Itt az igazság: ennyivel élnek jobban a magyar családok az ország legfejlettebb megyéjében

A megyét északon Pest és Komárom-Esztergom, nyugaton Veszprém és Somogy megye, délen Tolna megye határolja, míg keleten a Duna a természetes határvonala. Északi részét az M1-es, középső részét pedig az M7-es autópálya szeli át. Székesfehérvár egyben vasúti csomópont is, a dunaújvárosi kikötő pedig a dunai nemzetközi hajózásba kapcsolja be a térséget.

A kedvező földrajzi fekvés és gazdasági fejlettség mellett a megye változatos és gazdag természeti és kulturális értékei is jó feltételeket képeznek a turizmus fejlesztésére. A megye északi és – kisebb részben – déli részén, valamint a kettőt összekötő Sárvíz völgyében jelentős kiterjedésű természetszerű állapotban lévő területek találhatók. A megye középső részén, a kedvező termőhelyi adottságú Mezőföldön a szántóföldi gazdálkodás dominál. A Velencei-tó és a Duna kedvező lehetőségeket nyújt a vízparti üdüléshez, a vízi sportokhoz és a horgászathoz. Ez utóbbihoz a Sárvíz és a belső tavak is hozzájárulnak.

Területe 4.359 km2, amely tíz statisztikai kistérségre és nyolc foglalkoztatási körzetre oszlik. A megyében 108 település található, ebből tizenhét városi rangú, közülük is kettő megyei jogú város: Székesfehérvár és Dunaújváros, amelyek az ország fontos gazdasági központjai is.

Beütött a Covid: volt olyan hónap, amikor 87%-kal többen haltak meg

A KSH adatai szerint Fejér megye 2021. január 1-jén 418,7 ezer fő volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint egy évvel korábban.

A tavalyi évben 3131 gyermek jött világra, és 4875 fő hunyt el. Az élveszületések száma 5,0, a halálozásoké 17%-kal több volt, mint 2020 azonos időszakában. Itt is tarolt a Covid, az elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, márciusban és áprilisban haladta meg a legnagyobb mértékben (63, illetve 87%-kal) a 2020. azonos havi értéket. Augusztusban és szeptemberben tavaly aztán már 2,4, illetve 8,0%-kal kevesebben hunytak el az egy évvel korábbinál. A természetes fogyás év eleji népességre vetített értéke (4,2 ezrelék) alapján Fejér még így is a kedvezőbb helyzetű megyék közé tartozott.

Ahogy az ország egyéb területein is tavaly, Fejérben is tovább emelkedett a házasodási kedv: 2021 első kilenc hónapjában 2896 pár lépett frigyre, 14%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Húzóágazat itt az ipar és az építőipar

A megyében megtermelt GDP országos összehasonlításban magasnak számít, a KSH adatai szerint jellemzően az országos átlagot hozza. Fejér kiemelkedő célterülete az elsősorban a feldolgozóiparba invesztáló külföldi tőkének. A megye délkeleti részének, a Mezőföldnek a természeti adottságai kiválóak a mezőgazdaság szempontjából.

Fejérben a gazdaságot nagyban meghatározza a fejlett ipar, de itt találhatók Magyarország legjobb termőföldjei is. Összességében a mezőgazdaság számottevően nem jelentősebb, mint az országos átlag (annál inkább az ipar és az építőipar), legalábbis ebből a nemzetgazdasági ágcsoportok bruttó hozzáadott érték megoszlását mutató táblázatból ez derül ki:

Habár északi és déli területei kötött viszonylagos fejlettségbeli különbségek vannak, de még így is az egyik legfejlettebb megye a főváros, Budapest után.

Fejér megye legnagyobb nyereségű cégei:

1. Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. (Bicske)
2. Harman Becker Gépkocsirendszer Gyártó Korlátolt Felelősségű Társaság (Székesfehérvár)
3. Arconic-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Korlátolt Felelősségű Társaság (Székesfehérvár)
4. DENSO Gyártó Magyarország Korlátolt Felelősségű Társaság (Székesfehérvár)
5. HANKOOK TIRE Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Korlátolt Felelősség Társaság (Rácalmás)
6. Adient Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság (Mór)
7. HAMBURGER Hungária Korlátolt Felelősségű Társaság (Dunaújváros)
8. Hungrana Keményítő és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Szabadegyháza)
9. DUTRADE Acéltermékfeldolgozó és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Dunaújváros)
10. Hanon Systems Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság (Székesfehérvár)

Az ipari termelésben romlottak a mutatók

A KSH adati szerint Fejér megye nem úszta meg a Covid-járvány okozta gazdasági sokkot. A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások telephelyein a kibocsátás 3 éve tartó növekedését szakította meg tavaly a járvány. 2021 első kilenc hónapjában az alacsony bázishoz képest 8,5%-kal, az országostól (+13%) elmaradó mértékben nőtt a termelés volumene. A 2019. I‒III. negyedévihez mérten így is

7,1%-kal alacsonyabb volt a teljesítmény. A termelési érték mintegy 2,3 ezer milliárd forintot tett ki.

Januárban és februárban a megye ipari produktuma nem érte el az egy évvel korábbit, márciusban viszont a járvány miatt alacsonyabb bázishoz képest 3,5%-kal nőtt a teljesítmény. Áprilisban a termelés volumene több mint másfélszer nagyobb volt az egy évvel korábbinál, ezt követően a növekedés dinamikája lassult, majd augusztusban stagnált, szeptemberben pedig már csökkent a kibocsátás.

• A 49 főnél többet foglalkoztató, megyei székhelyű ipari vállalkozások 2021-es termelési értéke (folyó áron 2,1 ezer milliárd forint) összehasonlító áron 8,6%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit.
• A megye iparának meghatározó szegmensei közül az elektronikai ipar és a járműgyártás teljesítménye nőtt, a kohászat, fémfeldolgozásé csökkent.

Az építőipar sem szárnyalt úgy

A Fejér megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások 2021-es termelési értéke 100,9 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron – az országos 10%-os növekedéssel szemben – 15%-kal elmaradt az előző év azonos időszakétól (de 2,3%-kal meghaladta a Covid19-járvány előtti 2019-es év teljesítményét). A csökkenést a KSH elemzői szerint a korábbi beruházási programok kifutása, valamint a járvány kedvezőtlen gazdasági hatásai okozták. A kibocsátás az országos 4,1%-át adta, az egy lakosra jutó 241 ezer forintnyi termelési érték 5,3%-kal elmaradt a hazai átlagtól.

• A termelés szűkülését az építményfőcsoportok közül a kibocsátás 53%-át adó egyéb építmények építésének 34%-os visszaesése eredményezte. Az épületek építésének volumene 28%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
• A megyei építőipari szervezetek megrendelései az országos átlagnál jóval nagyobb mértékben növekedtek: a vállalkozások 2021 I‒III. negyedévében 188,3 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 2,6-szeresét az előző év azonos időszakinak. (A növekedés mértéke a megyék és a főváros körében itt volt a legmagasabb.)
• A szeptember végi 146,4 milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 3,6%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit.

Felpörgött a lakásépítési kedv

Az országos tendenciával ellentétben élénkült a lakásépítési kedv Fejér megyében: tavaly 41%-kal nőtt (országosan 1,7%-kal mérséklődött) az épített lakások száma az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest. Összesen 495 lakást vettek használatba, melyek 31%-a a megyeszékhelyen, 30%-a a többi városban, 39%-a községekben épült. Mindhárom településtípus esetében jelentős növekedést regisztrált a KSH, a megyei szintű növekedés legnagyobbrészt a megyeszékhelyen kivitelezett lakásépítések számának emelkedéséből adódott.

Érdekes adat, hogy az új lakások 72%-át családi házas formában, 17%-át többszintes, többlakásos, közel egytizedét lakóparki épületben adták át. Mindhárom építési formánál nőtt a használatba vételek száma, a megyében bekövetkezett bővüléshez leginkább a többszintes, többlakásos épületben átadott lakások számának növekedése járult hozzá. Az új lakások átlagos alapterülete (120 m²) így is jelentősen meghaladta az országos átlagot (87 m²), 54%-uk épült 4 vagy annál több szobával.

Az országos átlaghoz hasonló ütemben emelkedett a jövőbeni lakásépítési kedv a megyében. A 2021-ben a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (1,4 ezer) 31%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki magas bázist. Az év ezen szakában utoljára 2008 I–III. negyedévében adtak kis ennél több lakásépítési engedélyt a megyei hatóságok.

Ne csodálkozzunk azon se, hogy őrülten felmentek a lakásárak

A Duna House adatai alapján Fejér megyében közel 25%-os volt az áremelkedés, 2020 és 2021 január-októberi időszakát vizsgálva. Az elmúlt két évet nézve – mióta megjelent a piacon a Babaváró – 70%-kal megemelkedtek az árak. A legtöbb adásvétel (23%) Székesfehérváron realizálódott, de élénk volt a kereslet Bicskén, Gárdonyban és Dunaújvárosban is.

Nem meglepő a kisebb városokban lévő nagyobb forgalom, hiszen az agglomeráció ebben a térségben is jelentősen erősödött. Sokkal többen költöznek ki a városból, mint eddig bármikor – most ugyanis jobban megvan hozzá a lehetőségük. A támogatások (falusi CSOK, CSOK, Babaváró, áfa-visszatérítés) és a koronavírus hatásai jelentősen megváltoztatták a fogyasztói magatartást: ha tudnak, szabadulnának a nagyvárosi forgatagból, a bezártságból. Egy jó hitellel pedig akár már a 0-ról indulva is belevágnak a házvásárlásba. Míg korábban csak a legelső településig mentek, addig most már sokkal messzebbre is hajlandóak költözni az emberek

– nyilatkozta a HelloVidéknek Benedikt Károly, Duna House PR és elemzési vezetője, aki hozzátette, szakértőik tapasztalatai alapján sokan keresnek 30 millió forintos határig, főleg kis házakat kis telekkel, amin maximum csak füvet kell nyírni.

A nagyobb házak iránt nincs akkora kereslet, sokkal nehezebben is kelnek el a többgenerációs épületek. Mindeközben a belvárosi lakásokat is nagyon keresik. Nem csak az új, hanem a felújítandó házak felé is nyitottabbak a vevők, hiszen az állami támogatásoknak köszönhetően nagyobb a vállalkozókedv a felújításra is.

A legkeresettebb ingatlantípust a házak képviselik, a tranzakciók több mint ¾-e irányult erre a kategóriára az idei évben. Míg a házak átlagos négyzetméterára 291 ezer forint, addig a paneleket 346 ezer Ft/m2, a téglalakásokat pedig 482 ezer Ft/m2 áron lehet értékesíteni. Az újépítésű ingatlanok közel 12%-át tették ki az idei adásvételeknek, jellemzően 475 ezer forintos négyzetméteráron keltek el, ami a tavalyi év azonos időszakához képest 36%-os drágulást mutat.

Székesfehérváron átlagosan havi 125 ezer forintért lehet lakást bérelni.

Gazdasági aktivítás

Fejér megyében tavaly a 15–74 éves népesség 66,2%-a, 213 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 1,2%-kal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 0,2 százalékponttal meghaladta az országos átlagot. A munkaerőpiacon ez 208 ezer fő foglalkoztatottként, 5 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai növekedéssel szemben viszont csökkent, a munkanélkülieké az országosnál jelentősebb mértékben fogyott 2020 III. negyedévéhez képest.

• A foglalkoztatási ráta 64,7%-ot tett ki, ami 0,2 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. (A Covid előtt időkben, 2019-ben az országban az egyik legmagasabb: 65,1% volt.)
• A munkanélküliségi ráta 2,3%-ot ért el, ami 0,3 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az arány elmaradt az országos átlagtól (3,9%), egyben a megyék és a főváros körében az egyik legkedvezőbb volt.
• Az inaktívak száma 109 ezer főt tett ki, 0,6%-kal többet az egy évvel korábbinál. A változás iránya ellentétes volt az országossal.

Nőtt az álláskeresők száma: 10 üres álláshelyre 76 álláskereső jutott

Fejér megyében az álláskeresők száma 2021 áprilisa óta csökken, szeptember végén 8 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 29%-kal fogyott a járvány első évére jellemző, egy évvel korábbi magas bázishoz képest, és 3,8%-kal alacsonyabb volt a 2019. szeptemberi értéknél.

• A pályakezdő álláskeresők száma (430 fő) 43%-kal csökkent, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 5,5%-ot tett ki.
• Az álláskeresők 36%-a legfeljebb 3 hónapja, 38%-a tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 23%-kal meghaladta a 2020. szeptemberit. Ezen belül a 13—24 hónapja állást keresők száma nőtt jelentősebben, 34%-kal, amiben a járvány hatása is tükröződik.
• Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (38%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 26%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 28%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 7,3%-uk pedig diplomás volt.
• Az ellátottak aránya összességében nőtt (12 százalékponttal) az előző év azonos időpontjához képest az álláskeresők körében: 19%-uk álláskeresési járadékban, 20%-uk álláskeresési segélyben, 23%-uk szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 39%-a ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.
• Szeptember végén 1,0 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk az országban a legnagyobb mértékben, 49%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
• Tíz üres álláshelyre 76 álláskereső jutott, 21-gyel több, mint 2020 szeptemberében.

A megyék közül itt lett az egyik legmagasabb az átlagfizetés

2021-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 418 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 278 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 421 ezer, a nettó átlagkereset 280 ezer forintra emelkedett.

• A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 9,1%-kal múlta felül a 2020. I–III. negyedévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot. Az alkalmazottak 2,6%-kal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.
• A bruttó keresetek a versenyszférában 8,8%-kal, 427 ezer forintra, a költségvetési szférában 9,9%-kal, 384 ezer forintra emelkedtek.
• Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 8,0, a szellemieknél 10%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 343, az utóbbiak 535 ezer forintot kerestek.

Betett a Velencei-tó krízise a megye turizmusának?

Változatos felszínén húzódik a Bakony egy része, a Vértes fő vonulatának nagy hányada, valamint a Velencei-hegység. Déli-délkeleti részét a Mezőföld termékeny löszös talajú vidéke alkotja, keleti részén természetes határa a Duna. Legnagyobb tava a Velencei-tó, amelynek vízével - erről a HelloVidék is írt - komoly problémák vannak. A halakon kívül a tó madárállományára is komoly hatással van a vízszint drámai csökkenése.

Fejér megye szálláshelyei tavaly nyáron már korlátozások nélkül fogadhattak vendéget. A kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) az év első kilenc hónapjában 261 ezer éjszakát töltöttek a vendégek, 56%-kal, illetve 1,4%-kal kevesebbet, mint 2019 és 2020 azonos időszakában.

• Az év hagyományosan legforgalmasabb hónapjait, a júliust és augusztust is tartalmazó III. negyedévben a vendégéjszakák száma 46%-kal visszaesett 2019 azonos időszakához mérten, viszont 7,4%-kal meghaladta a 2020. évit. Előbbi csökkenés a legnagyobb mértékű volt a megyék között.
• A külföldről érkező vendégek 2021. július–szeptemberben 27 ezer éjszakára maradtak, 41%-kal kevesebbre, mint két évvel ezelőtt, de 2020 azonos időszakához képest több mint kétszer többre. A belföldi vendégek 156 ezer éjszakát töltöttek a megyei szálláshelyeken 2021 III. negyedévében, ami a 2019. évi értéktől 46%-kal, a 2020. évitől 0,9%-kal maradt el.
• A kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó árbevétele az első kilenc hónapban összességében 4,2 milliárd forint, július–szeptemberben 2,8 milliárd forint volt. Utóbbi összeg folyó áron a 2020 azonos időszakit meghaladta, a 2019. évinél 8,7%-kal kevesebb volt.

Címlapkép: Getty Images