Viszonylag kevésbé ismert tavaszi zöldségünk a spárga vagy aszparágusz, népi nevén a csirág, pedig jobbnál jobb friss fogások készíthetők belőle, köretként, krémlevesbe, főfogásnak is remek. Nyugat-Európában, főleg Németországban nagy kultusza van ennek a fura száras növénynek, itthon azonban méltánytalanul mellőzzük a konyhánkban, pedig Magyarország spárgatermesztő nagyhatalomnak számít. Egyre borosabb ára azonban sokakat elrettent attól, hogy egyáltalán kipróbálják, mennyire nagyszerű és ízletes fogások készíthetők belőle. A hatása az emberi szervezetre pedig hihetetlenül jótékony. Nem véletlen a mondás: a spárga a zöldségek királya, a királyok zöldsége.
Döbbenet, de a magyar spárga 95%-a nem is a hazai konyhákban landol
A KSH adatai szerint Magyarországon 1400–1550 hektárról 5600–6700 tonna spárgát takarítottak be az elmúlt években. Magyarországon a spárgaszezon általában április elejétől június elejéig, közepéig tart. Tavaly a kedvezőtlen időjárás (fagy, hideg) hátráltatta a betakarítást, a spárgasípok érése lassult. A spárga hazai fogyasztása alacsony, a termés 95 százalékát külföldre szállítják. A KSH adatai szerint a friss vagy hűtött spárga külkereskedelmi aktívuma 2,24 milliárd forintra nőtt 2020-ban az előző évihez viszonyítva. A kivitel mennyiségben 17 százalékkal 2285 tonnára csökkent, míg értékben 5 százalékkal 2,32 milliárd forintra nőtt. A magyarországi spárga legnagyobb vásárlói Németország, Svájc és Finnország.
Jellemzően a hazai spárga április második felében jelenik meg a nagybani piacon, akkor, szezon elején a legmagasabb az ára. Tavaly ilyenkor kilogrammonként elérte 2700–2800 forintos termelői(?) árat, aztán április végén már 1400-1600 forintért is be lehetett szerezni. A legolcsóbb a spárga ára tavaly májusban volt, 1200-1500 forintos kilónkénti árral. Ez után még a szezon legvégén, júniusban lett hasonlóan barátibb a beszerzése. A fehér spárgát tavaly (1943 forint/kilogramm) és a zöld spárgát (1986 forint/kilogramm) egyaránt 18 százalékkal magasabb áron kínálták, mint az azt megelőző év azonos időszakában.
Idén sem számíthatunk kedvezőbb árakra – bár a szezon még nem kezdődött el igazán, legalábbis a nagybani piac 2022.04.19.-ei listáján még nincs feltüntetve a hazai spárga.
Az áruházláncokban viszont már kapható - a tavalyihoz képest viszont közel kétszeres áron.
Míg tavaly április 23-án a Pénzcentrum cikke szerint az Auchanban például a zöldspárga köteg (500g) 898 forint (1796 Ft/kg) volt, addig a Pennyben a fél kilós zöldspárga csomag szinte ugyanannyiba, 899 forintba került. Most az 500 grammos fehér spárga 1 490 Ft (Interspar), az ugyanekkora csomag 1 799 Ft (Auchan), a szombathelyi Aldiban pedig 1500 forintért kinálták a fél kilós kiszerelést.
Nemcsak nálunk drágul a spárga
Németországban már márciusban elkezdődött a spárga értékesítése. A müncheni Fritz Möss Fruchthandels GmbH zöldség-gyümölcs kereskedő cég a helyi spárga mellett Görög- és Olaszországból származó árut értékesít. Heiko Obalski, a vállalkozás vezetője a Mezőgazdaságnak elmondta, hogy a német spárga egy bajorországi termelőtől érkezik, aki hulladékhő felhasználásával fűti a bakhátakat, és ezzel mintegy háromhetes koraiságot ér el. A kereskedelmi cég a jelenlegi árak mellett csak olyan partnerekkel dolgozik, akik prémium minőségű termékeket tudnak kínálni. Heiko Obalski szerint a drágább beszerzés és az emelkedő költségek miatt az ilyenkor szokásosnál körülbelül 2 euróval magasabb áron kell értékesíteni a spárga kilóját, de ezt az árat nagyon nehéz érvényesíteni. Noha a korai spárgát lényegesen jobb áron lehet eladni, ő úgy látja, hogy az egyre növekvő bizonytalanság miatt akadozni fog az értékesítés. Amíg a koronavírus-járvány alatt a forgalom nem esett vissza, addig most sokakat nyugtalanít a háború. Idén egyelőre elmaradt a vendéglátók érdeklődése is.
Szedd magadban lehet olcsóbban spárgázni
Kecskeméten a Borbás tanyán már lehet „szedd magad” akcióban is friss hazai spárgához jutni (előjegyzés szükséges).
„Szedd magad” keretében a legfrissebb, legszebb spárgát 1200 Ft/kg kaphatjuk meg, ugyanott, ha nem magunk szedjük, frissen 1350 Ft/kg áron kínálják.
Miért is fogyasszunk spárgát?
A spárga Európában és Ázsiában őshonos növény, vad változatát már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is fogyasztották. Tudatosan termeszteni a XV-XVI. század körül kezdték, üzemi termesztése pedig csak a XX. század elejére alakult ki. Tény, hogy nem olcsó zöldségről van szó, viszont koraisága, fogyasztásának kedvező élettani hatásai (vizelethajtó, sok A, B1, B2, C, E-vitamint és folsavat tartalmaz) miatt mindenképpen ajánlott a menübe illeszteni, amikor szezonja van.
A spárga évelő növény, friss, zsenge hajtását, a „spárgasípot” fogyasztjuk („asparagos” görögül fiatal hajtást (is) jelent), ami lehet fehér vagy zöld. Rendkívül gyorsan nő, ideális körülmények között akár 6 cm-t is naponta, tehát gyakran kell szedni, és mivel nagy a víztartalma, azonnal hűteni kell, nehogy megfonnyadjon. A spárgát szedés vagy vásárlás után lehetőleg azonnal fel kell használni, szükség esetén nedves ruhába csavarva, egy-két napig hűtőszekrényben eltartható.
A spárgatermesztés egyébként nem csak vizet, tápanyagot, de a türelmet és kitartást is igényel. A spárga magoncok a laza, homokos, vagy a kötöttebb talajt szeretik (típustól függően), és szakszerű gondozást követően akár már a második évben is termőre fordulhatnak. A spárga szedése a mai napig kézzel történik: a „sípokat” körülbelül 22-24 centiméteres nagyságukban, a talajszint alatt két centiméter mélyen kell kivágni. A friss spárgát azonnal csomagolják és nagyon rövid időn belül az üzletekbe szállítják.
Lehet fehér vagy zöld, de melyiket miért válasszuk?
Magyarországon kétfélével találkozhatunk, a fehér és a zöld spárgával. A fehér spárgát bakhátak (töltések) alatt termesztik, míg a zöld spárga a föld felett nő. A zöld spárga nemcsak üdébb, de zamatosabb ízű is. Mindkét spárga legfinomabb része a csúcsa, a zsenge rügyes része.
A hajtások A-vitaminban, B1 vitaminban, B2 vitaminban, C-vitaminban, E vitaminban és folsavban gazdagok. Sok értékes aminosavat tartalmaznak, köztük aszparaginsavat is, ami természetes vízhajtó. Mivel a növény kalóriatartalma igen csekély (20kalória/100 gramm), így kimondottan szuperétel fogyókúrázók számára. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, sok káliumot, a nyomelemek közül ónt, szilíciumot, molibdént.
A zöld spárga klorofillban gazdag, több benne a C-vitamin és a karotin, mint a világos változatában, ezért táplálékként is értékesebb. Magas antioxidáns-tartalmának köszönhetően például megakadályozza, hogy a szabadgyökök károsítsák a sejtjeinket, ezzel pedig hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek és a diabétesz megelőzéséhez.
Ilyen spárgát érdemes a boltokban keresni
A jó minőségű spárgasíp kemény, nem fonnyadt, egységes színű (enyhén lilás lehet a fejnél), egyenletesen vastag, nem fás, lehetőleg egyenes, a fej szorosan zárt, a hajtás nem kinyílott. Egészséges, nincsenek rajta repedések, rozsdás elszíneződések.
Az előkészítést úgy kezdjük, hogy a síp alsó végéből 2-3 cm-t vágjunk le, mert ez az alsó rész általában túl rostos. Ezután a fehér spárgát hosszában éles késsel vagy zöldséghámozóval meg kell hámozni, a fej alól kiindulva (a fejet nem kell, az mindig zsenge). A zöld spárgát nem kell hámozni, legfeljebb az alsó részét, ezután mehet a főzővízbe. Az enyhén sós vízben kis lángon, lefedve főzzük a spárgát, a zöldet kb. 5 percig, a fehéret kicsit tovább, 8-10 percig. A spárgát lehet még vajon párolni, sőt grillezni is szokták.
A spárga, a házisonka és a medvehagymás besamelmártás találkozása a konyhában
Végezetül hoztuk a beígért receptet is: házi sonkába tekert zöld spárgát, medvehagymás besamelmártással!
A spárgát mindenekelőtt jó alaposan mossuk meg, majd a fás végeit vágjuk le, aztán tekerjük körbe vékonyra szeletelt sonkával, szórunk rá kevés sót és borsot. Fektessük bele tepsibe, majd locsoljuk meg kevés olajjal. Előmelegített sütőben, 200 fokon süssük pirosra. Közben többször meg kell forgatni, hogy egyformán piruljon. Készíthetünk hozzá mártogatóst, mi a fokhagymás besamelmártást ajánljuk hozzá!
A besamelhez: 5 dkg vajat megolvasztunk, majd rászórjuk a lisztet (mi barna rizsliszttel szoktuk). Apránként felöntjük tejjel (vigyázva, hogy ne legyen csomós), és a végén besűrítjük, közben folyamatosan kevergetjük, hogy oda ne égjen. Sóval, borssal és frissen reszelt szerecsendióval, ezek mellett friss fokhagymával, apróra vágott medvehagymával (hiszen annak is szezonja van) ízesítjük.
Címlapkép: Getty Images