. negyedévi 119 milliárd forint értékű új beruházása összehasonlító áron 8,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A teljesítések volumennövekedése nagyobb volt az országosnál (6,5%). A beruházások 55%-át a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítették.

A beruházások koncentráltak voltak. A fejlesztési források felét a feldolgozóiparban, 12%-át a mezőgazdaságban, 10%-át a kereskedelemben használták fel. A többi ágban külön-külön a megyei beruházások legfeljebb 5,8%-a valósult meg. A kereskedelem beruházásainak volumene 36, feldolgozóiparé 30%-kal bővült, az agráriumé 12%-kal zsugorodott.

A feldolgozóiparon belül a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, az elektronikai iparban, valamint az élelmiszeriparban történtek a legnagyobb értékű beruházások.

Anyagi-műszaki összetétel alapján a fejlesztési források 38%-át épületek és egyéb építmények építésére, 61%-át gépek, berendezések és járművek beszerzésére fordították. Az épületek és egyéb építmények beruházási volumene 6,7%-kal csökkent. A külföldi gyártású gépek, berendezések és járművek teljesítményértéke összehasonlító áron 25, a belföldieké 22%-kal növekedett. Az értékadatok alapján a gépek, berendezések és járművek 74%-a importból származott.

Megyeszerte negyvennyolc, összesen 34 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, tizennégy milliárd forintos állami támogatással.

Ültetvények, erdők telepítésére, haszonállatok beszerzésére és a meglevő föld értéknövelésére 2,0 milliárd forintot költöttek, reálértéken 43%-kal kevesebbet az előző év azonos időszakinál.

Kisebb a lakásépítési kedv, de nőtt az érdeklődés a használtlakások iránt

Az országos tendenciával párhuzamosan Jász-Nagykun-Szolnok megyében is mérséklődött a lakásépítési kedv: 2021 I–III. negyedévében 2,8%-kal (országosan 1,7%-kal) csökkent az épített lakások száma az előző év azonos időszaki magas bázishoz képest. Összesen 171 lakást vettek használatba, melyek bő fele kisebb városokban, több mint 40%-a a megyeszékhelyen, fennmaradó része községekben épült.

A megyei lakásépítési piacra a megyeszékhelyen regisztrált visszaesés és a többi városban bekövetkezett erőteljes növekedés volt leginkább hatással.

Az új lakások több mint kétharmadának vállalkozások, közel egyharmadának természetes személyek voltak az építtetői. A természetes személyek lakásberuházásainak visszaesését a vállalkozásoknál megfigyelt élénkülés nagyrészt ellensúlyozta.

2021 I–III. negyedévében 77 lakás szűnt meg a megyében, csaknem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban.

Az országos átlagnál nagyobb ütemben nőtt a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2021 I–III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (317) 52%-kal emelkedett az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz mérten, és a két évvel korábbit is 17%-kal meghaladta. Az év ezen szakában utoljára 2009 I–III. negyedévében adtak ki ennél több lakásépítési engedélyt a megyei hatóságok.

Ahogy arra számítani lehetett, az államilag támogatott lakásfelújítási program lendületet adott a korszerűsítésre váró lakások iránti keresletnek

- derül ki az ingatlan.com legfrissebb, több mint 104 ezer hirdetés alapján készített elemzéséből, amely a felújítandó és közepes állapotúként eladásra hirdetett, illetve a felújított, újszerű és jó állapotú használt lakóingatlanok iránti kereslet megoszlását mutatja be.

2021 első negyedévében a használt lakóingatlanokra érkező érdeklődések 30 százaléka nézett felújítandó lakást vagy házat, tavaly viszont csak a 28 százalékuk, tehát felerősödött a kereslet

- mondta Balogh László, az portál vezető gazdasági szakértője.

2021-ben a legnagyobb arányban Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Tolna és Nógrád megyékben érdeklődtek felújítandó ingatlanok iránt, mivel az érdeklődések 38-43 százaléka érkezett korszerűsítendő lakásokra és házakra. Ez átlagosan 5 százalékpontnyi növekedést jelent a felsorolt megyékben.

Halálos kimenetelű balesetekben élen jár a megye

A balesetek 3,2%-a végződött halállal, 28%-a súlyos, 69%-a könnyű sérüléssel járt. A halálos kimenetelű balesetek aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb (5,9%), a súlyos sérüléssel járóké pedig Bács-Kiskun megyében (40%).

Az alacsonyabb balesetszám mellett a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál valamivel kevesebben, összesen 525-en sérültek meg.

A halálos kimenetelű balesetek aránya Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb (5,9%). A halálos áldozatok száma egy híján duplájára, 29 főre nőtt, a súlyosan sérülteké (144 fő) 7,1, a könnyebben sérülteké (352 fő) 1,4%-kal csökkent.

A balesetek túlnyomó része, 97%-a a járművezetők hibájából következett be, jellemzően a sebesség nem megfelelő megválasztása (az összes baleset 31%-a) és az elsőbbség meg nem adása (30%) miatt.

Holtversenyben ebben a megyénkben a legtöbb a gyógyvíz

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Martfű, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Jászapáti, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti. További turisztikai vonzerőt jelent a Tisza-tó és a Hortobágy megyére eső északi területei.

A hazai gyógyvizek hivatalos nyilvántartása szerint két megye emelkedik ki a sorból: Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok, mindkét megyében 26 gyógyvizes forrás található. Jász-Nagykun-Szolnok megye ismert fürdővárosai Berekfürdő, Cserkeszőlő, Martfű, Karcag, Kisújszállás, Szolnok, Tiszajenőn pedig a híres Mira gyógyvizet palackozzák.

Jász-Nagykun-Szolnok megye legnevesebb gyógyfürdői

• Berekfürdő Termál- és Strandfürdő - Berekfürdő: A nagykunsági tanyavilágban Pávai-Vajna Ferenc 1928–30-ban fúrt két kutat (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vízét 1974-ben minősítették gyógyvízzé. Alkáli-hidrogénkarbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonz.
• Gyógy- és Strandfürdő - Cserkeszőlő: 1942-43-ban a Magyar-Amerikai Olajkutató Társaság szénhidrogén-kutatása során találták meg az akkor 96 fokos, alkáli-kloridos hidrogénkarbonátos, konyhasós, jódos, brómos gyógyvizet, mely idült mozgásszervi és gyulladásos megbetegedések esetén ajánlott. A fürdő építését 1955-ben kezdték el. Fürdőjavallatok, kezelhető betegségek: Bőrgyógyászati megbetegedések, csontrendszer betegségei, idült betegségek utókezelése, rekreáció, izomgörcsök oldása, izomzúzódások, rándulások, ízületi betegségek, reuma, sportsérülések utókezelése.

Fellendülőben a megye turizmusa

Jász-Nagykun-Szolnok megye szálláshelyei 2021 júliusától már lényegében korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 300 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 43%-kal, illetve 5,4%-kal kevesebbet, mint 2019 és 2020 azonos időszakában.

Az év hagyományosan legforgalmasabb hónapjait, a júliust és augusztust is tartalmazó III. negyedévben a vendégéjszakák száma 17%-kal csökkent 2019 azonos időszakához mérten, viszont 0,5%-kal meghaladta a 2020. évit.

A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 36 ezer éjszakára maradtak, 26%-kal kevesebbre, mint két évvel ezelőtt, de 2020 azonos időszakához képest 59%-kal többre. A belföldi vendégek 191 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéktől 16%-kal, a 2020. évitől 6,0%-kal maradt el.

A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 2,9 milliárd forint, július–szeptemberben 2,1 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron a 2020 azonos időszakit meghaladta, a 2019. évinél 5,7%-kal kevesebb volt.

Címlapkép: Getty Images