Budapest 14℃ (eső)Brutális szupercellák tarolták le a magyar gyümölcsösöket: itt volt a legnagyobb a pusztítás
Az elmúlt 4 évben a 2021-es esztendő állította legnagyobb kihívás elé a jégkármérséklő rendszert, mivel ez az év bizonyult zivatarok szempontjából a legextrémebbnek. Több alkalommal is nagy területi kiterjedésű szupercellák alakultak ki, viszonylag rövid idő alatt hazánk területén, illetve határainkon túlról már nagyméretű jéggel érkezve. Ezek a szupercellák több helyen is heves zivatarokkal és nagy erejű széllökésekkel, valamint gyakran jégesővel és felhőszakadással érkeztek. A legerősebb szupercellák 2021-ben június 25-én és július 9-én is nagyobb pusztítást okoztak. Cikkünkben most annak jártunk utána, hogy mely gyümölcsfajták sínylették meg leginkább a viharok pusztítását.
A 2021-es év védekezési időszakát jelentősen megnehezítette, hogy a szupercellák többsége határainkon túlról érkezett. Ebben az évben is a védekezési időszak április 15-től szeptember 30-ig tartott. A 169 napból 92 napon kellett kiadni riasztást. Ebben az időszakban keletkezett jégkárok jelentős hányada a fentebb említett két napra tehető.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábban be is számolt arról, hogy hazánk 5 fő gyümölcsfajtáját milyen nagymértékű jégkár súlytotta. Ez az 5 gyümölcsfajta következő: minőségi borszőlő, alma, meggy, kajszibarack, szilva. Mivel a gyümölcsféléket jóval koncentráltabb területen termesztik, mint a gabonaféléket, így a lokális jellegű heves zivatarok is nagyban hozzájárultak a 2021-ben keletkezett jégesőkárokhoz.
Miben és milyen nagyságú károk keletkeztek?
Minőségi Borszőlő
2021-ben 53 423 hektáron termesztettek borszőlőt, ebből kb. 750 hektár olyan területen található, ami nem tartozik egy borvidékhez sem. A tavalyi évben 2945 hektáron jelentettek be jégesőkárt. Országos szinten a június 25-i szupercellás zivatarok 1063 ha borszőlő ültetvényt károsítottak. Fontos megemlíteni, hogy a Fonyódi járásban keletkezett károk nagyrészéért az augusztus 1-jén érkező hidegfront előtt kialakuló intenzív zivatarok, illetve szupercellás zivatarok okozták.
A Neszmélyi borvidéket súlyosan érintették a július 9-i lokális kialakulású szupercellák. A jégkárok gyakorlatilag teljes egésze ezen napon keletkezett a borvidék területén. Az itt található ültevények csak nem 60%-án okozott károkat a jégeső. A június 25-i szintén szupercellás zivatarok a Balatonboglári borvidék ültetvényeinek 25%-át érintették. Fontos megemlíteni, hogy a Kunsági borvidéken csaknem 1200 hektáros területen károsult szőlőültetvény, de a hatalmas területi kiterjedése miatt ez mindössze a borvidék kb. 6%-a.
Alma
A tavalyi évben 23 178 hektáron termesztettek almát, ebből mindösszesen 1162 hektárt ért jégesőkár országos szinten. 2021-ben 11 megyében egyáltalán nem jelentettek be jégesőkárt, ezekben a megyékben összesen 2336 hektáron termesztettek almát. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében július 11-én és 15-én rendkívüli erősségű zivatartevékenységet mértek a térségben, emiatt a megyében található járások jelentős hányadát érte jégkár ezeken a napokon. Fontos megjegyezni, hogy a Mátészalkai, Ibrányi és Cigándi járásban összesen kb. 2000 ha-on termesztettek almát, ezekről a területekről a tavalyi évben nem érkezett jégkár bejelentés.
Meggy
2021-ben 13 940 hektáron termesztettek meggyet. A tavalyi védekezési időszakban 510 hektáron jelentettek be jégesőkárt a gazdák. 2021-ben 10 megyében egyáltalán nem jelentettek be jégesőkárt, ezekben a megyékben összesen 4471 hektáron termesztettek meggyet.
Kajszibarack
A tavalyi évben 5628 hektáron termesztettek kajszibarackot. A bejelentett termőterületből mindössze 120 hektárra érkezett jégesőkár jelentés. 2021-ben 9 megyében egyáltalán nem jelentettek be jégesőkárt, ezekben a megyékben összesen 1635 hektáron termesztettek kajszibarackot.
Szilva
A tavalyi évben 6293 hektáron termesztettek szilvát, ebből 245 hektár károsodott jégeső következtében. 2021-ben 10 megyében egyáltalán nem jelentettek be jégesőkárt, ezekben a megyékben összesen 2170 hektáron termesztettek szilvát. A június 25-i szupercellás zivatartevékenység következtében a szilva esetében 154 hektár méretű terület károsult. A július 11 és 16 közé tehető viharos időszak következtében 64 ha-ról érkezett jégesőkár bejelentés.
Mi történt idén?
2022-ben sem kezdődött felhőtlenül az év a gazdák számára. A februári vihar a mezőgazdaság terén a fóliás kertészetekben okozta a legnagyobb károkat. Mint az Agrárminisztérium által kiadott közleményben is szerepel, a tárca vizsgálatokat végzett, hogy költségvetési átcsoportosítás révén hogyan lehetne rendkívüli, közvetlen támogatási lehetőséget biztosítani a kárt szenvedett gazdálkodóknak, túlmenően a kiterjedt mezőgazdasági kockázatkezelési (kárenyhítési alap), illetve krízisbiztosítási rendszeren. A pontos helyzetkép felmérése érdekében a NAK falugazdászainál lehetett jelezni a fedett növénytermesztő eszközökben keletkezett károkat.
Az Agrárminisztérium döntése alapján egyszeri támogatásban részesültek azon termelők, akiknek az eszközeit a vihar megrongálta, tönkretette. A vihar elsősorban a fóliasátrakban, üvegházakban okozott jelentős károkat, de más épületkárok is számottevőek voltak. Erre a támogatásra kizárólag azok a termelők voltak jogosultak, akiknek bejelentése alapján a károkat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyilvántartásba vette és leigazolta. A támogatás mértéke pedig legfeljebb az agrárkamara által leigazolt kár összegének 80%-a lehetett.
Míg a vihar miatt elpusztult vagy károsodott növénykultúra után a kárenyhítési rendszer fizetett kompenzációt, addig a nem biztosított termelőeszközökben bekövetkezett jelentős károkat az Agrárminisztérium kompenzálta. Az 1,4 milliárd forint támogatás kifizetése 1600 zöldségtermesztéssel foglalkozó család megélhetését segíthette.
Mire számíthatnak a vásárlók?
Ledó Ferenc szerint, bár feltételezhető, hogy a mostani viharkárok a hazai termés mennyiségét nem fogják döntően befolyásolni – a téli időszakban egyébként is alacsony a hazai paprika és paradicsom aránya a boltokban –, a következő álló néhány hónapban még érheti meglepetés a vásárlókat. A szakember szerint azzal, hogy februárban többletjövedelemhez jutnak a családok, a fogyasztás is emelkedni fog, ami a zöldségek esetében is növekvő forgalmat jelent majd. A keresleti piac pedig az árak emelkedéséhez vezethet.
Ebbe az irányba mutat az energiaárak robbanásszerű növekedése is, ami elsősorban a külföldi kertészetek esetében jelent nehézséget. A bolgár termelők a növekvő energiaköltségek miatt jelentősen visszafogták a termelést, így Bulgária az idén minden bizonnyal jelentős importra szorul majd. A szintén jelentős mennyiséget előállító Hollandiában a gazdálkodók a szokásosnál később ültetik ki a növényeket, ráadásul az úgynevezett pótmegvilágítást is csökkentik. Ledó Ferenc szerint ez utóbbi hatása áprilisban és májusban jelentkezhet majd. Elképzelhető, hogy az év eleji keresleti piac április végére, május elejére – amikor a fűtött fóliasátrakban termelt magyar paprika és paradicsom nagy mennyiségben megjelenik a piacon – túlkínálatba vált majd át, ezzel lefelé nyomva az árakat.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
